Készült: 2011. november 24. csütörtök

Németországban egyre többen hagynak fel a malacneveléssel, inkább vásárolják. Nálunk 13–14 ezer forintért adják a 25 kilós malacot. Utánanéztünk, mikor érdemes a nyugati megoldást választani.


 

Hazánkban a malacok ára a hízókéhoz igazodik, annak 150-155 százaléka körül alakul a 25 kilogrammos malac egy kilójára vetítve. (25 kg alatt fajlagosan nő egy kiló malac ára, míg afelett csökken.) Általában igaz, hogy ha az egyiket gazdaságos előállítani, akkor a másikat is az. Komlovszki Ferenc, a gyomaendrődi Agro-Duál Kft. ügyvezetője jelenleg kilónként 365 forintos áron értékesíti a hízókat.

 

Emelkedőben vannak az árak a gyenge forint miatt, ami az importnak is gátat szab. Ezzel együtt a békési gazdaság nem elégedett az idei eredménnyel. Az átvételi árak az év első felében az önköltség alatt voltak, és kérdéses, hogy a mostani emelkedés kompenzálja-e a korábbi veszteségeket.

 

Igényes malacok

 

Drága dolog a malacnevelés. A fiaztatóban az infralámpák áramszükséglete, az utónevelőben a teremfűtés kerül sokba. A takarmányozás után az energia-ellátás jelenti a legnagyobb kiadást. Itt több és szakszerűbb munkáskézre van szükség, mint a hizlalás fázisában, ez szintén nem olcsó mulatság. Számottevő kiadással jár a négyesmentes státusz fenntartása is, a PRRS-mentesítés pedig szinte reménytelen feladat.

 

„Már az anyaállatot is vakcinázzuk, aztán a malacokat. Mégis előfordulhat, hogy a nagy költséggel mentesített állományban felüti a fejét a betegség, és az egész állományt vágóra küldik!” – hangzik el. A szakember nem tartja szerencsésnek, hogy a mostani gazdasági helyzetben is forszírozzák a PRRS-mentességet.

 

Mivel a cég nyolc istállójából hármat még SAPARD-beruházással teljesen korszerűsítettek, a maradék öt sorsa vált kérdésessé – most itt állítják elő a hízóalapanyagot. „A hizlaldában lagúnás trágyaelvezetéssel és számítógép-vezérlésű folyékonymoslékoló konyhával növeltük versenyképességünket. Itt megálljuk a helyünket a nemzetközi porondon is. A fiaztatóra és az utónevelőre a bizonytalan közgazdasági környezetben nem jutott pénz. Mostanra az is kérdésessé vált, érdemes-e foglalkozni malacneveléssel.” A tavalyi magas takarmányárak és az önköltséget meg sem közelítő felvásárlási árak rossz helyzetbe hozták a gazdaságot.

 

„Tavaly áprilisban a takarmányaink mázsánkénti átlagára 6000 forint volt, az idei év áprilisában ugyanez már 8700 forint. 500 koca és szaporulatának a takarmányszükséglete évente 70 millió forint költségnövekedést jelentett” – mondja Komlovszki. A sertések felvásárlási ára eközben az önköltség alatt maradt. Az elmúlt évet csak azok a sertéstartók élték túl, akiknek saját kukoricájuk termett – így van ez Gyomaendrődön is. Ezzel együtt a cég nagy „pocsékolásként” éli meg, hogy a drága kukoricát ilyen olcsó bőrbe kötik.

 

Jó a nyugati, de drága

 

Ez a több éve tartó helyzet döntés elé állította a gyomaiakat: szakosodás a legkorszerűbb fázisra, a hizlalásra, vagy visszafejleszteni, esetleg teljesen felszámolni az állományt.

 

„Nyugat-Európában már végbement a szakosodás, és ha ugyanazon a piacon vagyunk, az ehhez való illeszkedés tőlünk sem lehet idegen” – érvel a szakember. A kérdés már csak az volt, hogy kitől vegyék az előnevelt malacot. Magyarországon kevés olyan telep van, amely nagy mennyiségben, rugalmasan és megfelelő egészségügyi státusszal tud hizlalásra alkalmas malacot szállítani. Ezért a gazdaság az import lehetőségével is számolt.

 

Először egy német tulajdonú cég magyarországi megbízottjával tárgyaltak. Az anyavállalat Németországban hét telepen összesen 40 ezer anyakocával rendelkezik. Ha kell, egyszerre akár 1000–3000 kitűnő malacot is leszállítanak. Magyarországon is két helyen van utónevelőjük, összesen 25 ezer férőhellyel. A német fél a tőzsdei sertésárhoz kötné a mindenkori malacárat, hasonlóan hozzánk, annak 150 százaléka körül határozná meg. A forint-euró árfolyam alakulása azonban eltántorította a gyomaiakat. A kinti, nagyjából állandó 1,2 euró/kg-os ár itthon pár hónap alatt 20 százalékos áremelkedést hozott az importban, pusztán a gyenge forint miatt.

 

Az ár nem minden

 

A gyengülő forint is kellett ahhoz, hogy a cég egy magyar partnerrel is tárgyalni kezdjen. A hazai beszerzés mellett szólt még az, hogy bármilyen korszerű kamionokkal is érkeznek a fiatal állatok, az 1500 kilométeres távolság, az utazási stressz nagyon megviseli őket. Ez annyira fontos szempont, hogy eltörpül mellette a német malac kiváló állat-egészségügyi státusza.

 

A szállítási költség gyakorlatilag nem számít – ezt a következőkkel indokolja a cégvezető. A magyar partner rugalmasan, a gazdaság épületeinek férőhely-kapacitásához igazodva, 240-es csoportokban is hajlandó malacot szállítani. Noha 50 kilométeren belülről érkezik a tétel, a fajlagos szállítási költség (25 kilós malac egy kilójára vetítve) nagyjából annyi, mint amikor 1500 kilométerről hozzák a 3000 malacot.

 

Sokat számít viszont a rugalmasság és a bizalom, ami automatikusan maga után vonja a fizetési kedvezményeket. Halasztott fizetés egy német partnerrel szemben nehezen lenne érvényesíthető, hazai viszonyok között viszont életmentő lehet. Ha a gyomaiak elképzelése beválik, készek rá, hogy teljesen átálljanak a hizlalásra.

 

Hol fáj?

 

„Ha megszüntetnénk a malacnevelést, akkor a munkabér, a gyógyszer, a villamos energia és gáz költségének csaknem 80 százalékától megszabadulnánk. Ez pedig az összes költségünk 12 százalékát jelenti. Ha a tavalyi 303 forintos önköltséggel számolunk, a malacnevelésről való lemondás kilónként 36 forinttal csökkenti a hízó-előállításunkat. 500 koca és szaporulatánál ez éves szinten 36–40 millió forintos megtakarítást jelent” – magyarázza a helyzetet a cégvezető.

 

Persze telephelye válogatja, érdemes-e a sertéshús-előállítás valamelyik fázisára szakosodni. Hiszen máshol más ütemben keríthettek sort az épületkorszerűsítésre, és akadnak olyanok is, akik zöldmezős beruházásként vágtak bele. Ne szégyelljük beismerni, ha ezt vagy azt a részleget rossz hatékonysággal üzemeltetjük. Számoljuk át újra és újra, nem ésszerűbb-e egy-egy tevékenységről lemondani.

 

A dánok egy dunántúlnyi területen tartanak bő 12 millió állatot, a termelést egyetlen szövetkezet végzi, a termékpálya végén pedig egyetlen vágó és feldolgozó egység áll. Ennek persze megvan a környezeti ára, de érdemes ellesni tőlük a szoros integrációt, és célként kitűzni, hogy a kukorica ne alapanyagként, hanem szalámiként hagyja el az országot. Ha a szakosodás az idevezető út, akkor ideje, hogy rálépjünk.
Sertéshús és árak

A vágósertés termelői ára 383 Ft/kg hasított meleg súly volt 2011 első kilenc hónapjában, egy év alatt 6,4%-kal nőtt. A vágóhidak a szűkös kínálat ellenére kevesebb élő sertést importáltak, miközben több sertéshúst vásároltak a nemzetközi piacon.

A KSH adatai szerint az élősertés-import 32%-kal csökkent, míg a sertéshús-import 28%-kal nőtt 2011. január–július között az előző évhez viszonyítva. A sertéshús-termelés csökkenése mellett a sertéshús-kivitel 1%-kal nőtt. Magyarország élő sertésből nettó importőr, sertéshúsból pedig nettó exportőr volt.

Az ősz folyamán a forint gyengülése miatt folyamatosan növekedett az élősertés ára. Novemberben az európai piacon meghatározó német árak is emelkedni kezdtek, ami nálunk is éreztetni fogja a hatását.

 
Malacexportőrök Európában

 

Több mint 5 millió hízóalapanyag hagyja el minden évben Dániát, Hollandiát és Németországot. Az állatok egyre nagyobb hányada Kelet-Európában köt ki, főként Lengyelországban és Romániában. A román behozatal elsődleges oka, hogy az odatelepült amerikai óriáskonszern, a Smithfield képtelen helyben előállított hízókkal megtölteni az épületeket, mivel az állategészségügyi problémák (ld. sertéspestis) keresztülhúzták a számításait. A lengyelek éves szinten 1-1,1 millió állatra tartanak igényt, a románok 750 ezerrel állnak a második helyen, de a horvátoknál is félmillió malac landol egy évben.

A takarmányárak emelkedése Kelet-Európában a sertésállomány rohamos leépülésével járt. A keleti gazdaságokban ugyanis a csekély hatékonyság alacsony tőkeellátottsággal párosul, így kevés az esélyük a nyugati versenytársakkal szemben.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!