Készült: 2011. május 26. csütörtök

Míg a földtulajdonosoknak mostanában nem érdekük eladni a földet, addig az állattartó telepek gazdái közül sokan szeretnének túladni az ingatlanjukon. Aki van olyan bátor, hogy most keres aklot, istállót, potom áron hozzájuthat álmai telepéhez. Feltéve, hogy van türelme hónapokig keresgélni.
V álaszút elé került az elmúlt években az állattartók nagy része. Egyeseknek megadatott a választás lehetősége a fejlesztés és a telepbezárás közt. Ám sokak számára elkerülhetetlenné vált a gazdaság felszámolása. Tavaly év végén az általános mezőgazdasági összeírás szerint 2080 gazdasági szervezet, valamint 285 ezer egyéni gazdálkodó foglalkozott állattartással. A 2000-ben történt előző átfogó felméréshez képest az állattartó gazdaságok száma 15 százalékkal, míg az egyéni gazdaságoké csaknem felével csökkent. Nyugat-Európára pedig szintén jellemző az állománykoncentráció. A közgazdasági környezet és az egyre szigorodó állatjóléti és környezetvédelmi előírások együtt vezettek oda, hogy az állattenyésztők közül sokan a telep eladása mellett döntenek. Akiknek sikerült megúszniuk a banki kényszerértékesítést, azok a gyér ingatlanpiaci keresletet szenvedik meg.

 


Kevés jelenleg a vállalkozó szellemű leendő állattartó, pedig igen jutányos ajánlatokkal is találkozni a piacon. „Jellemzőek a felszámolások az állattartó gazdaságoknál, ami növeli a kínálatot és leszorítja az árakat” – magyarázza Egyed László, a mezőgazdasági ingatlanok értékbecslésével foglalkozó Kreátor Kft. vezetője. Árcsökkentő tényezőt jelent még az is, hogy az őrizetlenül maradt telepeken időnként ellopják, megrongálják mások tulajdonát, amit nagyon nehéz kivédeni. Az üresen álló telep pedig rohamosan veszít értékéből.

 

Az állattartó telepek jelentős része az 1970-es és 80-as évek körül épült, az akkori kor színvonalának megfelelően. Többségükben ma már más ipari tevékenység folyik. Jelenleg 20 százalék körüli a korszerűnek mondható telepek aránya, és jellemzően nem ezeket adják el.

 

Tehát a vásárlónak fel kell készülnie egy telepkorszerűsítésre is – immár pályázati segítség nélkül. Így jelenleg nagy adag szerencse is kell egy telep eladásához. „Ismerek olyan Tolna megyei sertéstelepet, amire nagyon komoly érdeklődés volt hazai és olasz gazdák részéről is, de a vásárlói kedv mostanra lelohadt” – mondja sajnálattal az ingatlanos szakember.

 

Értékemelő adottságok

 

Mivel minden telep egyedi adottságokkal rendelkezik, ezért az összehasonlító árképzés itt rendkívül nehéz. Az árak közt óriási különbségek lehetnek. A vásárlót alapvetően az adott ágazat jelenlegi helyzete, a konkrét telep színvonala és földrajzi elhelyezkedése érdekli.

 

„Nem mindegy, hogy a telep a Nyírségben vagy valamelyik autópálya közvetlen közelében fekszik. Esetleg az osztrák határszélen található, ahol akár az uniós gazdák érdeklődését is felkeltheti” – vélekedik Egyed László.

 

Rengeteg a viszonylag jó állapotú, eladásra felkínált telep is, amelyeket szintén nagyon nehéz értékesíteni. A főútvonal közelében, jó infrastruktúrával rendelkező területen lévő telepek viszont előbb-utóbb elkelnek. Nem ritka, hogy az új tulajdonos már nem az állattartásban gondolkodik, hanem eleve más tevékenységet tervez.

 

Somogy megyében például az elmúlt öt évben a telepek egytizedében felhagytak az állattartással, és gabonatárolásra vagy más célra használják – hangzik el.

 

Telepet hitelátvállalásért

 

Nem meglepő, hogy jelenleg a sertéságazatban kínálják a legtöbb telepet. Emellett pedig egyre több szarvasmarhatelepet is lehet találni. Sokan próbálnak átállni a húsmarhatartásra. Egyed László szerint a baromfi ágazat üzemen kívüli telepeire akkor várható kereslet, ha a közeljövőben kedvezően megváltozik az ágazat termékeinek ára. Tekintve az idén lejáró határidőt a ketreces tartás átalakítására, nem kizárt, hogy 2012-ben megugrik a tojótelep-kínálat.

 

A pénzintézetek mintegy 15–20 cég ingatlan-értékbecslését ismerik el ezen a piacon. Ágazattól függően egy jó állapotú telep modern technológiával elérheti az 50–100 ezer forintos négyzetméterárat is. A régiek esetében sokszor előfordul, hogy helyükre teljesen újak épülnek, mert némelyiket már egyáltalán nem érdemes felújítani.

 

Korszerű építőipari technológiával tulajdonképpen újrahasznosítják a több évtizedes épületeket törmelékanyagként, útalapozásban. Sokszor bontásra kerülnek a 8–10 éves fejőházak is, mert már jóval korszerűbb technológia is van. A felújítás pedig annyiba kerülne, mintha elbontanák, majd újat építenének a helyére. A helyrepofozgatott épület pedig sosem lesz olyan, mint egy vadonatúj.

 

A főbb haszonállatokat tartó telepek mellett a korszerű nyúlteleptől kezdve akár intenzív haltelepet és festői környezetben lévő lovas kúriát is találni az ingatlanpiacon. Egy hetven kocás férőhelyes, 300 hízó befogadására alkalmas, komplett sertéstelep valamivel több, mint 100 millió forintért épp úgy kapható, mint a – felszámolásból eladósorba került – 400 férőhelyes 15–20 millió forintért.

 

Komplett tehenészeti telepet is vehetünk szarvasmarha-állo-mánnyal együtt. Persze nem üzemelő telepet is nagy számban találni. Gyakori az a helyzet is, hogy a telepet terhelő hitelekért át lehet venni a gazdaságot.

 

„A telepek nagy részénél sajnos csak a bontási árral lehet számolni. Véleményem szerint 5–20 ezer forintos négyzetméteráron nem érdemes eladni még a régi telepeket sem. Persze van, amikor már nem tud mást tenni a tulajdonos” – mondja Egyed László.

 

Akadnak tehát minden igényt kielégítő ingatlanok, méghozzá a legkülönfélébb árakon. Nem érdemes elhamarkodottan dönteni, mert alapos kutatással milliókat tudunk spórolni! n Gervai Péter
Korszerűsített szarvasmarhatelep 90 millióért

A 80-as években épült Heves megye külterületén az a szarvasmarhatelep, ahol épp felújítási munkák zajlanak. A 3,6 hektáros telepen három darab ezer négyzetméteres istállóban, kötetlen tartásban 85 tehenet és negyven növendéket tart Gulyka Péter. Az ingatlant 90 millió körül szeretné értékesíteni, plusz a gépeire még fennmaradó valamennyi hitel átvállalásáért. A gazdasághoz tartozik 180 hektár földbérlemény és 500 ezer liter tejkvóta, valamint saját vízellátás és tartályos gáz. Fejőházát 2003-ban újította fel, és nemrégiben készült el pályázati pénzből két 360 négyzetméteres trágyatároló.

Az állatjóléti kiadások közül a pihenőboxokat már kialakították. Befejeződött az itatók cseréje, a közlekedőutak aszfaltozása is. A telepet másfél éve kezdte árulni a tulajdonos, ez alatt hat személyes érdeklődő jelentkezett, de komoly vásárló nem akadt. Csak egyben szeretné eladni telepét, bérbeadásról szó sem lehet, inkább viszi tovább a gazdaságot.

„Hollandok is nézelődtek már, de úgy tűnt, potom pénzért akarják megvenni. Nagy a kínálat országszerte, így most elég nehéz eladni bármit is” – mondja Gulyka Péter.

Szabó Pál jelenleg 600 anyajuhval gazdálkodik nagykátai telepén. A közeli Pándon lévő hajdani téesz-majorban egykor 250 juhot tartott. A 2,7 hektáros területen lévő négy darab 1400 négyzetméteres hodály immár hét éve áll üresen. A Pesttől 50 km-re lévő, köves úton megközelíthető ingatlant 12 millió forintért árulja a gazda. Az épületek 400-500 juh tartására alkalmasak, de megfelelő technológia betelepítésével más haszonállat tartására is alkalmasak volnának. Saját legelője nem sok van, ezért is árulja ennyiért a tulajdonos. „Ha sikerült volna annak idején 20 hektár földet vennünk, akkor most 30-40 milliót is megérne az egész” – vélekedik a tulajdonos.

A honvédség közeli lőterén legeltetni lehet, és a helybeli gazdáktól is bérelhető legelő. A bekerített telephelyen van víz, villany, és egy szoba-konyhás ház is tartozik az ingatlanhoz. A hét esztendő során sok érdeklődő akadt, de csak kettő komolyabb szándékkal. „Az egyik vevő, már ki tudja miért, visszatáncolt, a másiknak baromfi-vágóhídja volt Pest környékén, és végül közelebb is talált számára alkalmas telepet” – meséli Szabó Pál.

A fő cél az eladás lenne, de bérbeadásról is lehet szó, gyakorlatilag a telep állagmegóvásáért, folyamatos karbantartásáért cserébe. A nagykátai telepen éppen elég a munka a juhász számára, így a pándi telep már biztosan valaki másra vár.

Lovardát keresek!

Gödöllő környékén keres céljainak megfelelő ingatlant a sportlovak képzésével és értékesítéssel foglalkozó Kelemen János. Jelenleg több különböző településen tartja lovait, és szeretne egy központi egységet létrehozni, ahol a helyi adottságok kedvezőek számára. Tavaly ősz óta keres legalább tíz hektáros, lótartásra ideális területet, használható istállóval és jó infrastruktúrával. 50-60 millió forintot szánna az üzletre.

„A kínálattal nincs gond manapság, de ha kiváló a terület, és nagyon jó helyen van, akkor túl drága. Ha pedig megfizethető a jó állapotú épület, akkor kicsi hozzá a föld. Harmadik eset, hogy minden stimmel, csak éppen az ingatlan értékének többszörösére rúg a hitel” – sommázza a lovas szakember, aki eddig tíz ingatlant vett szemügyre 20 és 100 millió forint közötti értékben.

Most már ott tart, hogy akár bérelne is a tevékenységre alkalmas ingatlant. Ám az istállók bérleti díjai is széles skálán ingadoznak, 50-től akár 300 ezer forintig terjedő ajánlattal is találkozni – így mindenképpen hosszas keresés vár Kelemen Jánosra.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!