Készült: 2011. július 21. csütörtök

A spórolás nem mehet a jövedelemtermelés rovására. Mivel a tőgygyulladás komoly veszteséget okoz, a tőgyfertőtlenítésen nem érdemes takarékoskodni.
A tejtermelő gazdaságokban a legnagyobb veszteségeket a gyenge szaporodásbiológiai teljesítmények, a tőgyegészségügyi helyzetből adódó termeléskiesés és a tejminőség romlása okozza. Nemzetközi összehasonlításban pontosan lehet látni, hogy nálunk a két ellés közti 440 napos időszak kiugróan magas. Azt viszont a termelők egy része nem látja tisztán, hogy mekkora a tőgygyulladás (masztitisz) okozta rejtett veszteség. Magyarországon becslések szerint évente tőgyegészségügyi helyzetünk miatt több mint ötmilliárd forintos bevételkiesése van az ágazatnak. A tőgygyulladás egy soktényezős megbetegedés, ami minden állományban előfordul. Megelőzésében kiemelt szerepük van a tőgyfertőtlenítőknek.

 


35 ezer mínusz tehenenként

 

A fertőtlenítés költségei nagyobb és kisebb létszámú telepek esetén is eltörpülnek a tőgygyulladás okozta veszteségek mellett. A tőgygyulladásból származó veszteség ugyanis 25–70 ezer forint között van tehenenként, jellemzően 35 ezer forint körül alakul” – mondja Ózsvári László, a SZIE-ÁOTK tanszékvezető egyetemi docense. Nehéz időszakban a tejtermelők a takarmányköltségek mellett a gyógyszereken és ezen belül a tőgyfertőtlenítők költségein is faragnak.

 

A tőgygyulladás együtt jár a tej összetételének változásával, a szomatikus sejtszám növekedésével és a tejmennyiség csökkenésével, ami akár 40 százalékkal is visszaeshet. Ennek tudatában világos, hogy hosszabb távon nem kifizetődő a tejtermelő számára, ha már a megelőzésen is spórolni próbál. Most, hogy jobb helyzetben van az ágazat, minél előbb el kellene hagyni az ideiglenes megoldásokat! Év eleji felmérések szerint az ellenőrzött tejelő állomány tejének 27,75 százaléka kívül esik az EU-s szabályozásban rögzített 400 ezres szomatikus sejtszám (SCC) határértékén. „Több telep is van, ahol elcsodálkozhatunk: miként működhet még mindig így?” – mondja Ózsvári.

 

A tőgygyulladások átlagos kezelési költsége évi 4-5 ezer forint tehenenként. Ennek nagy része megspórolható, ha biztosítják a tőgy egészséges állapotát. A tőgyfertőtlenítők piacán a hatalmas kínálat miatt nem egyszerű a választás, de egy biztos: csupán az ár alapján dönteni kockázatos. Főleg annak ismeretében, hogy tudjuk, mennyit lehet veszíteni! Törekedjünk megbízható gyártótól származó, hatékony, ugyanakkor gazdaságos termékeket használni.

 

Hazai felmérések szerint a gyógyszerfelhasználás az összköltség 2–5 százaléka, és ebbe már beletartoznak az állatorvosi szolgáltatások díjai is. Ezen a területen is van mit fejlődnünk, hiszen más európai országokhoz viszonyítva a generikus készítmények felhasználásának aránya nálunk sokkal alacsonyabb. Az összes gyógyszerköltségen belül a prevencióra fordított szerek aránya 15–40 százalék között váltakozik. A preventív szereken belül a tőgyfertőtlenítők teszik ki a legnagyobb arányt.

 

Ezek a fertőtlenítők sokféle hatóanyag-kombinációval rendelkeznek, és az árakat nézve is elég nagy szórással találkozhat a tejtermelő, így nehéz a döntés. Érdemes közöttük megkeresni azokat, amelyek bizonyítottan hatékonyak a masztitisz legújabb formáival szemben is. „A tőgyfertőtlenítés egy olyan befektetés, ami többszörösen megtérül” – hívja fel a figyelmet Ózsvári László.

 

Egyforintos tétel

 

A kétezer hektáron gazdálkodó Agro-Cow Kft. szarvasmarha-állománya 650 egyed, amiből jelenleg 480 a tejelő tehén. A tavalyi átlagos laktációs tejtermelés 8626 kg volt, 3,68 százalékos tejzsír és 3,33 százalékos tejfehérje jellemezte az extra minőségű tejet. „A tehenek átlagosan 2,4 laktációt teljesítenek. Jelenleg egy százalék körüli a klinikai tőgygyulladással kezelt állatok aránya” – mondja Bíró Csaba ágazatvezető.

 

A Hajdú-Bihar megyei gazdaságban is jól ismerik a tőgyfertőtlenítők jelentőségét, de az elmúlt időszak rossz gazdasági körülményei miatt a vállalkozásnak csökkentenie kellett ezek költségét is. A közelmúltban sikerült visszaállniuk egy prémium kategóriába tartozó utófertőtlenítőre, amit még a magas kiadások miatt hagytak el, és váltottak olcsóbb termékekre (Golden Mix, Hyderm Keneco). „Most, hogy valamivel jobb a tej ára, vissza tudtunk állni a 4XLA-ra, ami az eredményességet szerintünk jobban befolyásolja.”

 

Hazánk egyik legnagyobb szarvasmarha-tartója, az Enyingi Agrár Zrt. Az 1850-es létszámú tehénállományt a kiscséripusztai telepen helyezték el. Most a fejőstehén-létszám 1570 egyed. Idén várhatóan 16,4 millió kg tej lesz az összes termelés. A több évtizedes múlttal rendelkező gazdaságban a tehenek laktációs termelése 9620 kg volt az előző évben. Szomatikus sejtszám és baktériumszám tekintetében sohasem volt probléma – a termelt tej mindig extra minőségű.

 

„Soha nem spóroltunk a fejés során használt elő- és utófertőtlenítőkön. Véleményünk szerint tőgyfertőtlenítéssel csökkenthető a tőgygyulladások száma. Ez kisebb költséget jelent, mintha a tőgygyulladásokat kezelnénk gyógyszerrel, nem beszélve az élelmezés-egészségügyi várakozási idő alatt elmaradt árbevételről” – magyarázza Bartyik János főágazatvezető.

 

Jelenleg 1-2 százalék körüli a klinikai tőgygyulladással kezelt tehenek aránya az állományban.
A szomatikus sejtszám 200–300 ezer körüli, így a most használt fertőtlenítőkkel biztonságos az extra minőségű tej előállítása.

 

Fejés előtti tőgyfertőtlenítésre Agrisept tablettát használnak (ez natrium-dichloroisocyanuritot tartalmaz, ami vízben nagyon jól oldódik), míg a fejés utáni tőgyfertőtlenítésre az Udder Star, az Ioderm, illetve a Iocid váltak be (védett jód hatóanyagú készítmények, hámképző és bőrvédő adalékanyagokkal). Fontos a készítmény sűrűsége, mivel megfelelő sűrítésben a termék nem csepeg, így takarékosan használható.

 

„A tőgyfertőtlenítő szerek éves szinten az összköltség alig egy százalékát teszik ki a kiscséripusztai telepen. Nem ezen kell pénzt megtakarítani” – mondja Bartyik János. n Gervai Péter

 

Megtérülő befektetés

Tőgygyulladás miatti átlagveszteség (ezer tehénre)*

 

Éves veszteségek

 

Tehenenként

 

Állományszinten

 

Tejárbevétel-csökkenés miatti veszteség

 

23 334

 

23 334 000

 

Gyógyszerköltség

 

4927

 

4 927 000

 

Idő előtti selejtezés költsége

 

18 561

 

18 561 000

 

Összesen

 

46 822

 

46 822 000

 

* Hét magyarországi nagyüzemi tehenészet adatai alapján, Ózsvári, 2005.

 

Megnevezés

 

Összetétel/Jelleg

 

Mennyiség

 

Nettó ár

 

Agrisept tabletta (100 db)

 

nátrium-dichloroisocyanurit tartalmú, fejés előtti és fejés utáni tőgyfertőtlenítő szer

 

1 tabletta/ liter víz fejés előtti fertőtlenítésre; 2 tabletta/liter víz fejés utáni fertőtlenítésre

 

19 000 Ft

 

Anti-Germ STERIPIS (10 kg)

 

quaterner ammóniumsók és klórhexidin tartalmú, fejés előtti tőgyfertőtlenítő

 

10 kg/4500 tehén

 

21 900 Ft

 

Anti-Germ JODBAR (10 kg)

 

filmképző, jódos, fejés utáni tőgyfertőtlenítő

 

10 kg/1500 tehén

 

22 800 Ft

 

Anti-Germ GREENDIP 10 kg

 

filmképző, alkoholos, fejés utáni

 

tőgyfertőtlenítő

 

1 kg/1500 tehén

 

16 450 Ft

 

KENOPURE (25 kg)

 

tejsavas, kiváló tisztító hatású fejés előtti tőgytisztító és ápoló szer

 

habosítva, 40%-os higításban 62,5 l

 

29 750 Ft

 

IOCID

 

(20 kg, 200 kg)

 

széles hatásspektrumú, jód hatóanyagú fejés utáni tőgyfertőtlenítő és ápoló szer

 

20 kg, használatra kész

 

13 900 Ft

 

KENOMIX A+B (20- 20 kg)

 

klór-dioxid tartalmú, tejutakat lezáró, fejés utáni tőgyfertőtlenítő és ápoló szer

 

20-20 kg, fejés előtt összekeverendő

 

48 000 Ft

 

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!