Készült: 2008. március 12. szerda

Állatjóléti kötelezettségeiknek viszonylag könynyen eleget tettek a magyar állattartók hiszen nálunk koránt sincs akkora állománysűrűség, mint például Dániában vagy Hollandiában. Ennél sokkal nagyobb megterhelés a környezetvédelmi előírások betartása. Egy trágyatároló kialakítása még akkor is nagy teher, ha az EU támogatja.


Sákán Antal, a Magyar Sertéstartó Szövetségének elnöke szerint a környezetvédelmi előírások betartása kemény dió. Különösen a nagyüzemnek számító állattartó telepek számára jelent ez terhet, ahol legalább 3000 süldő, illetve 750 anyakoca termeli a trágyát.

A szövetség elnöke maga is egy 300 anyakocás telep tulajdonosa amely évi 6000 hízót bocsájt ki. ? Az unióban 0,65 négyzetméter ?jár? egy jószágnak, a 30 kilós malacoknak pedig 0,3 négyzetméter. Ezen kívül az EU-s szabályozás szerint nem szabad lekötni a kocákat. Különböző támogatási címeken összesen 2200 forinthoz juthat a gazdálkodó sertésenként. Állatjólétre összességében mintegy 6 milliárd forint fordítható.

? Brüsszelben 1993-ban döntöttek arról, hogy lehetőleg ?légmentesen? el kell zárni a környezettől a nagy állattartó telepek trágyatárolóit ? említi Sákán Antal. ? Erre a régi tagállamok gazdáinak 15 éve volt, nekünk nem egészen négy. Érthetetlen módon egyetlen kormányzat sem szorgalmazta a derogációt, hogy legalább valamivel több időnk legyen a szabályokhoz igazodni. Tavaly augusztusban az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázaton összesen 90 milliárdos uniós támogatást lehetett elnyerni. A támogatás aránya az elszámolható költségek akár 75 százalékát is elérhette (nitrátérzékeny talajon), de alapesetben az állattartónak kellett fedeznie a kiadások 60 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a gazdák még legalább 40-50 milliárd forintnyi önerőt tettek hozzá a pályázathoz. A szövetség elnöke úgy számítja, hogy a beruházási kényszer a 3,8 milliós hazai sertésállományt figyelembe véve jószágonként 13 ezer forintjába kerül a termelőknek.

? Bár a környezetvédelmi beruházások nem számítanak megtérülő befektetésnek, a technológiai fejlesztések azért növelhetik a hatékonyságot. Az előrelépés legbiztosabb módja csatlakozni egy integrációhoz. A közös beszerzés és értékesítés nagyban javítja a résztvevők alkupozícióját ? véli Sákán, aki régóta dédelgeti (dán példára) a saját vágóhídról szóló álmot.

Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke, a legnagyobb hazai tenyészet, az Olmos és Tóth társtulajdonosa megerősítette az elnök szavait.

? Magyarországon valóban több hely, több karám jut a jószágnak, mint Nyugat-Európában. A mangalicatelepek pedig különösen arról ismertek, hogy az állatok karámokban, illetve a szabadban élnek, vagyis a hagyományos tartási mód az általános. A mi cégünknél a tartási rendszer eleve olyan, hogy 3-4 négyzetméter jusson a jószágoknak, mert a sonka, a szárazáru minősége nem lenne megfelelő, ha nem volna elegendő mozgásterük az állatoknak ? említette Tóth Péter. ? Magától értetődő a vezetékes ivóvíz és a fedett pihenőhely. Gyakran némi malíciával emlegetik, hogy az állatjóléthez hozzátartozik, hogy játékokat kapjanak a sertések. Nos, mi valóban elhelyeztünk a tenyészállatok kifutóiban fagolyókat, fadarabokat, ezeket lökdöshetik a jószágok.

Tóth Péter is úgy véli, inkább a környezetvédelmi előírásokba törhet bele a magyar gazdák bicskája. Ezek a beruházások, amelyek nem csupán a telepek hígtrágyatárolását hivatottak megoldani, hanem általában a gazdaság hulladékainak kezelését is, nem térülnek meg. A trágya, a hulladék tárolását, a csurgaléklevek környezetkímélő elhelyezését szolgáló betonaljzat kiépítése igen költséges. A logisztikai feladat végrehajtása sem egyszerű.

Egy közepes, kétszáz kocát tartó telepen a hígtrágyatároló és a kapcsolódó beruházások komplex megépítése 50-80 millió forintba kerül. Bár a környezetvédelmi beruházásokat támogatja az unió, sajnos pont olyan közgazdasági környezetben teszi ezt, amikor a gazdák kivétel nélkül veszteséggel termelnek ? így még a 25 százalékos önrész is meghaladja az erejüket. Ezért sok telepen a legjobb szándék ellenére sem képesek elvégezni a szükséges beruházásokat.

? Azt is szem előtt kell tartani a meg nem térülő beruházásnál, hogy a többletterhek mellett a környezetkímélő technológia a társadalom számára szintén fontos ? vélekedett Tóth Péter. ? Igaz, a sertéstartás akkor sem jelentett országosan jelentős szennyezést, amikor még 5 millió állat röfögött a nagyüzemek óljaiban és legalább ugyanennyi a háztáji gazdaságokban. A környezetvédelemnek pedig nem arról kellene szólnia, hogy tönkre tegyük a gazdálkodókat.

A szakember szerint a telepek engedélyeztetésénél figyelembe kellene venni, hogy ebben az országban századok óta foglalkoznak sertéstartással, és nem lehet egy-két év alatt gyökeres változásokat kikényszeríteni. Tehát úgy kellene érvényesíteni környezetvédelmi szempontokat, hogy emiatt ne szűnjön meg a hazai állattenyésztés. A környezetvédelmi előírások szelektálták az ágazat szereplőit, meglódult a termelésben a koncentráció. Ezek után viszont a talpon maradó ? elvileg hatékonyabb ? telepek a szigorú trágyakezelési előírások miatt mégiscsak drágábban termelnek. Végül így is, úgy is a fogyasztó fizeti meg a környezetvédelem árát.

SÁKÁN ANTAL SERTÉSÁGAZATI PROGNÓZISA

Tavaly az aszály miatt igen nehéz helyzet alakult ki a takarmánypiacon, miközben a a túlkínálat leszorította az árakat. 2008 második felétől, illetve 2009-től várhatóan javul a termelők helyzete. Ekkorra ugyanis az unió 180 milliós sertésállománya 10-15 százalékkal is csökkenhet, megszüntetve így a 108 százalékos húsárualap-kínálatot.

Ennek hatására a magyar felvásárlási árak a kilónkénti 285 forintról 330-340 forintra, költségtéritési szintre emelkedhetnek. Jó gabonatermés esetén pedig a takarmányárak is visszaesnek. Még egy rossz évet még az eddig talpon maradt gazdák sem birnának ki. Nem ismétlődhet meg a tavalyi helyzet, amikor egy kiló hús árából legföljebb 5-6 kiló kukoricát vásárolhatott a sertéstartó. Idén megközelítőleg 10 kiló takarmányra is futja majd egy kiló hús árából.

PÁLYÁZATI ADATOK

Tavaly augusztusban az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt EMVApályázatra 2200 darab kérelem érkezett be. A támogatási igény meghaladta a 280 milliárd forintot. Az önerő nagyságát figyelembe véve ez összességében 600 milliárd forintnyi beruházást tesz lehetővé az állattenyésztésben.

FORGÓESZKÖZHITEL GAZDÁKNAK

Március végén indul az Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram. A kedvezményes hitelt többek közt takarmányra, gépalkatrészre, villanyszámlára, bérekre lehet fordítani. Állóeszközre azonban nem költhető, így az állatállomány növelésére sem. A forrás kereskedelmi bankok révén érhető el (MFB-refinanszírozással). A hitelösszeg legalább egymillió, legföljebb 200 millió forint, futamideje öt év; saját erő nem szükséges. A kamat 8,1?8,9 százalék (ma a kereskedelmi banki kamat 11?13 százalék mezőgazdasági célra). Olyan vállalkozások jogosultak forgóeszközhitelre, amelyek elsődlegesen agrártevékenységet folytatnak, és már van beruházási célú bankhitelük, vagy a jövőben vesznek föl ilyet. A Magyar Fejlesztési Bank ügyfélszolgálatán azt ígérték, hogy a részletekről március végén adnak tájékoztatást a bank honlapján (www.mfb.hu).

Bihari Tamás

Haszon Agrár 2008/2.

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!