Készült: 2008. május 11. vasárnap

Hazánk olykor az uniós előírásoknál is szigorúbban jár el az állategészségügy területén. A szigor egyrészt versenyhátrányt okoz, másrészt jól jön, amikor az előírásokra hivatkozva (igen ritkán) megtiltják egyes külföldi állatok, termékek behozatalát. Másképp fogalmazva: megvédik a hazai termelőt.


SERTÉSHELYZET

POZITÍVUMKÉNT ÉRDEMES megemlíteni, hogy a magyar állatállományok kiváló genetikai háttere és állategészségügyi helyzete már nemegyszer felvirágoztatta egy-egy állatfaj vagy fajta kereskedelmét. A BSE-ellenálló szürkemarha, az extenzíven is tartható, s ízletes, élettanilag is kedvező hatású húst adó mangalica vagy a garantáltan egészséges holstein- fríz vemhes üszők jó értékesítési lehetősége példa arra, hogy a minőségi állományoknak mindig van jövője. Sajnos nem minden országban kap ekkora hangsúlyt az állategészségügy. Ennek hozadéka az alacsonyabb költségű, rövid távon versenyképesebb termelés, ami potenciális veszélyt jelenthet kereskedelmi partnereik állatállományaira is. Különös jelentőséget kap ez járványhelyzetben ? gondoljunk csak a madárinfluenza okozta pánikra. A patikamérlegen tehát az áll, hogy a drákói szigor és ennek költségei megtérülnek- e hosszú távon? Ha a mérlegre feltesszük a fogyasztók egészségét is, én fogyasztóként igennel szavazok. De lássuk most, mire készüljenek fel a termelők, ha jön a hatóság!

Sertéspestis

A KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS 2005. évi szlovákiai előfordulása Magyarországon is maga után vonta mind a vaddisznó-, mind a házisertés-állományok fokozott ellenőrzését. Hazánkban Nógrád és Pest megyében virológiai vizsgálattal is megerősítették a fertőzöttséget a vadon élő állatokban. A kórokozó elleni védekezésben az uniós és a hazai jogszabályok is kizárják a gyógykezelést és a vakcinázást, így a hangsúly a megelőzésen van. Házisertés esetében az állományok zártan tartása, a házisertés és a vaddisznó érintkezésének megakadályozása, valamennyi elhullott és a kilőtt vaddisznók bizonyos százalékának monitoringvizsgálata, az állatmozgások ellenőrzése, a karanténozási feltételek biztosítása, valamint az általános járványvédelmi előírások teljesítése elengedhetetlen a fertőzés kialakulásának elkerülésére.

Négyes mentesség

A TENYÉSZÁLLATOK (koca, kocasüldő, kan) forgalmazásának feltétele az úgynevezett négyes mentesség, vagyis a brucellózistól, leptospirózistól, Aujeszky- féle betegségtől és a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától (PRRS) való mentesség.

Brucellózis

MAGYARORSZÁG BRUCELLÓZIS tekintetében a mentességet már a szarvasmarha- brucellózistól való mentesítés befejezése (1985) előtt elérte. Ennek ellenére egy-egy állományban ? elsősorban fertőzött tenyészsertésekkel, ragályfogó tárgyakkal (eszközök, járművek stb.) való behurcolás, legelő állatok esetében vaddisznókkal történő érintkezés révén ? előfordul a Brucella suis okozta betegség, ami vetéléssel, gyengén fejlett, életképtelen malacok ellésével, magzatburokvisszamaradással, a kanokban heregyulladással, idült esetben a csigolyák megbetegedésével, s akár csonttöréssel, bénulással jár. A brucellózis elleni védőoltás vagy a brucel-lózissal fertőzött állatok gyógykezelése tilos. A terjedés megakadályozásának, a mentesség helyreállításának egyetlen lehetősége az adott állomány felszámolása. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik.

Annak érdekében, hogy az Európai Unió hivatalosan elfogadja Magyarország mentességét, teljesítenünk kell a 2008. február 22-től hatályos, az egyes Brucella-fajok elleni védekezés részletes szabályairól szóló 12/2008. (II. 14.) FVM-rendelet előírásait, amely a kis és nagy létszámú tenyészállományokra, valamint az árutermelő állományokra szigorú minősítési és ellenőrzési kötelezettséget ír elő. A hízóállományok esetében csak mentes telepről származó sertéseket tarthatnak, kizárva a brucellózistól nem mentes állatokkal történő esetleges érintkezést.

Leptospirózis

A LEPTOSPIRÓZIS VILÁGSZERTE, így hazánkban is előforduló, a vetélések és gyenge malacok születése miatt akár komoly gazdasági veszteséget okozó betegség. Az általános járványvédelmi intézkedések betartása, a vetélések és rendellenes fialások laboratóriumi kivizsgáltatása, valamint a tenyészkanok félévenkénti és a lefialt kocák 10 százalékának évenként egyszeri szerológiai vizsgálata együttesen lehet eredményes a betegség elleni védekezésben. Járványvédelmi szempontból fontos az állatok egyszerre ürítése és telepítése, az alapos takarítás és fertőtlenítés, a vizelet és a trágya maradéktalan eltávolítása, a rendszeres rágcsálóirtás. A fertőzött állományokból állatok kizárólag vágóhídra értékesíthetők.

Aujeszky-betegség

A BETEGSÉG ELLENI MENTESÍTÉS 1987- ben kezdődött hazánkban, majd többszöri megtorpanás után az utóbbi években vett újabb lendületet. Ennek eredményeként Aujeszky-betegség szempontjából Magyarország rendelkezik mentesítési programmal, melynek teljesítésével a fő cél az ország mentességének nemzetközi bejelentése. Alapfeltétel a vakcinázás teljes körű beszüntetése és a virulens (nem vakcina-) vírustól való teljes mentesség. Követelmény még a legalább 12 hónapos igazolt vakcinamentes időszak és az ország sertésállományának teljes körű szerológiai negativitása.

A korábbi években alkalmazott eljárásnak megfelelően 2007-ben a kis létszámú gazdaságokban végrehajtott tájékozódó vizsgálatok alapján minden olyan udvarban, ahol szerológiailag pozitív tenyészállatot találtak, a gazdaság valamennyi egyedét állami kártalanítás mellett fel kellett számolni. A 2008- ban is érvényes eljárási rend szerint a tenyészállatot tartó gazdaságokban valamennyi kocát, vemhes kocasüldőt és kant évente meg kell vizsgálni, kiegészítve ezt a szűz tenyészkoca-süldők minimum 5 százalékának, de udvaronként legalább 1 egyednek a szerológiai vizsgálatával. Már 2007-ben elkezdődött a hízóállományok szerológiai vizsgálata, amit 2008-tól valamennyi árutermelő hízóállományra ki kell terjeszteni.

A nagy létszámú telepek esetében a sertésállományok Aujeszky-féle betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 36/2003. (III. 31.) FVM-rendelet alapján szükséges a minősítő és/vagy ellenőrző vizsgálatok elvégeztetése.

PRRS

A SERTÉSEK REPRODUKCIÓS zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómáját (PRRS) az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény vette fel újra a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek listájára. Az egyes állományok minősítésére, a mentesség ellenőrzésére, a betegség és/vagy fertőzöttség előfordulása esetén követendő eljárásra vonatkozó végrehajtási rendelettel nem rendelkezik Magyarország. Az EU-ban a betegség nem bejelentendő, bár helyenként mind klinikai formában, mind laboratóriumi vizsgálatok alapján az uniós tagállamokban is kimutatható e komplex tünetegyüttessel jellemezhető, komoly gazdasági veszteséget okozó betegség.

Külső veszélyforrások

A SERTÉSÁLLOMÁNYOKAT érintő, állategészségügyi és gazdasági szempontból is jelentős betegségekkel kapcsolatban nemcsak hazánk, hanem a környező országok állategészségügyi helyzetét is nyomon kell követni, hiszen az országok közötti ? sok helyen már határokkal sem ?védett? ? állatmozgás megnöveli az állományok esetleges fertőződésének lehetőségét.

A legnagyobb veszélyforrást jelenleg a szomszédos uniós tagállamok (Szlovákia, Románia) házisertés- és vaddisznóállományaiban is megállapított klasszikus sertéspestis jelentheti. A magyarországi vaddisznókban is előforduló fertőzöttségi esetek arra figyelmeztetnek, hogy komoly feladata van mind hatóságoknak, mind az állattartással és -kereskedelemmel foglalkozóknak a hazai állományok megóvása érdekében.

BAROMFIBETEGSÉGEK

A TERMELŐKET SOKSZOR bosszantó magyar állategészségügyi előírások célja, hogy a betegségek terjedésének útját sikerüljön elvágni.

A globalizációval az állategészségügyi helyzet is ?fokozódott?. A kereskedelmi szállítmányok napok vagy órák alatt a világ egyik pontjáról a másikra hurcolhatják a különböző kórokozókat. Ráadásul egy olyan vírus is felbukkant, amelyik emberi közreműködés nélkül is képes beutazni a világot, a vonuló madarak potyautasaként.

Madárinfluenza

HAZÁNKRA A VADMADARAK vonulási útját tekintve mindenképpen komoly felada-tot ró e vírus elleni védekezés. A kórokozó veszélyt jelent az emberi egészségre is, így elsődleges cél a betegség megelőzése, az ellene való védekezés, megjelenése esetén pedig az állomány azonnali, teljes felszámolása.

Magyarországon 2006 februárjában Bács-Kiskun megyében erősítették meg a fertőzöttséget hattyúban. A vadon élő madarak fokozott ellenőrzése, az állatszállítások ? különösen a baromfi és baromfi eredetű termékek forgalmazásának ? ideiglenes tilalma, védőzóna és megfigyelési zóna kijelölése voltak az első intézkedések a vírus laboratóriumban történt kimutatását követően. A védekezés részét képezi a baromfi zárt vagy legalább fedett helyen történő etetése és itatása, a vadon élő madarakkal való bármilyen érintkezés esélyének csökkentése, a rendszeres rovar- és rágcsálóirtás, és az állományok általános állapotának folyamatos ellenőrzése is (elhullás, betegség tünetei, takarmány- és ivóvíz- fogyasztás mértéke, tojástermelés stb.).

Sajnos Magyarországon sem korlátozódott a mad á r i n f l u e n - za előfordulása a vadon élő állatokra, hiszen 2007. január végén több Csongrád megyei lúdállományban felütötte fejét a betegség, amely valószínűleg fertőzött vadmadarakkal való érintkezésre volt visszavezethető. Az érintett állományok leölésével, a tartási helyek takarításával, szigorított fertőtlenítésével, a kijelölt védő- és megfigyelési zónákon belül életbe léptetett korlátozó intézkedésekkel Magyarország 2007. május 5-től újra elérte madárinfluenzától mentes státuszát. Ez az állategészségügyileg, gazdaságilag kedvező helyzet csak úgy tartható fenn, hogy továbbra is életben maradtak egyes, a baromfiállományok felügyeletét biztosító intézkedések. Folytatódik a monitoring rendszerű ? kis és nagy létszámú állományokból, valamint vadon élő madarakból történő ? mintavétel a betegség esetleges előfordulásának kimutatására.

Baromfipestis

A BAROMFIPESTIS (Newcastle-betegség) a megelőző vakcinázásoknak és az állategészségügyi igazgatási intézkedéseknek köszönhetően csak szórványosan fordul elő Magyarországon. A 44/2002. (V. 17.) FVM-rendelet előírásai szerint a betegség elleni rendszeres megelőző vakcinázásban kell részesíteni a napos baromfit. Az így vakcinázott baromfit a továbbiakban faj, kor, hasznosítási irány szerint úgy kell immunizálni, hogy a baromfi(állomány) mindenkor kielégítő védettséggel rendelkezzen. A vízibaromfikra az immunizálási eljárások nem vonatkoznak.

Tenyész- és árutojás-termelő állományok esetében az immunizálások hatékonyságát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága a tojásrakás kezdetekor, hízóállományok esetében a vágást megelőzően laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizteti. Nem megfelelő védettség esetén az igazgatóság újbóli vakcinázást írhat elő. A vakcinázás hatékonyságának ellenőrzésére az adott állomány 0,3 százalékából, de minimum 30 állatból szükséges vért venni, majd azt laboratóriumban megvizsgáltatni.

Baromfit másik állományba beszállítani, importálni, piacra, szemlére, kiállításra vagy más hasonló rendezvényre elszállítani csak akkor lehet, ha a hatósági állatorvos igazolja, hogy az állományt Newcastle- betegség ellen legalább két héttel korábban immunizálták. Naposcsibék, pulyk a p i p é k esetében azt is igazolni kell, hogy a szülőállományt Newcastle-betegség ellen, a fenti jogszabály előírásainak megfelelő módon immunizálták.

Salmonella

A BAROMFIT MEGBETEGÍTŐ, közegészségügyi szempontból is jelentős Salmonella szerotípusok okozta fertőzés megakadályozását, illetve a fertőzöttség csökkentését tűzte ki célul az Európai Unió, amikor számos új jogszabály bevezetésével elindította a házityúk-tenyészállományok, majd a tojótyúk- és broilerállományok mentesítési programját. A mentesítés során fel kell mérni állományaink fertőzöttségét, a felmérés alapján ki kell tűzni az elérendő célt, majd a következő feladat az ezt megfogalmazó nemzeti program elfogadtatása és alkalmazása. Nemzeti programjaink közül a tenyésztyúk- és tojótyúk-állományainkra vonatkozó terveket már jóváhagyta az Európai Unió, és előkészületben van a broilercsirke- és pulykaállományokat érintő mentesítési program elfogadtatása is.

Az előzőeknek megfelelően került kihirdetésre a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól szóló 2/2008. (I. 4.) FVM-rendelet, mely szigorú szabályozást tartalmaz a nagy létszámú állományokra nézve, de az önkéntes alapon a mentesítésbe kapcsolódni kívánó kisgazdaságok esetében is. Így betelepítési engedély csak az állategészségügyi igazgatóság által jóváhagyott mentesítési tervvel rendelkező állattartóknak adható. Támogatás igénybe vételéhez is a fent említett, jóváhagyott járványügyi intézkedési terv szükséges. A mentesség igazolása nélkül házityúk-tenyészállomány, illetve tenyésztojás nem hozható forgalomba, ez utóbbi nem keltethető. Házityúk-tojóállomány forgalomba hozatalának is a Salmonella enteritidistől és Salmonella typhimuriumtól való mentességi igazolás a feltétele. A jogszabály az állattartóktól pontosan vezetett nyilvántartást, a feladatra jogosultsággal rendelkező állatorvossal elvégeztetett rendszeres mintavételt követel meg

Major Mariann

 

Haszon magazin 2008/3.

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!