OMEK

Néhány hónapja nagy visszatérőként jelent meg a hipermarketek hűtőpolcain a hazai gyártású nyúlhús, amelynek évtizedes visszaesés után eljöhet a reneszánsza. Miért nem fogy jobban ez az egészséges húsféleség, és megéri-e nyúltenyésztéssel foglalkozni?

A takarmánygyártók a gyenge minőségű kalászos termés, a drága külföldi szója és az áfaemelés miatt némi tápdrágulást valószínűsítenek. A sertéstartók ezt egyrészt nem látják indokoltnak, másrészt derűsek a jól alakuló felvásárlási árak miatt.

A magyar-román határon működő Smith field amerikai sertésfeldolgozó óriásvállalat agresszív terjeszkedési politikájával fenyegeti Románia és a környező országok sertéstenyésztőit. A történet tanulságos.



Magyarországon évente 25 ezer tonna mézet termelnek. Ennek hagyományosan négyötödét külföldre exportáljuk. Most viszont a hazai bő egyötöd nyomtalanul eltűnt. A tavalyi mézhamisítási botrány után olyan űr keletkezett a piacon, ami csaknem megduplázta a valódi méz árát.

Válság idején a vevők hajlamosabbak csak az árat nézni. A kereslet az értékes sajtféleségek iránt megcsappant. A sajtkészítők előre menekülnek: beruháznak, céhet alapítanak ? egyszóval nem hagyják magukat.

Már tudjuk, az új influenzavírus képes arra, amire a madárinfluenza nem: emberről emberre terjed. Lehet, hogy ennek a hírnek nagyobb hatása lesz emberi kapcsolatainkra, mint a húsfogyasztásunkra? A vásárlók magatartása nem mindig racionális. Mire számíthat a sertéshúságazat?

A piac folyamatosan igényli a tyúktojást, ez az ágazat támogatás nélkül is életképes. A tojás ilyenkor, húsvét táján 20-30 százalékkal drágul, majd május elejére esik vissza az ára. A termelők mostanra kiábrándultak a multikból, és a biztonságosabb értékesítési csatornákat választják. Az egyetlen ? ám érzékeny ? problémát az import takarmány drágulása okozza.

A válság veszélybe sodorta az olyan költséges és utófinanszírozott beruházásokat, mint az állattartó telepek korszerűsítése. Miután egy felmérés szerint a nyertes pályázatok fele ?bedőlt? volna, a tárca látványos könnyí tésekbe kezdett.

Évek óta csökken a magyar állatállomány, az ágazat szereplőinek többsége képtelen eredményesen gazdálkodni. Pedig a forint gyengülése megnyitotta előttünk a külpiacokat. Ideje lenne gabonánkat ?bőrbe kötve? exportálni.

Bár a gyenge forint hatására az importnyomás enyhült valamit, még így is jelentős. A multik és a feldolgozóipar nagy része ugyanis külföldi kézben van. Az élelmesebb termelők, feldolgozók közvetlenül a fogyasztóknak értékesítenek, vagy közösen működtetett web oldalon kínálják termékei ket. Mások a multik megregulázásától várják a megoldást.

Nehezen tudnak versenyezni a hazai baromfitenyésztők, sertéstartók a brazíliai termelőkkel, akiknél az éghajlat gondoskodik a megfelelő hőmérsékletről. Nálunk nincs mit tenni, fűteni kell az istállókat, ólakat.

Az almozás nélküli állattartásból származó trágya nem hulladék, hanem értékes anyag. Tárolását és kijuttatását viszont egy sor előírás szabályozza, melyeket nehéz teljesíteni. A legnagyobb probléma azonban a partnerek ?csikorgó? együttműködése.

A hízósertés-előállításban hosszú évek óta megfigyelhető egyfajta ciklikusság. Az emelkedő költségeket csak lassan ismerik el az átvevők, így a sertéstartók kedve időről időre elmegy az egésztől. Akik viszont ringben maradnak, profitálnak a hiány miatti keresletnövekedésből.

Azok, akik a sertések és baromfifélék tartási körülményeiben hajlandóak ?túlteljesíteni? a kötelező előírásokat, plusz pénzekhez juthatnak. Egy rendeletmódosítást követően amennyiben támogatási igényünket szeptember 30-ig jelezzük az MVHnak, akkor ? ?ha a rendelkezésre álló források lehetővé teszik? ? a támogatáshoz még az idén hozzájuthatunk. Egyébként csak jövőre.

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!