Készült: 2011. június 23. csütörtök

A jóslatok szerint egymillió tojótyúkkal kevesebbet tartunk jövő ilyenkor, és a tojásnak csilagászati ára lesz. A termelők döntési helyzetbe kerültek: lecserélik a ketreceket, vagy abban bíznak, hogy az ellátási krízis jobb belátásra bírja az uniót.
A hatóságok részéről aligha lehet hosszabb ideig elnéző magatartásra számítani. Ennek oka egyrészt az uniós kényszer, másrészt pedig rendkívül nagy a nyomás azok részéről, akik már pénzt öltek az új technológiákba” – mondja Földi Péter, a Tojásszövetség szaktanácsadója. 12 éve tudható, hogy egyszer majd meg kell valósítani az unió tojótyúkok tartására vonatkozó rendeletét. A 1999/74/EK rendelet értelmében 2012. január 1-től már nem lehet hagyományos ketrecekben tartani az állatokat.

 


Amint a rendelet hatályba lép, körülbelül 29 százalékos tojáshiány keletkezik az EU-ban. Az Európai Bizottságnak ezek után kötelessége, hogy megoldást találjon az európai termelők védelmére – vélekednek a franciák, akik egy csöppet sem jeleskednek az átállásban. Kivárásos alapon késlekednek, és biztosra veszik, hogy az unió nem engedhet meg magának ekkora termeléskiesést. Abban bíznak, hogy a forgalmazhatóság terén engedményeket kapnak, vagy extra anyagi támogatásban részesülnek a gyors ketrecváltás érdekében.

 

A németek más stratégiát követtek. Egy huszárvágással 2010-re teljesen átálltak a mélyalmos és szabadtartásos technológiára, illetve az új típusú ketrecekre (lásd Haszon Agrár 2010. január). Emiatt önellátási szintjük átmenetileg 70 százalékról 49 százalékra csökkent, ám azóta normalizálódott a helyzet. A németországi termelés felfutott, és az ottani termelők úgy gondolják, ez a lépéselőny a jövőben még hasznukra lehet. Lehet, hogy igazuk van, lehet, hogy nem.

 

Döntési helyzetben

 

Nálunk az agrártárca a nyár végére ígéri az állatjóléti beruházásokat segítő pályázati kiírást. A rendelkezésre álló keretösszegről és pályázati feltételekről egyelőre nem tudtak tájékoztatást adni. A hazai termelők – már ha ez az egyetlen ok, és nem inkább az anyagiak – a tétovázók közé tartoznak. Azok számára sem egyértelmű a döntés, akinek volna helye és pénze a korszerűsítésre: ketrec vagy szabadtartás? Ha ketrec, akkor most, vagy amikor felment a tojás ára? Találtunk a termelők között ilyen és olyan meggondolást is. Egyelőre nem tudni, melyik a helyes út, egy biztos csak: a tojás ára emelkedni fog.

 

Szabadtartás?

 

Sokan nem vették komolyan az állatvédelmi szabályozást akkor, amikor még jobban ment a szekér. Most viszont sokak számára már késő: megváltozott a közgazdasági környezet., tartalékaikat fölélték.

 

Jelenleg a hazai tojáselőállítás önköltsége 18–21 forint között változik a szerint, hogy van-e saját takarmánybázisa a termelőnek, vagy sem. Májusban a piacon legnagyobb mennyiségben megtalálható, közepes méretű tojások termelői ára 14-15 forint volt. Emiatt a piacra termelő intenzív tojótyúk-állomány évről évre csökken. Földi Péter jóslata szerint a jelenlegi hárommilliós létszám jövőre egymillióval csökkenhet.

 

Aki a fejlesztés mellett teszi le a voksát, annak az önköltség növekedésével kell számolnia. A Compassion in World Farming vezető nemzetközi gazdasági állatvédő szervezet szerint a szabadtartású, illetve mélyalmos tojás előállításának többletköltsége átlag 2 eurócent (5,4 forint) tojásonként. Vagyis a technológia átlagosan 25 százalékkal emeli az önköltséget. Részletezve: a felújított ketrec 8 százalékkal, a mélyalmos rendszer 21 százalékkal, a szabadtartás 50, a biotartás pedig 100 százalékkal növeli az önköltséget a hagyományos ketreces tartáshoz képest. Egységnyi felületen ugyanis kevesebb állat helyezhető el, növekszik az egyedenkénti energiaköltség. A csipkedési hierarchia kialakulása pedig nagyobb stresszel, takarmány-felhasználással és elhullással jár. A beruházás amortizációs költsége is terheli a termelést.

 

Eközben a tojás beltartalma, tápértéke a kutatások szerint megegyezik a hagyományos ketrecekből származó tojáséval. A jobb módú országokban a fogyasztók értékelik, ha az állatok természetesebb körülmények közt termelnek, és ezt felárral is honorálják. Kérdés, hogy a magyar vásárlóknak mennyi pénzük lesz egy boldogabb tyúk tojására.

 

„A szabadtartású tojástermelés nagyobb mértékű terjedésének itthon az a fő akadálya, hogy a vásárló nem tudja megfizetni ennek többletköltségét” – mondja Földi Péter. Eközben néhány európai kiskereskedelmi lánc teljesen felhagyott a ketreces tojás forgalmazásával, az állatvédők pedig a feljavított ketreceket is betiltanák.

 

Gyors átállás

 

Az EU-ban 353 millió étkezési tojást termelő tyúk van, és ennek a tavalyi évben csaknem kétharmadát tartották ketrecben. Az alternatív tartásformák közül mélyalmos rendszerben 20 százalékot, szabadtartásban 10 százalékot, bio körülmények közt alig 3-4 százalékot tartottak az uniós termelők. Magyarországon a piacra termelő szabadtartásos állomány termelése egy százaléknyi az összállományon belül.

 

Az „állatbarát” tojóketrec magában foglalja a tojófészket, a csipegető és kapirgáló részt, valamint ülőrudat is. A feljavított ketrecekben 20–25 százalékkal kevesebb állatot lehet tartani. A telep kapacitása nem mindig őrizhető meg azzal, hogy a ketreceket másként helyezzük el. Jellemzőbb, hogy csak az épületek átalakításával, vagy új istállók építésével lehet megőrizni a termelési szintet. Az unióban nagyjából 20–25 cég értékesít az elvárásoknak megfelelő tojóketreceket az árutojás-termelés számára. (A Haszon Agrár saját adatgyűjtését lásd a táblázatban.)

 

A Bács-Kiskun megyei Kaldanek Bt. több mint 20 éve foglalkozik jérce-előneveléssel és tojástermeléssel. Hetvenkétezer tojótyúkjuk évente mintegy 20 millió tojást állít elő.
A ketrecek cseréjét már két éve megkezdték, és idén is folytatják, hogy határidőre elkészüljenek.

 

„Nem szeretnénk felhagyni a termeléssel, de ez a technológiaváltási kényszer érzékenyen érintett minket is. A ketreceken kívül egy új épületre is szükség volt, hogy a jelenlegi kapacitást fent tudjuk tartani” – mondja Kaldenekker Ferenc.

 

Jelenleg a tojóállomány három épületben termel, háromszor 24 ezres létszámban, ez jövőre négyszer 18 ezer lesz. Az utolsó, telepkorszerűsítésre kiírt pályázaton sajnos nem nyertek. Volt már egy nyertes ÁTK-s pályázatuk, de jelenleg hitelekből kell megoldaniuk a hátralévő beruházásokat. Ahol csak ketreccsere történt, ott férőhelyenként háromezer forintból megoldották az átalakítást. Ugyanez az új épület esetén már ötezer forintos összeget jelent számukra.

 

Kivárásos taktika

 

A hazai termelők közül sokan inkább attól félnek, hogy nem mindenki végzi el az átalakítást az unióban. Attól tartanak – talán nem alaptalanul –, hogy más országok esetleg engedményeket kaphatnak, mi pedig versenyhátrányba kerülünk, ha betartatjuk az előírásokat. A franciák hozzánk hasonlóan az utolsó pillanatig kivárnak, míg a németek másképp gondolkodnak: ha mi lépünk elsőként, ez az előny a későbbiekben is megmarad.

 

A Rádfapusztai Tojás tulajdonosa, Szabó Norbert viszont 13 év után először úgy döntött, hogy idén januártól nem telepíti be istállóit. Folyamatosan csökkentette 15 ezres tojóállományát. Jelenleg a tenyésztojás-termelés és előnevelés mellett magyar termelőktől felvásárolt tojások kereskedelmével is foglalkozik. „Nemrégiben megkerestek Szlovákiából, és az S-es tojást 4,5 forintért, az M-est 6,5 forintért, az L-est 11,5 forintért kínálták. Ez utóbbinak nálunk 18–21 forint az önköltsége” – meséli Szabó Norbert.

 

A gazda szerint kb. 24-25 forintos termelői ár lenne a normális, de ettől messze elmarad a jelenlegi. Ez az oka, hogy bár Szabóéknál az épületek alkalmasak lennének az új technológia befogadására – akár a korábbi állatlétszámmal is –, mégsem végzik el a beruházást. A 100–150 millió forintos átalakítás megtérülése bizonytalan. „Állatonként legalább 3–5 ezer forint a bekerülési költség, és akkor a tyúk még nincs sehol. Én inkább megvárom, amíg kialakul egy reális ár, és amint lehet, újrakezdem a termelést az új technológiával” – reméli Szabó Norbert.

 

Importkorlát?

 

Az összes tagország tojástermelőinek egységes elvárása, hogy az unió követelje meg a harmadik országokból importált áruk esetében is az uniós tartási előírásokat. Ennek két nagy akadálya van. Az egyik maga a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), amely nem ismer el ilyesfajta korlátozást – mivel a végtermék minőségében nem mérhetőek a tartási különbségek. A másik pedig az, hogy az unióba érkező tojásimport elsősorban feldolgozott formában fog növekedni, ennek eredetét nehéz lenne ellenőrizni.

 

Az uniós szabályozás mindenképpen versenyhátrányt fog okozni a kontinensen kívüli országokkal szemben. Ha az EU-s határokon meg tudnák állítani az importtojást, akkor a hiány a hazai termelői árakban is visszatükröződne. A keresletnövekedés mindenképpen árfelhajtó hatású, ami előbb-utóbb a tyúktartási kedvet is meghozza.
Tartástechnológiát kínáló cégek*

 

Név

 

Elérhetőség

 

Profil

 

HAT-AGRO Kft.

 

www.hatagro.hu

 

Tel.: 96/525-023, 96/525-024

 

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Komplett baromfi-tartástechnológia

 

(Big Dutchman)

 

ISV Zrt.

 

www.isv.hu

 

Tel.: 1/489-7060

 

Ketreces és mélyalmos tojótyúk-tartás

 

(VALCo, Van Gent)

 

Stall-Tech Bt.

 

Tel.: 72/566-066, 30/956-9259

 

Mélyalmos tartás

 

(Roxell)

 

Tart-Tech Kft.

 

www.tart-tech.hu

 

Tel.: 95/310-221, 30/997-3852

 

Komplett baromfi-tartástechnológia

 

(Victorsson)

 

Bárcross Bt.

 

Tel.: 20/9366-791, 20/9366-792

 

Ketreces technológia

 

(Kovobel)

 

Motor Kft. – Agrotechno

 

Tel.: 34/317-422

 

Ketreces és mélyalmos baromfi-tartástechnológia

 

(Tecno Comfort-Plus)

 

Galex Hungária kft.

 

Tel/fax: 76/411-939, 30/2057-802

 

Mélyalmos tartás

 

Farmtechnik Kft.

 

www.farmtechnik.hu

 

Tel: 1/209-1444

 

Mélyalmos tartás

 

(Schulz)

 

Poultry-Tech Kft.

 

Tel.: 96/526-474, 20/388-5550

 

Mélyalmos tartás

 

* Haszon Agrár saját gyűjtése, a lista nem teljes

 

Kaldenekker Ferenc: Egy plusz épületre is szükség volt

 

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!