Készült: 2008. május 11. vasárnap

Tavaly nyár végén a magyarok olyasmivel szembesültek, amivel azelőtt még soha: a polcokról eltűnt a tej. Pár hét múlva ugyan visszakerült, de már 50 százalékkal drágább volt. Az év második felére a tej átvételi ára 90 forint fölé kúszott, történelmi csúcsot döntve. Vajon tendencia ez, vagy csak a piac pillanatnyi szeszélye?


Az EU lakossága 2004-ben 25 százalékkal bővült a csatlakozási hullám során, míg tejtermelése ? a kiosztott kvóták alapján ? csak alig 10 százalékkal nőhetett. A kereskedők az unióba beolvadó magyar piacot előre beárazták, a tej ára egy pillanat alatt 64 forintra csökkent. A rendszerváltással elkezdődött állatállomány-csökkenésnek ez a körülmény csak további lökést adott, közben megfigyelhető volt a maradék állomány koncentrációja.

Míg az 1980-as években képesek voltunk 2 milliárd kg tej és tejtermék megtermelésére és elfogyasztására, ma már csak 1,6 milliárdos a volumen (és volt ettől rosszabb is). Tehát a ?80-as évek teljesítményéhez igazított kvótakeretünket messze nem használjuk ki. Az akkori 200 kg/fő éves fogyasztás mára 150 kg-ra csökkent, míg az unió nyugati felén ennek kétszerese a jellemző.

Tavalyig az az érdekes jelenség volt megfigyelhető, hogy a fogyasztás folyamatosan bővült, miközben a termelés csökkent. Már csak a 2007. évi aszály kellett hozzá, hogy bekövetkezzen az, ami már előre sejthető volt: az elszabadult tejárak mellett is elolvadtak a tejés vajhegyek. A magyarok pedig olyasmivel szembesültek, amivel azelőtt még soha: a polcokról eltűnt a tej. Pár hét múlva ugyan visszakerült, de már 50 százalékkal drágább volt.

Az év második felére a tej átvételi ára ennek megfelelően 90 forint fölé kúszott, történelmi csúcsot döntve. A talpon maradt üzemek fellélegezhettek. Pedig csak annyi történt, hogy a tej éves átlagára újra elérte a 2003-as szintet (72 Ft).

Vajon trend ez az áremelkedés, vagy csak a piac pillanatnyi szeszélye? ? kérdeztük Bognár Lászlót, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatóját.

A fogyasztás bővülésére tartósan számíthatunk. A kérdés csak az, hogy a világ termelésének egy-egy harmadán osztozó Észak-Amerika, Óceánia (Ausztrália és Új-Zéland), valamint az Európai Unió mennyire képes ezzel lépést tartani. Magyarország kifejezetten jó esélyekkel indul ebben a versenyben. Nálunk kiválóak a genetikai alapok, jó a takarmánybázis, megfelelőek a higiénés körülmények és az állategészségügyi helyzet, minden adottságunk megvan hozzá, hogy kihasználjuk a 2 milliárdos kvótakeretet. Más országok nincsenek ilyen szerencsés helyzetben.

Legnagyobb exportpartnerünk, Olaszország például alultervezte kvótaszükségletét, így folyamatosan importra szorul. Másik kiemelkedő partnerünk, Románia kevéssé képes minőségi tej előállítására, ráadásul egyre több tejet igényel. Hasonló tendenciák érezhetők a keleti piacokon (Ukrajna, Fehéroroszország). Ma egy vemhes üsző 2200-2300 euróért (csaknem 600 ezer forintért) cserél gazdát, szinte korlátlan a felvevőpiac. Bárcsak ki tudnánk elégíteni az igényeket, de saját állományunk utánpótlására sem elegendő a jelenlegi felhozatal.

Nagy tehát kereslet, ez azt jelenti, hogy javult a tejtermelés jövedelmezősége?

Igaz ugyan, hogy emelkedtek az átvételi árak, de a költségek is drámaian nőttek. Elsősorban növekedtek az energiaárak és a takarmányozás költsége. Egy sor olyan ?kötelező? beruházást hajtottak végre az üzemek, amelyek egy fillérrel sem járulnak hozzá a tejtermelés bővüléséhez (a trágyatároló nem ad tejet). Állategészségügyi szempontból pedig veszélyesnek látom a kéknyelv betegség nyugat-európai terjedését. De ugyanilyen fenyegető jelenség az agrárpolitikai fordulat, a kvótarendszer fokozatos leépítése, hiszen egyelőre a kihasználatlan tartalékainknak köszönhetjük, hogy büntetlenül fokozhatjuk a termelést.

És mi lesz, ha tényleg vége a kvótaszabályozásnak?

Egészséges koncentrálódási folyamatok indultak el az ágazatban. Az állomány kétharmada olyan társas vállalkozásokban van, ahol jellemzően 300?600 tehenet tartanak, de ma már a több ezres állományok sem ritkák. A magunk 336 tehén/gazdaság átlagával a világ egyik legkoncentráltabb termelésű országának számítunk. Ez mindenképpen növeli a hatékonyságot. Fontos hangsúlyozni, hogy a termelők is képesek vol-tak a koncentrálódásra. A feldolgozást és az értékesítést is kézben tartó Alföldi Tej termelői tulajdonban áll, egyharmados belpiaci részesedése figyelemreméltó. Ráadásul a magyar fejekben olyan ötletek születnek, mint a csokoládés túródesszert (Túró Rudi), a probiotikus termékek kutatása terén pedig élen járunk.

A tej átvételi árában még további mozgásteret érzek. Idén az év elején felkínált tej mennyisége már kevesebb volt, mint tavaly. Az év elején hagyományosan mérsékeltebb tejár most több mint 40 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Könnyen lehet, hogy a múlt évi emelkedési görbe az idén is megismétlődik, csak egy jóval magasabb szinten. A megnövekedett termelési költségek fedezéséhez erre szükség is van, mert sokan az elmúlt években minden tartalékukat felélték. Ha pedig feladják a termelést, ismét hiány lehet ebből a rendkívül fontos alapélelmiszerből! Jelen időszakot sajnos az átvételi árak szezonális csökkenése jellemzi. Ám bízunk abban, hogy ez csak átmeneti jelenség, és hamarosan ismét elindulhatnak felfelé az árak.

Összességében optimista ez a jövőkép. Mennyire nyereséges a tejtermelés?

Nehéz ezt általános érvényűen megfogalmazni, de azt talán kijelenthetjük, hogy egy 500 tehenes állomány, 90 forintos átvételi ár mellett tejkilogrammonként 10 forint hasznot is termelhet ? attól függően, mennyire képesek összehangolni az állattenyésztést a növénytermesztéssel, és mennyire okos döntéseket hoz a menedzsment.

Gajda Nikoletta, tehenészeti ágazatvezető
Kinizsi 2000 Zrt., Fábiánsebestyén

A KINIZSI 2000 ZRT. 3600 hektáron gazdálkodik. A 400 tehén és szaporulatának igényeit tömegtakarmányból teljes egészében fedezi a saját termelés, abrakból felerészben vagyunk önellátóak. Állataink kiváló genetikai alapokkal rendelkező holstein-frízek, a termékenyítéshez használt spermára is sokat áldozunk. A 11 ezer kilogrammos termelő állományunk kizárólag saját szaporulat. Az állatokat naponta háromszor, pontosan 8 óránként fejjük, a pihenőidőben pedig igyekszünk maximálisan megfelelni igényeiknek.

Ügyelünk a jó minőségű takarmányra, az állatok kötetlen, zavarásmentes tartására és arra, hogy a környezeti hatások a komfortzónán belül maradjanak. Például tavaly a hőség idején az újonnan beruházott párásító ventilátorokkal elértük, hogy az állatok 30 literes fejési átlaga nem csökkent. Ebben persze az is szerepet játszott, hogy a 2006-os rekordtermésű év takarmánybázisán termeltünk.

Ami a megtermelt tej mennyiségét illeti, tavaly az üzem 4 millió kilogrammal rekordot döntött, és a ventilátorok beruházási költsége egyetlen év alatt megtérült. Utólag azt mondom, már nem sajnáljuk, hogy a 75 százalékos támogatási szintű trágyatárolási beruházásra nem pályáztunk. A termelést közvetlenül szolgáló léghűtés viszont néhány év alatt elegendő tőkét termel számunkra a trágyatárolási előírások megvalósításához. A termelési feltételek javítása, a telep felújítása már az AVOP keretében megtörtént, mintegy 60 millió forint értékben betonoztunk, és megoldottuk a csapadékvíz-elvezetést. Tavaly egy másik fontos beruházással, a tejhűtő vásárlásával tovább bővítettük a minőségi termelés feltételeit. A megtermelt tejet egyetlen partnerünk, az Alföldi Tej Kft. veszi át. Tavaly decemberben 86 forintos áron vásároltak tőlünk, az idénre 91 forintos átlagárral számoltak. Az év eleje valóban e körüli összeggel indult, de most, áprilisban csak 82 forinton áll a tej ára.

Nem tudom, mit hoz az év hátralevő része. Egy biztos: a 2007-es év katasztrofális termése meglátszik az idei takarmány minőségén, és a megtermelt tej mennyiségén máris érződik a hatása. Éppen ezért kevesebb tejre számítok, mint tavaly, és valószínű, hogy az ára sem marad a 82 forintos szinten. Márpedig költségnövekedés ide vagy oda, a 90 forintos átvételi ár 10-15 forintos haszonnal kecsegtet.

Azokra, akik átvészelték a csatlakozást követő éveket, most már biztosan jobb idők jönnek

NIKOLETTA TANÁCSAI

1. 250 tehénnel is nyereséges lehet a termelés, ha jók a genetikai alapok.
2. Az intenzív termelésre képes állatok intenzív gondoskodást igényelnek. Ne sajnálja tőlük a legjobb szilázst, a legjobb abrakot és a legjobb kiegészítőket!
3. A komfortos tartás többlettermelést eredményez. Két fejés között ne zavarjuk az állatokat a pihenésben és az evésben. A nyári hőstressz kivédésére szereltessen fel ventilátorokat!
4. Napi háromszori fejés és 10 ezer kilogrammos laktációs termelés mellett nehéz tartani a 400 napon belül kétszeri ellést. Ha erre törekszik, fokozottan ügyeljen a tehén igényeire!
5. Ha megteheti, értékesítsen vemhes üszőket, mert jó genetikai alapokkal 500 ezer forintos áron is értékesíthetők!
6. Legyen a gazdaságnak saját területe, saját takarmánybázisa, de nézzen szét jól a piacon: hátha mástól jobban megéri takarmányt venni, és hátha a saját termés hasznosabb célra is fordítható.
7. Ha most akar belevágni a tejtermelésbe, tegyen le róla. A nagy pályázatok már lecsengtek, a kemény követelmények pedig csak most jönnek, ráadásul a kvótaszabályozásnak is vége. Ha viszont már rendelkezik az alapokkal, fokozza a termelést, javítson a hatékonyságon!

Gönczi Krisztina

 

Haszon Agrár 2008/3.

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!