Készült: 2008. július 07. hétfő

2007-ben a méz exportja 24 855 tonnával és 49,3 millió euró (12,4 milliárd forint) árbevétellel ?csúcsot döntött? ? soha ennyi magyar méz nem került külföldi piacra egyetlen év alatt. Míg Magyarország az unió egyik legnagyobb exportőre, maga az EU e cikkből erősen importfüggő.


A méhészet a magyar mezőgazdaság bruttó termelési értékének körülbelül egy százalékát adja, és a teljes agrár-exportbevételhez is általában egy százalékkal járul hozzá. A kivitt méz mennyisége 1995 és 2007 közötti időszakban közel kétszeresére nőtt, azonban a növekedés nem volt egyenletes. 1995-96-ban 13 ezer tonna mézet exportáltunk, 1997-ben a világpiaci túlkínálat miatt csaknem felére esett a kivitel és csak 2000-ben érte el újra a 13 ezer tonnát. Az ezredfordulót követően a kivitel folyamatosan bővült, 2006-ban megközelítette a 20 ezer tonnát, 2007-ben pedig a 25 ezer tonnát.

 

Jól értékesíthető

A MÉZ KIVITELÉNEK értéke 2002-től kezdődően átlagosan 40 millió euró (10 milliárd forint) fölött volt. Az exportárbevétel alapján az első 20-25 termék közé kerül, az egyenleg alapján pedig még előkelőbb helyezést ér el, 2007-ben a 12. legmagasabb aktívumot eredményező termék volt. Noha a mézimport is emelkedő tendenciát mutat, és az exporthoz hasonlóan kétszeresére emelkedett a vizsgált időszakban, a mézbehozatal csupán töredéke a kivitelnek.

A termelt mennyiség mintegy 80 százaléka kerül exportra. Az itthon maradó méz nagyobb részét a termelők közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik, és csak kisebb rész kerül be a szervezett kereskedelembe. A méz azon kevés termék egyike, amely esetében az exportár határozza meg a hazai felvásárlási és piaci árat. A külpiacon elérhető ár pedig a kínálat függvényében alakul. Az utóbbi években az alacsony minőségű, de nagyon olcsó kínai és argentin méz nyomta le az árakat.

Célországaink

A MÉZEXPORTUNK szinte kizárólag az Európai Unió országaiba irányul. A piacunk nagyon koncentrált, évente a teljes mennyiség 60-70%-a három ország, Németország, Franciaország és Olaszország piacára kerül. A legnagyobb vásárlónk hagyományosan Németország, ahová évente 2?6 ezer tonnát, 13 év alatt összesen 61 ezer tonna mézet szállítottunk. Olaszországba ? kisebb évenkénti ingadozással ? összesen 42 ezer tonna mézet exportáltunk. A Franciaországba irányuló kivitel viszonylag egyenletes ütemben nőtt, míg 1995-ben 900 tonnát, addig 2007-ben már 5700 tonna mézet adtunk el ezen a piacon. 2007-ben Németország is 5700 tonnát, Olaszország pedig 3200 tonnát vásárolt.

Nagy-Britanniába is egyre több magyar méz kerül, a kivitt mennyiség az utóbbi években megközelítette a kétezer tonnát. 2007-ben 1000 tonna fölötti mennyiséget szállítottunk még Ausztriába, Csehországba és Szlovákiába. Az állandó vásárlók közé tartoznak még az északi államok: Dánia, Svédország és Finnország, Belgium. A nem európai országok közül pedig Japánt és Izraelt érdemes kiemelni.

Mint már említettük, a mézimport csekély, 2007-ben alig 1500 tonnát hoztunk be, melynek a fele Szlovákiából, negyede Romániából érkezett.

Mézéhség

AZ EGY FŐRE JUTÓ mézfogyasztás Magyarországon meglehetősen alacsony, alig 0,5 kg évente, míg egyes európai országokban az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,5?1,7 kg-ot. Különösen magas a fogyasztás Németországban, illetve a skandináv országokban. Noha az unió (Kína után) a világ második legnagyobb méztermelője, a termelés csak a fogyasztás 50?55 százalékát fedezi, így behozatalra szorul. Az évi 120?140 ezer tonnás behozatallal az unió az importőrök rangsorában az első helyen áll, a méz világkereskedelmének meghatározó szereplője. Tekintettel arra, hogy az EU nettó importőr, a mézre vonatkozóan nincsenek termelési korlátok, árszabályozás, intervenciós kvóta, ellenben léteznek támogatási programok, az ágazat fejlesztésére, a méztermelési és értékesítési feltételek javítására.

Minőség és márka

A MAGYAR MÉZ az Európai Unióban elismert minőségű terméknek számít, ráadásul termelésünk igen jelentős része az Európában viszonylag ritka akácméz. Az akácméz 95 százaléka hordós kiszerelésben kerül kiszállításra, amely logisztikailag kedvező, azonban jellegénél fogva nem biztosítja a különleges minőségű magyar méz hangsúlyozott megjelenését, márkázását. Az értékesítési árak ennek következtében rendre elmaradnak attól, amit a minőség alapján elvárhatnánk. Fontos lenne a kiszerelés terén előrelépni, mert egyre élesebb verseny alakul ki a piacokért.

 

Petőné Varga Éva

Haszon Agrár 2008/4. 

Takarék

Megjelent az Agrár magazin júniusi száma
Megjelent az Agrár magazin júniusi száma
https://www.opten.hu/