Készült: 2011. november 24. csütörtök

A nyersanyagok piacán szinte minden termékkategóriát érintett a 2010 végén elindult áremelkedés. Így történt ez a gyapjú esetében is: a hazai felvásárlási ár a háromszorosára nőtt. Tavasszal 300–330 forintos áron tudták eladni a gyapjú kilóját a magyar gazdák, ez az ár azóta is töretlennek mondható.

Több éven keresztül a gyapjú felvásárlási ára kilogrammonként 100–120 forint körül ingadozott. A jellemzően 40–50 kg-os magyar merinóról átlagosan 4–5 kg gyapjút lehet lenyírni. Így a jelenlegi felvásárlási árak mellet a gazdák 4–5 kg gyapjúért 1200–1600 Ft-ot kapnak.


 

A nyírás ára

 

A gyapjú levágásával nyíróbrigádok foglalkoznak, ilyeneket például Túrkeve környékén lehet találni. Általában 200–280 Ft/juh áron nyírják meg a juhokat.

 

Ám a juhonként keletkező 1000–1200 forintos haszonból le kell még vonni néhány járulékos költséget. A juhos gazda a vidéki szokásnak megfelelően reggelit, ebédet biztosít a nyírásban részt vevőknek, és persze „frissítőt”.

 

Jaksa István dömsödi termelőtől megtudtuk, hogy a felvásárlást általában magyar kereskedők végzik, akik aztán nagy tételben szállítják ki külföldre a gyapjút. A gazda úgy tudja, az ő tavaszi gyapjúját Szlovákiába szállították.

 

Távol-keleti érdeklődés

 

De a szomszéd államok közül Románia is elosztó országnak számít. A külföldi szállításra azért van szükség, mert Magyarország textilipara visszaszorult, így a kínálatot nem tudja lekötni.

 

„Leginkább a kínai textilipar áll az Európában felvásárolt gyapjú mögött” – mondja Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének elnöke. A kínaiak korábban Ausztráliából hozták be a ruhaiparhoz szükséges gyapjút. Ám az ötödik kontinensen 20 millió jószággal csökkent a juhállomány, emiatt nem tudták kielégíteni az ázsiai ország szükségleteit.

 

„Az ausztrál juhállomány csökkenése mögött a gyepterületek szántóföldként történő hasznosítása áll” – teszi hozzá a szakember. A földrésznyi ország eddig a világ gyapjútermelésének negyedét adta, ám most a gabonatermelés irányába mozdult el, emiatt nagy visszaesés mutatkozik a gyapjútermelésben. Többek között a magyar gyapjú felvásárlási árának emelkedése mögött is az áll, hogy megélénkült az európai gyapjú iránti kereslet.

 

Az ausztráliai – és a szintén meghatározó új-zélandi – juhállomány csökkenését a 2010-re jellemző kedvezőtlen időjárás is befolyásolta: az őszi viharok számos állat halálát okozták. A gyapjúexport terén szintén meghatározó országnak számító Uruguay-ban és Dél-Afrikában ugyancsak csökkent az állomány, ami persze még inkább erősíti a keresleti piacot. A helyettesítő termék, a gyapot ára is felment, ami szintén kihatott a gyapjúra. Egyébként a gyapot piaci pozíciója mögött is a folyamatos kínai textilipari kereslet áll.

 

Bár a gyapjú piacán kialakult helyzet kimenetele nem ismert, a textilipari termelés a válságtól függetlenül szinte állandó. Tehát feltételezhető, hogy még jó néhány évig szükség lesz az európai gyapjúra, és ennek köszönhetően a magyar juhtartók az éves nyírást haszonnal tudják zárni.

 

Műszálas ruhával nem oldjuk meg a világ öltöztetését. A gyapjú és a gyapot továbbra is keresett textilipari alapanyag, főként Kínában, ahonnan a világ többi részét is el szeretnék látni ruhaneművel. Ennek még mi is hasznát látjuk.

Juhnyírás

Nyírógéppel történik a juhnyírás és 5–10 perc alatt befejeződik, ami persze az állat nagyságától és a nyíró gyakorlatától is függ. Magyarországon évente egyszer nyírnak: március és június között. A nyári hőségben a rövid szőr egyrészt kellemesebb viselet az állatok számára, másrészt így jut idő arra, hogy a hidegebb idő beálltáig új bundájuk nőjön.

Juhállomány alakulása

 

(ezer db)

 

  Ausztrália

 

Új-Zéland

 

EU-27

 

2005

 

101 125

 

39 879

 

96 233

 

2006

 

91 028

 

40 098

 

95 697

 

2007

 

85 711

 

38 460

 

95 335

 

2008

 

79 937

 

34 087

 

90 774

 

2009

 

72 739

 

32 383

 

88 317

 

2010

 

    84 471

 

Forrás: FAO

 

Gyapjútermelés (tonna)

 

  Ausztrália

 

Új-Zéland

 

2005

 

519 660

 

215 500

 

2006

 

486 726

 

224 700

 

2007

 

450 529

 

217 900

 

2008

 

407 881

 

197 273

 

2009

 

370 601

 

179 242

 

Forrás: FAO

 

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!