Készült: 2011. november 24. csütörtök

Jövőre a top up összege viharos ütemben apadni kezd, majd 2013-tól meg is szűnik. Mivel többek között a kérődző állattartók dotálása is ebből a keretből történik, az érintettek egyre idegesebbek. A szaktárca szerkezet-átalakítási programmal oldaná meg ezt a húsba vágó kérdést. Persze csak akkor, ha az elképzelést az unió még az idén jóváhagyja.
Fazekas Sándor miniszter alig leplezett büszkeséggel már augusztusban bejelentette, hogy a magyar kormány megküldte az Európai Bizottságnak a kérődző állattartóknak szóló szerkezet-átalakítási programot, és a Bizottság rövid időn belül el is fogadja majd. Ehhez képest novemberben még csak annyit lehet tudni a programról, mint a jetiről: már mindenki hallott róla, de senki sem tudja, hogy néz ki.

 


Mikor indul?

 

Fazekas Sándor szeptemberben még úgy fogalmazott, hogy a támogatási konstrukció már 2012. január 1-jétől az állattenyésztés szolgálatába állítható. Majd olyan hírek érkeztek, hogy a program beindításához szükséges hazai jogszabályok 2012 első negyedévében készülnek el, így a szubvenció iránti igény az egységes kérelembenyújtási időszakban, május 15-én lesz aktuális.

 

Kevesebb információ érhető el arról, hogy a kormányzat hány éven keresztül kívánja folytatni a szerkezet-átalakítási programot. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye úgy fogalmaz, hogy ez a támogatási forma az EU Közös Agrárpolitikájának (KAP) 2014-et követő időszakában is folytatható. Ebben igazuk lehet, de kérdés, hogy tovább is akarják-e vinni. A KAP ugyanis elég komoly változások elé néz, a SAPS helyett egy új direkt támogatási rendszer, az ún. BPS kerül bevezetésre. Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő szerint a BPS-re való átállás majd megoldja az állattartók problémáját, ugyanis ebben a rendszerben a tagállamoknak nagyobb (10%-os) szabadsága lesz termeléshez kötött támogatást nyújtani.

 

Ki kaphatná?

 

Csakhogy a szerkezet-átalakítási támogatást nem lehetne termeléshez kötni. Ennek oka, hogy a szerkezet-átalakítási támogatás forrása nem a top up, hanem a SAPS különleges támogatásra fordítható 10 százaléknyi része, ebből viszont csupán 3,5 százalékot lehet termeléshez kötötten adni, amit hagyományosan a tejágazat dotálására fordítanak. Tehát a rohamosan csökkenő top up mellett a SAPS-ból fennmaradó 6,5 százalék keretében kellene megvalósítani a húsmarha és a juhágazat támogatását. Csakhogy ugyanebből a keretből kell megoldani a jelenlegi politikai kurzus által preferált kertészet, illetve a dohány- és a rizstermelés támogatását is.

 

Tabajdi Csaba szocialista agrárpolitikus szerint az, hogy a támogatás termeléstől független lenne, komoly veszélyt jelent a hazai állattartó ágazatra, hiszen a termelők úgy is hozzájuthatnának a támogatási összeghez, ha leölik az állataikat. Aggályos az is, hogy a kormányzat a kérődző-szerkezet-átalakítási programba való jelentkezés feltételeként csupán egyetlen évet (2010. július 1. és 2011. június 30. között) jelölt meg referencia-időszakként, ami alkalmasnak tűnik a támogatás manipulálására. Emlékszünk, hogy ugyanezzel érveltek a fideszes politikusok az SPS ellenzése kapcsán.

 

A Vidékfejlesztési Minisztérium erre úgy válaszolna, hogy a programban való részvétel feltétele három kritérium: egy 10 százalékos beruházási szint teljesítése, egy szaktanfolyam elvégzése, illetve a foglalkoztatotti létszám fenntartása. A foglalkoztatotti létszámot pedig bajosan lehet fenntartani, ha levágják az állatokat. Csakhogy a jelenlegi tervek szerint ezek nem egymást kiegészítő, hanem vagylagos kritériumok. A gazdák többsége nyilván inkább a tanfolyamot választaná, semmint az állatok megtartását. És akárcsak annak idején az SPS kapcsán, most is felmerül, hogy mi történik azokkal, akik a referencia-időszak után kezdenek bele az állattartásba.

 

A gyepterületek földalapú támogatása jelenleg nincs állattartáshoz kötve – ez meg is látszik a gyepek állapotán (emiatt ezek a területek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kedvenc büntetési terepévé váltak). Talán ez is az oka annak, hogy a kérődző-szerkezet-átalakítási programba csak azok jelentkezhetnének, akik rendelkeznek SAPS-jogosult területtel. Azonban ha a fenti problémákat (bázisév, pályázati feltételek) nem orvosolják, akkor a szerkezet-átalakításra szánt összeg ablakon kidobott pénz lesz.

 

Mennyi jut?

 

A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a kérődző-szerkezet-átalakításra évente mintegy 44,5 millió eurót kívánnak majd fordítani. Az elképzelések szerint a jövőre átalakuló biztosítási rendszerben biztosítási díjtámogatás formájában adnák oda a támogatás egy részét.

 

Egyelőre még bizonytalan, hogy a kérődzőállat-tartóknak elkülönített pénz pontosan hogyan oszlik majd meg a húsmarhatartó gazdaságok és a juhászatok között. Egy kormányzati előterjesztés szerint jövőre az anyajuhok utáni támogatások (a csökkenő top up és a szerkezet-átalakítási támogatás együtt) mintegy 70 százalékkal emelkednének, az anyatehéné nem változna, a hízott bika támogatási aránya viszont 55 százalékkal csökkenne. A top up 2012-es csökkenésének pontos összegéről egyébként még most is folynak a tárgyalások Magyarország és az Európai Unió között.

 

A GDP három százalékát, a magyar külkereskedelmi aktívum több mint harmadát kitevő mezőgazdasági termelés 37 százaléka az állattenyésztésből származik. Ezért, ha bármilyen eszköz a rendelkezésünkre áll, amivel a túlzottan gabonatámogatott termelést elbillenthetjük az állattartás felé, azt meg kell ragadnunk. Különben lemondhatunk az állattenyésztés maradékáról is.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!