Aki időt szán az állataira, az pénzt nyer. Az állatok szokásainak pontos megfigyelésével javíthatóak a termelési eredmények. Ez 20 tehén esetén éppúgy működik, mint egy több ezres állományban. A Bonafarm csipőteleki csúcstelepét is úgy alakították ki, hogy előbb „megkérdezték” róla a tehenet. Az eredmény: a termelés ma 2500 fejős átlagában is közelíti a 10 ezer litert. Az alkalmazott viselkedéstudomány nagymestereit pedig Hollandiában találjuk.

Gyermekkorom óta tartok nyulakat. Fajtatiszta állományra sajnos sosem futotta, de barátoktól, ismerősöktől könnyen hozzájutottam egy-egy tetszetős állathoz. Most is tartok 14 anyát és néhány bakot. Elmondom, hogyan.

Töretlenül ível felfelé a mangalica pályája. Míg 1991-ben csak három termelő foglalkozott összesen alig 200 állattal, addig ma több mint 60 ezer ilyen sertést tartanak számon. 20 év alatt Japánig és az Egyesült Államokig jutott a hazai őshonos fajta.

Nincs mindig karácsony. Egy tógazdaság akkor tud folyamatosan értékesíteni, ha nyáron a horgásztavakat szolgálja ki egy-kétnyarasokkal. Az év összes többi szakában pedig saját horgásztatással, csárdával, panzióval várja a pihenni vágyókat.

A baconsúlyra hizlalt brit vagy német sertés nem találkozik a kasztrálással: hamarabb vágóra kerül, mint a magyar. Az állatvédők talán nem is tudják, hogy a fájdalommentes ivartalanítás követelése egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt az uniós tagországokban.

Több nehéz időszakon van túl a lúdágazat. A libatömés betiltásának veszélye már nem fenyeget, de a növekvő önköltségek miatt most sem szárnyalhatnak örömükben a libatartók.

A világszerte és nálunk is pusztító aszály miatt drámai mértékben drágulnak a takarmányok. Közben az egyre növekvő bioetanol-igény, illetve Ázsia húsfogyasztásának bővülése tovább növeli a kukoricahiányt. Ha nem történik érdemi változás, a hazai sertésállomány egy éven belül kétmillióra csökkenhet.

Idén a hosszan tartó kánikula a naposcsibéket tizedelte meg a leginkább, de az árutojás-termelés is visszaesett. Hiába a hűtés, a nyári melegben kevesebbet eszik és termel az állat. Talán ugyanabban az istállóban egy másik hibrid másképp reagált volna? Megnéztük, mit tudnak hazánk legnépszerűbb tyúkjai.

K özéptávra biztosított a húsmarha ágazat jövedelmezősége. Jók az árak, jók a piaci elhelyezési viszonyok mind a tenyész-, mind a vágóállat esetében” – mondja Márton István, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnökségi tagja. Az ágazat ráadásul az utóbbi években növekedni is tudott.

Minek köszönhető a tavalyi tojásárrobbanás? Szerzőnk elemezte a számokat. A tojástermelés és -feldolgozás bevételei jóval nagyobb mértékben növekedtek, mint azt a költségek indokolták.

Rossz híre van itthon a strucctenyésztésnek. Sokan belevágtak, mert nagy üzletnek tűnt, de sokan el is véreztek rajta. Néhány kitartó vállalkozónak mégis sikerült. Megmutatjuk, hogyan lehet haszna a legnagyobb, és hogyan a legkisebb madarunkon, a fürjön.

Éttermekben gyakran fácánhúsként kínálják, a nagybevásárlókban pedig több ezer forintot is elkérnek kilójáért. Ősmagyar gyöngyösből csak ezer darab tenyészállat van az országban. A francia hibridek eredményesebbek a piacon.

Megfelelő padozatfelület, játékra alkalmas anyagok, csoportos tartás – néhány szabály, amit 2013. január 1-jétől minden sertéstartónak alkalmaznia kell. A hazai gazdálkodók felkészültek a jövő évre. Nyugati versenytársaink szerencsére még nem.

A gyapjú felvásárlási ára ugyan emelkedett a korábbi évekhez képest, de nem állítható, hogy tetemes hasznot hozna. Ha pedig nincs profit, a gyapjú növesztésére fordított energiát máshol jobban hasznosíthatja az állat. Ezért újra előtérbe került a gyapjúmentes juhok tenyésztése.

Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!