Készült: 2011. június 23. csütörtök

Idén januárban az agrárkormányzat meghirdette a négyesmentességi programot. Ehhez támogatást is ígért az állattartóknak. Piacvédelem volt a cél, de elkéstek vele. A magyar fogyasztót az egészséges hús nem hatja meg, Európában pedig már a speciális kórokozóktól való mentesség dívik.
Mint a VM tájékoztatójából kiderül (lásd keretben), Európa nem is ismeri a négyesmentesség fogalmát, csakis egy-egy betegségre mentes állományról vagy egyedről beszélnek. Sokan nem tudják, hogy amikor Aujeszky- vagy PRRS-mentes országként deklaráljuk magunkat, ezzel csakis a tenyészállatok behozatalát tarthatjuk féken, a vágóállatokét nem. Ezek mentességét ugyanis a vágóhidakon nem vizsgálják. Vagyis sem a lengyel, sem a dán, sem a német, sem semmilyen importtól nem védi meg a hazai tenyésztőket, ha négyesmentesek leszünk. Egyébként az üzletekben kapható feldolgozott termék 30 százaléka már jelenleg sem itthon készült.

 


Ráadásul a négyesmentes hízóért egy forinttal sem kérhető el több, mint a nem mentesért. A hízónként 2-3 ezer forintos pluszköltséget senki nem fizeti meg. „Öngólt rúghatunk vele, ha többletkiadásokra kényszerítjük a gazdákat csak azért, hogy elmondhassuk, a magyar hízóállomány négyesmentes, miközben ezt sem a hazai, sem a nemzetközi piac nem hajlandó ezt megfizetni” – figyelmeztet Tóth. Szerinte ha így próbáljuk az importot korlátzoni, akkor annak az lesz a vége, hogy a nagy láncok közvetlenül feldolgozott terméket vásárolnak majd külföldről, ami a jelenleginél is nehezebb helyzetbe hozza a magyar termelőket.

 

Európa továbblépett

 

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) elnöke szerint is eljárt az idő a négyesmentesség fölött. A világ, illetve Európa fejlettebb régióiban az SPF, vagyis a speciális kórokozóktól való mentesség dívik. Tehát a tenyészállatok nemzetközi kereskedelmében a csúcson ez a rendszer az elfogadott. Ez a négyesmentességnél jóval nagyobb számú betegségtől való mentességet jelent, és rugalmasabb is. „Van olyan cég, amelyik hét, egy másik pedig nyolc betegségre határozza meg az SPF-et, ami egyébként tartalmazza a négyesmentességben szereplő kórokat is. Ezért kicsit furcsállom, hogy mi még mindig a négyesmentességgel foglalkozunk” – mondja az elnök.

 

A VHT elnöke szerint nincs értelme magyar piacról beszélni, határokon átnyúló tenyésztési rendszerek működnek. „Körül kellene nézni, mi zajlik a nagy európai piacon, mik a trendek, és ahhoz kellene igazodni” – tanácsolja Németh. Szerinte az SPF állománnyal dolgozó hazai vállalkozások csökkenthetik a költségeiket, hiszen jó néhány betegség ellen nem kell védekezniük. Úgy véli, az egészségesebb állat húsának élvezeti értéke jobb. Tóth Péter viszont nem hiszi, hogy a magyar fogyasztó ezt érzékeli, vagy hajlandó érte pluszban fizetni.

 

Megoldás ez?

 

A négyesmentesség támogatása mellett szükség lenne egy drága felvilágosító kampányra is a vásárlók számára, hogy meggyőzzük őket, érdemes többet fizetni egy olyan hústermékért, ami a mentesítés előtti állapotában sem volt veszélyes az emberre – vélekedik Tóth Péter. Németh Antal viszont úgy gondolja, a piac hajlandó elfogadni a mentesítéssel (SPF) járó pluszköltségeket.

 

A kormány láthatóan igyekszik úgy kiszorítani az import sertést, hogy az ne ütközzön az uniós szabadkereskedelmi alapszabályba, illetve a diszkrimináció tilalmába. Így akarnak gátat szabni annak, hogy egyes tenyésztők olcsón importáljanak malacot Hollandiából, Németországból. A jószándék ellenére ez a megoldás kudarcra van ítélve. Csak a tudatos fogyasztók táborának gyarapodása és a vásárlóerő növekedése segíthet az ágazaton.

 

Nincs négyesmentes ország

A négyesmentes sertésállományok, illetve tenyészállatok az Aujeszky-betegségtől, a brucellózistól, a leptospirosistól, valamint a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától (PRRS) tekinthetők mentesnek. A 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet alapján ezek a betegségek a leptospirosis kivételével bejelentési kötelezettség alá tartoznak. A 41/1997. (V. 28.) FM rendelet értelmében a nagylétszámú állományokat minősíteni kell, illetve újonnan létesített telepet csak mentes állatokkal szabad betelepíteni. A mesterséges termékenyítő állomásokon használt, valamint a köztenyésztésben fedeztetésre használt kanoknak mentesnek kell lenniük a fenti betegségektől.

A négyesmentesség fogalma EU-s szinten nem használt, így az egyes tagállamok sem tekinthetők négyesmentesek. A mentesség kérdését mindig az adott állomány, illetve az adott egyed szintjén kell alkalmazni. A sertésbrucellózistól hazánk gyakorlatilag mentes, de ezt az unió még nem ismerte el, a leptospirosist pedig semmilyen szinten nem szabályozza. Az Aujeszky-betegség terén most kívánjuk benyújtani a mentességi kérelmünket. A mentes státusz gátat szabhat az alacsonyabb állategészségügyi státuszú tagállamokból érkező, továbbtartásra szánt élőállatok beszállításának.

A PRRS-től való mentesítés idén január 1-jén indult. A program egyeztetése még tart a sertéstenyésztő szervezetekkel. Az ország mentességének deklarálása a nemzetközi piacon előnyökhöz juttathatja a magyar sertéságazatot. Ezen kívül megszűnnek a betegségekből eredő gazdasági károk, ami javíthatja a sertéstartás gazdaságosságát is. (VM)

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!