Készült: 2018. július 26. csütörtök

Extrakeresletet és az előző évhez képest 20%-os áremelkedést hozott a brazil szalmonellabotrány a magyar brojler-termelőknek, akik nem győzik kapacitással, amíg Kisvárdán jövőre el nem készül a kontinens egyik legnagyobb, évi 70 millió darabos feldolgozója.



Nem tudunk annyit termelni, amekkora a kereslet! Végre úgy tűnik, hogy tartósan jó lesz a csirke ára. Bő egy évvel a madárinfluenza hazai felszámolása után már ennyire bizakodó az egyik hódmezővásárhelyi brojlertartó társaság elnök-vezérigazgatója. A sors fintora, hogy éppen egy másik súlyos baktériumos fertőzésnek köszönheti - a többi hazai csirketartóval együtt - a régen várt piaci fellendülést.


Egy alapos angliai élelmiszer-biztonsági ellenőrzés-sorozat – robbantotta ki ugyanis azt a botrányt az év elején, amely során riasztóan nagy arányban mutatták ki a szalmonellát a Brazíliából importált baromfihúsokban. A dél-amerikai termelők évi több százezer tonnás mennyiségben hoztak be ugyanis a Európába főleg baromfihúst. A brazil csirkefarmokon azonban olyan mértékben felszaporodott a szalmonella, hogy az uniós hatóságok felfüggesztették 20 ottani nagyfeldolgozó uniós exportengedélyét, ezzel gyakorlatilag leállították a brazil csirkebehozatalt. Az importstop következtében viszont hirtelen hatalmas űr keletkezett a piacon.


„Ennél jobbkor nem is jöhetett volna a brazil szalmonellabotrány! Így summázza ifjabb Bárány László, a brojlercsike-piacot vezető kisvárdai Master Good Kft. ügyvezetője is a leállított dél-amerikai csirkeimport hatását. Az orosz embargóval 2017-re már szinte teljesen bezárult ugyanis a brojlerszektor olcsóbb tömegtermékeinek – főleg a csirkecombnak, farhátnak, húspépnek – a piaca, és már több EU-s feldolgozó is végveszélybe került. Kritikussá akkor vált a helyzet miután az utolsó piaci menedék, a saját termelését azonban idő közben felfejlesztett Dél-Afrikába irányuló export is megszűnt. Emiatt az európai csirkecomb és más olcsóbb termékek ára vészesen lecsökkent. Így tényleg a legjobbkor nyílt meg ez az új lehetőség, mert ha nem jött volna a szalmonella-válság, Bárány László szerint válságos helyzetbe került volna az európai baromfiipar. Ahogy fogalmazott: „megindultak a kivérzések”.

Világvége után derű
De a világvége-hangulat gyorsan hurrá optimizmusba fordult a brazil szalmonella-botrány miatt. Európában ugyanis több százezer tonnás piaci űr keletkezett. A becslések szerint ugyanis a brazil szállítás korlátozásával 150 ezer tonnával kevesebb mellfilé érkezik az idén az EU-ba. Ez a hatalmas mennyiség vetekszik Lengyelország – azaz az EU legnagyobb baromfitermelője – egész éves termelésével. A piaci vakum több hullámban, hónapok óta tartó áremelkedés-sorozatot okozott az EU-s, így a hazai piacon is.
A drágulás az idei első félévben is folytatódott. Bár sokan úgy gondolták, hogy az idén tavasszal vége lesz az áremelkedésnek, de Bárány László még az idei második félévben is jelentős drágulásra számít, mert a kereslet nem csökken. Egy év alatt pedig már mintegy 20 %-kal kerül többe a mellfilé. Azaz kilónként 3 euróról 3,6 euróra nőtt az ára, de még tovább tart a drágulás.


Míg a tavalyi drágulás extrajövedelmét a feldolgozók és a láncok tették zsebre, a kereslet további élénkülésével már a csirketartók is jobban járnak. Az áremelkedéssel szerencsére már az előállat felvásárlási ára is csaknem egytizedével nőtt. Az élőcsirke – egy éve még – 235 forintos kilónkénti ára június végére 260 forintra emelkedhet.
Amint azt a hódmezővásárhelyi gazda is bizakodva mondta, egyelőre tartósnak ígérkezik a drágulási trend.
Bárány László sem számít e téren - legalább 2019 első felében - változásra. Pedig a kurrens mellfilé fogyasztó ára - a felvásárlóinál - azért nagyobb ütemben emelkedett. A boltokban legalább 20%-kal, vagy még többért adják a mellfilét, mint tavaly ilyenkor. Igaz, eközben a csirkecomb ára viszont semmivel sem nőt, sőt, kicsit olcsóbb is lett.
A dinamikusan bővülő kereslet, gyorsan emelkedő árak láttán kívánni sem lehetne ideálisabb környezetet és időpontot a termelői, feldolgozó kapacitások bővítésére, mint a mostani európai brojler-boom idején. Kisvárdán is nagy dobásra készülnek.

Európa egyik legnagyobb csirkevágóhídja
„Tényleg szerencsés helyzetben vagyunk, de már a brazil botrány előtt döntöttünk a kapacitás komoly bővítésről” - mondja Bárány László a csoport gigantikus beruházásáról.
A szakmában máris “Európa legnagyobb csirkegyárának” nevezett kisvárdai feldolgozót a tervek szerint 2019 közepén adják át. De a 24 milliárd forintos beruházással szerinte “csak” a kontinens “egyik” legnagyobb és legmodernebb feldolgozóját építik meg. De elismeri, hogy az évi 70 millió darabos feldolgozó-kapacitásával mindenképpen az EU-s TOP 3-ba tartozik majd.


 A 2016-ban elhatározott két lépcsős projekt első ütemet már be is fejezte a Master Good csoport. A beruházás következő, jelenlegi szakaszával pedig 2019-re végeznek.
A gigantikus kapacitáshoz persze a csoport brojler-integrációját is bővíteni kell, a beszállított, feldolgozott mennyiség folyamatosan nő. A 2016-ban feldolgozott 38 millió csirke után így az idén már megközelíti a kisvárdai feldolgozás a 70 millió darabot.
Mi tagadás, ilyen jó tempóban emelkedő áraknál nem is kell sokat győzködni az állattartókat. Megvan a bővítéshez a gazdák kedve és bátorsága. Kapóra is jött, hogy a állattartó telepek fejlesztésére tavaly kiírt ÁTK-s támogatási pályázatokkal már az idén és a jövő év elejére sokkal nagyobb lehet már az integrációban a hizlalási kapacitás. A 70 millió darab csirkének valamivel több mint az egyharmadát (több mint 24 millió db) a cégcsoport - saját állattartó telepein - maga állítja elő, a többit az integrációban a partnerek hizlalják.


De olyan gazdának is megjött a jó kilátásokkal a csirkehizlaló kedve, aki korábban teljesen megszüntette az állattartást.
„Azért ebbe vágtunk bele, mert mobilisabb, mint a szarvasmarha” – ezzel magyarázza a Fejér megyei Polgárdiban új állattartó-telepét építő Szekeres Lajos, miért éppen a brojler-hizlalásba kezd – bő negyed század után – újra a gazdaságuk. A 1990-es években indult családi gazdaságban kezdetben volt már brojlercsirke, húsmarha-tartás is. De az ezredforduló után megszűnt az állattenyésztés. A növénytermesztés, a szántó művelése mellett azonban úgy ítélte meg Szekeres Lajos, hogy a nagyobb biztonságot adó „több lábon álláshoz” ismét szükség van az állattartásra. A brojlerrel – a rövidebb ciklus miatt – pedig gyorsabban forog a befektetett pénz, ami nagyobb rugalmasságot is jelent. Miután elvégezték a szükséges üzleti számításokat, már az „előzetes matek” is azt mutatta: érdemes belevágni, pedig akkor még alacsonyabb volt az élőállat ár, mint jelenleg. „Éppen a madárinfluenza-járvány lecsengése után mentünk Polgárdiba telephelyet nézni” – idézi fel a startot a családi gazdálkodó, miután tavaly elindították a projektet, megterveztették a telepet. Az idén már az építkezésénél tart a munka, és ebben az évben egy csirkeistálló el is készül a tervek szerint. Szeptember-októberben már termelni fog a telep, majd évről-évre bővül újabb épületekkel, „ahogyan győzzük” – teszi hozzá az ifjú gazda. Az összesen 90 millió forintosra tervezett beruházáshoz ugyanis nem pályázott a vállalkozás az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatra, hanem saját pénzből valósítják meg. „Jó lett volna a támogatás, de miután az elgondolásunk megfogalmazódott, nem volt időnk éveket várni” – utal a gazda az esetenként már 2 éve elbírálásra váró, bizonytalan ÁTK-s kérelmekre.


Zöldmezős beruházás helyett a felújítás azonban szóba sem került, pedig a gazdaságnak saját régi telepe is van, de az elavult konstrukciójú téglaépületek felújítása annyiba kerülne, mint egy korszerű, energiatakarékos, szendvics paneles, jól szigetelt új építése lenne. Ráadásul a jelenlegi telepnél 20 kilométerrel arrébb. A beruházás költsége amúgy sem az istállók építése miatt közelíti meg majd 90 millió forintot, hanem a kisegítő létesítmények, az (állat)egészségügyi, élelmiszerbiztonsági előírások betartás: egyebek között a kerítés, a fekete-fehér öltöző, a fertőtlenítő, a trágyatároló miatt, aminek egy modern telepnek már meg kell felelnie.


A több éves várakozás alatt kieső termelés helyett a gyors beruházással így többet hozhat a polgárdi brojler-telep, amelyben már az első évben 120 000 állatot állít elő a tervek szerint. Az első betelepítést szeptemberre tűzték ki. Egy turnusban 17 000 darab naposcsibét telepítenek majd be. A beszállítói, beszerzési útvonalat is meghatározták.


Üzleti szemléletre vall, hogy nem a gazdaság ezerhektáros szántóján fogják a csirkék takarmányát megtermelni. „Nem szeretném összemosni a két dolgot, hanem jól lehatárolni a profilokat” – mondja a gazda. Pedig a takarmányköltség meghatározó lesz az állattartás jövedelmezőségében. Amúgy is nehéz előző év őszén előre megbecsülni, hogy majd a takarmánybúzának lesz jobb ára az étkezésinél, mint az idén, ami 2 tonnával többet is terem, mint a kenyérbúza, vagy az étkezési lesz a jövedelmezőbb.


Elgondolkodtató, hogy Szekeres Lajos szerint nem a projekt beindításában nem a finanszírozás megtervezése volt a legnehezebb, hanem a leendő partnercégeket megtalálni volt nehéz. „Elég belterjes ez a brojlerezés, mindenki ismer mindenkit, de a cégeket, az elérhetőségüket az interneten felkutatni sokkal nehezebb volt, mint például a növénytermesztésben” – lepődött meg a gazda. A gabonás, olajosmag-cégek minden fel vannak töltve a netre, de az állattenyésztésben érdekelt vállalkozások, a referencia-keresés döcögősen megy, mintha a mezőgazdaságnak ez a része kevésbé fejlett lenne. Ezt végül csak baráti segítséggel tudták megoldani.


Drága mellfilé helyett olcsó disznóhúst?
Hús, az hús! Azt veszem, amelyik olcsóbb. Ez a háziasszony-logika sokszor megtréfálta korábban hol a sertés-, hogy a csirketartókat, mert az árérzékeny fogyasztó átpártolt az éppen jobb árú portékára. Van aki szerint ez hamarosan újra megtörténhet, ha az afrikai sertéspestis miatt több EU-s állam, így a magyar hússal szemben elrendelt távol-keleti behozatali import tilalom miatt beszorulnak az exportra szánt, kényszerből “akciós” olcsó készletek a hazai boltokba. „Attól, hogy lemegy a sertéscomb ára, az a csirkecomb árát nem fogja befolyásolni” – állítja azonban ifjabb Bárány László, a brojlercsike-piacot vezető kisvárdai Master Good Kft. ügyvezetője. Az egyik komparatív termék ára korábban ugyan valóban befolyásolja a másikat, de amióta globális a piac, a feldolgozók más kontinensen is értékesítik a termékeiket. Ezzel ki tudják küszöbölni az ilyen hatásokat. Adott termék, például a csirke mellfilé árát sem helyi, hanem a nemzetközi kereslet-kínálat fogja meghatározni.


Egyre súlyosabb brazil baromfigondok
A baromfiágazat összeomlása fenyeget Brazíliában, a világ legnagyobb exportőrénél a fuvarozók immár újra meghosszabbított országos sztrájkja miatt. A kamionstop alatt ugyanis nem jut el a takarmány az állattartó telepekre. A táphiány már akkora, ami napokon belül az állatok tömeges pusztulását, kényszervágását, a tenyésztési, hizlalási ciklusok megszakítását okozhatja. Mivel a madarak már csak 48 óránként kapnak táplálékot, az éhség miatt nő a kannibalizmus kockázata, így a telepeken megkezdték a kényszerselejtezést. Hamarosan 100 millió madár kényszervágására kerülhet sor Blairo Maggi brazil agrárminiszter szerint, ha a kormány nem indít napokon belül takarmányszállító konvojokkal a baromfitenyésztő telepekre. De így sem múlik el a krízis nyomtalanul, főleg a brazil csirketermékekben talált erős szalmonellafertőzés miatt tavaly kirobban botrány után, mi miatt az EU határozatlan időre felfüggesztette a dél-amerikai országból érkező baromfihús-importot. A tárcavezető szerint – az azonnali, hatékony beavatkozásokkal is – a brazil baromfiszektor teljesítménye csak 2-2,5 év múlva érheti el újra a krízis előtti termelési szintet.

 

Orosz rulett
Szerencsés csillagzat alatt és még időben változtatott az értékesítési stratégiáján a kisvárdai a Master Good csoport már az uniós csirkepiacot megrázott 2015-ös orosz embargó előtt. Időben át tudta irányítani az exportja nagy részét új nyugati és tengerentúli vevőkhöz. Még a hazai, tavalyig tartott madárinfluenza válságot is érdemi piaci veszteségek nélkül úszta meg a csoport. Főleg azért, mert a termelésének - az elmúlt 6-8 évben - már mindössze 30% volt a belföldi és 70% az export értékesítése.

Készülni kell, mert Bárány László meggyőződése, hogy a mostani – brazil csirkebotrány miatt – a brojlerszektorban ugyan szalad a szekér, de semmi sem tart örökké.
Amilyen hirtelen jött ez a piaci vákuum, olyan gyorsan el is fog tűnni. “Készülnünk kell a következő kihívásokra”. Ezzel magyarázza Bárány László, miért fordítja a mostani extra kereslettel is elért eredményét a csoport az új fejlesztéseire. Mert az “új kihívásra” az egyetlen jó válasz a hatékonyság, a versenyképesség javítása nemcsak a feldolgozásban, hanem az alapanyag előállításában.
Az integrációt kiszolgáló üzemeket: a takarmány-előállítást a keltetőket is fejleszteni kell a hatékonyság javításához. Bár a konkrét érték turnusonként némileg változik, de az integrációban az egy kiló élősúly előállításhoz szükséges fajlagos takarmány-felhasználás már ma is eléri a nyugati színvonalat. Az ott szokásosnál (2,3kg) ugyan nagyobb: 2,6 kilós vágósúlyra hizlalnak az integrációban, de ehhez – egy kiló élősúlyra vetítve – 1,5-1,6kg takarmányt használnak fel. (Ezt az érték - 2,3 kilós vágósúlyra indexálva - már a nyugat-európai nagy termelők 1,4-1,5kg/kg-os fajlagos felhasználásának felel meg, de van még mit javítani).
Bárány László a következő évek legnagyobb kihívásának - még sem a kihegyezett fajlagos takarmány-felhasználás további javítását, hanem az elvándorlással megfogyatkozott számú, képzett kollégák hiányát tartja, ami egyre nagyobb gond a szektorban is. Emiatt a fajlagos munkaerő-költség gyors növekedésére számít az ügyvezető a következő években, amelyet – csoporton belül – csak további technológiai, technikai fejlesztésekkel: automatizálással, robotizálással lehet ellensúlyozni.

Megjelent a Haszon Agrár magazin októberi száma
Megjelent a Haszon Agrár magazin októberi száma
https://www.opten.hu/