BPW
Készült: 2012. február 15. szerda

170 ország alkotmánya és joggyakorlata alapján feltesszük a kérdést: milyen jogszabályi szinten hatékony az állatvédelem? Az unió szabályozása e téren folyamatosan bővül – ám kibúvók mindig akadnak.


Az állatok nem jogképesek. Ebből az is következik, hogy az állatvédelem jogintézményének védendő tárgya sem az állat, hanem az ember, a társadalom. Viszont bevett gyakorlat, hogy az állatokat speciális bánásmódot igénylő, „élő jogtárgyként” kezelik. Az UNESCO 1978-ban dekrétumot fogadott el, miszerint az állatok nem érzéketlen dolgok: joguk van az élethez.

Svájcban a világon egyedülálló módon alkotmányos védelem jár az „élőlények méltóságának”, vagyis az emberen kívül az állatoknak is. A világ jogrendszereinek közös sajátossága, hogy a jogszabályok hierarchikus rendszert alkotnak. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel, nem módosíthatja, és persze nem is helyezheti azt hatályon kívül. Ennek megfelelően a jogszabályi hierarchia élén az alkotmány áll.

Korunkban az állatvédelem alaptörvényi szabályozása nem alapfeltétele annak, hogy egy országban jól működjön az állatvédelem. Viszont az alkotmányba emelés iránymutató megnyilvánulás.

Magyarországon 2012. január elsejével új alkotmány lépett életbe, amely – összhangban a legtöbb európai alaptörvénnyel – természetvédelmi és környezetvédelmi szabályozást tartalmaz. Ám nem említi meg az állatokat mint egyedileg védendő élőlényeket.

Védje vajon az alkotmány?

Az alaptörvényi szabályozás mellett érvelők legfőbb indoka az, hogy ily módon más jogok nem kerekedhetnek fölébe az állatvédelmi szempontoknak. Eklatáns példa a német „művésznő” esete, aki ragasztóval kent össze egy élő madarat. Arra hivatkozott, hogy az állatokat védő rendelkezések csupán alacsonyabb szintű jogszabályok, így azokat felülírja a „művészi szabadság”. Az állatvédelem alaptörvénybe emelése tehát „fegyveregyenlőséget” eredményez az állatok védelme és más alkotmányos jogok viszonylatában.

Ellenben nem bizonyított, hogy az alkotmányba foglalás az adott ország állatvédelmi gyakorlatát jelentősen befolyásolná. Olyan országokra viszont van példa, ahol „látványos” állatvédelmi intézkedéseket hoztak, illetve jelentősebb állatvédelmi mozgalmak működnek, de nem szabályozzák az állatok jogait alaptörvényi szinten (például USA, Kanada).

Megnehezíti a kérdést az is, hogy a jogi szabályozások határozott különbségeket tesznek az állatok között. Az Amerikai Egyesült Államokban – sok más országhoz hasonlóan – más szabályozás érvényesül a társállatokra és más a gazdasági haszonállatokra. Magyarországon az állatkínzás megállapításának tényállási eleme, hogy az állat, amelynek kárára a bűncselekményt/vétséget elkövették, gerinces legyen.

Hangsúlyos természetvédelem

170 ország alkotmányának vizsgálata után megállapítható, hogy elenyésző azon alaptörvények száma, ahol az állatvédelmet nevesítik, és ezekben is más-más a kontextus. Azon országokban, amelyek geográfiai, történelmi és politikai hasonlóságokat mutatnak, az állatvédelmi megközelítés is hasonló.

Az állatvédelem általában deklaratív jellegű kitételként jelenik meg az alaptörvényekben – nem rendelkezik részletesen a jogok tartalmáról vagy az érvényesülésük jogi garanciáiról. Ez feltételezi az alsóbb szintű részletes jogi szabályozást.

Alkotmányban való szerepeltetésének speciális formája, amikor az állam és a tartományok, önkormányzatok közötti hatáskörmegosztás egyik nevesített esete az állatvédelem. Ez kvázi technikai jellegű szabályozásnak tekinthető, például Svédország esetében.

Természetvédelmi jellegű szabályozás jóval nagyobb számban fordul elő az alaptörvények szövegében, mint állatvédelmi szabályozás. Ez esetben leginkább az ökológiai egyensúlyt, a biodiverzitás megőrzését említik. Ilyen a bolgár, a litván, de a kambodzsai, az ecuadori, vagy a pápua új-guineai alaptörvény is.

Számos ország alkotmányában fordul elő a tulajdonvédelem alóli kivételek nevesített esetenként az, amikor a tulajdon káros az emberek, állatok és növények „egészségére”. Hasonló rendelkezést találunk például Bolívia, a Cook-szigetek, Dominika, Gambia, Málta, Nigéria vagy Zimbabwe alkotmányában.

EU: igen is, meg nem is

Az Európai Konvent munkájának eredményeként született meg az uniós Alkotmányos Szerződés, ám megbukott a francia népszavazásokon és a holland parlamenti ratifikáción is. A tervezet szövege a következőket tartalmazza (ami bekerült az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe is): „Az …unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények jóllétére vonatkozó követelményeket, ugyanakkor tiszteletben tartják a tagállamoknak különösen a vallási rítusok, a kulturális hagyományok és a regionális örökség területén létező jogi vagy igazgatási előírásait és szokásait.”

Az Európai Parlament 2010-ben amellett foglalt állást, hogy az állatok érző lények, amelyek sajátos igényeit figyelembe kell venni. Felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek megfelelő megelőző intézkedéseket az állatvédelmi jogszabályok megsértésének megakadályozása érdekében. Ennek konkrét eszközeiről hatáskör híján nem rendelkezik, így arról sem, hogy a tagállamok belevegyék-e alkotmányukba az állatvédelmet.

Az Európai Parlament (EP) szerint a XXI. században az állatvédelem az emberiesség egyik megnyilvánulása. Ám javítani kell a termelők érdekeinek képviseletét, az ellenőrzést és a lakosság tájékoztatását is. Úgy vélekedik az EP, hogy mielőtt új szabályok kerülnének bevezetésre, először a meglévők betartását kell biztosítani. Felhívja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2014-ig tegyen javaslatot az EU általános állatvédelmi szabályozására.

Svájc: már egy évszázada

Több mint száz évvel ezelőtt, 1893-ban alkotmányos megerősítést kapott Svájcban az állatok érzéstelenítés nélküli leölésének tilalma. A svájci alkotmány leszögezi, hogy a szövetségi államnak szabályoznia kell az állatvédelmet. Konkrétabban az állatok tartását, gondozását, az élő állatokon végrehajtott kísérleteket, az állatok használatát; a velük való kereskedelmet, szállításukat, valamint leölésüket.

Az állatok méltóságának – a világon egyedülálló – alkotmányos védelme a gyakorlatban túlnyomórészt azt jelenti, hogy tilos az állatok megalázása, puszta eszközként való használata és a külsejükbe való beavatkozás. A szabályok végrehajtását az alkotmány a kantonokra bízza, kivéve az olyan eseteket, amikor ezt jogszabály utalja az állam hatáskörébe.

Németek, osztrákok: hosszú vita után

A német politikai életben 1992-ben merült fel először, hogy az állatvédelmet „államcélnak” minősítsék. 1993-ban végeztek egy közvélemény-kutatást, amelynek során az állampolgárok 84 százaléka az alkotmánymódosítás mellé állt. Ám a kereszténydemokraták nem támogatták a felvetést, így a szükséges kétharmados többség nem született meg.

Többszöri próbálkozás után végül 2002-ben szavazta meg a Bundestag az alkotmánymódosítást, az összes frakció támogatásával. A módosítás az állami célokat meghatározó szakaszt három szóval bővítette: „und die Tiere” („és az állatok”).

Ausztriában hasonló módosítást vezettek be az alaptörvénybe 2004-ben. Azóta ez képezi az egységes osztrák állatvédelmi törvényi szabályozás alapját.

Szlovének: egészséghez való jog

Szlovéniában – rendhagyó módon – az egészséges élethez való joggal foglalkozó cikkelyben szabályozzák az állatvédelmet. Sajátos ez azért is, mivel az egészséges élethez való jog alanya kizárólag az ember lehet a jogi fundamentumok alapján. A 72. cikkely 4-es pontja kimondja: az állatkínzás elleni védelmet törvényben kell szabályozni.

India: hitük szerint

Az indiai alkotmány kimondja: a népnek morális kötelessége, hogy megóvja az állatokat a szenvedéstől. A törvény kiemeli, hogy korszerű módon kívánják szervezni az állattenyésztést, különös tekintettel a szarvasmarhák állományára, de ezek leölését maga az alkotmány tiltja meg. Az állatkínzás elleni fellépést azon a listán sorolják fel, ahol azok a tárgykörök szerepelnek, amelyekről mind szövetségi, mind tagállami jog rendelkezhet.

Brazília: sem pusztítani, sem kínozni

A környezetvédelmi és az állatvédelmi szabályozást elegyítő megoldással találkozunk a brazil alaptörvényben. A világ ötödik legnagyobb országának Szövetségi Alkotmánya egy egész fejezetet szentel annak, hogy meg kell őrizni Brazília természetvédelmi értékeit.

A brazil kormány feladata, hogy megvédje a faunát és a flórát – áll a környezetvédelemről szóló cikkelyben. Ennek körében minden olyan eljárást tiltanak, amely veszélyezteti a fauna és a flóra ökológiai funkcióját, akár úgy, hogy fajok kihalását okozza, akár úgy, hogy kínzásnak teszi ki az állatokat. Ez utóbbi kitétel alapozza meg a brazil állam büntetőjogi fellépésének lehetőségét állatkínzás esetében.

Egy alapítvány az állatokért

Az ASKA alapítvány menhelye kicsit másképpen működik, mint az átlagos állatmenhelyek.

Az országban elsőként a gyepmesteri feladatokat állatvédelmi szempontok alapján kezelte. „Kilencedik éve végezzük ezt a feladatot, és elmondhatjuk, hogy szakképzett állatbefogóinknak köszönhetően az elmúlt években már öt megye (Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom, Tolna, Pest) területén végezzük ezeket a feladatokat, az önkormányzatokkal karöltve” – mondja az alapítvány titkára, Molnár Tamásné.

A menhely alkalmazottai az állatok szakszerű befogásától kezdve a szállításukon át az orvosi vizsgálatokig mindent kézben tartanak, és védenceiket a hazajuttatásig vagy az új gazda megtalálásáig végigkísérik. Az alapítványt állatorvosok hozták létre. „Munkánk során természetesen nem csak utcán kóborló állatokkal találkozunk, hanem nagyon sok esetben végzünk kobzásokat a hatóságokkal karöltve. És valóban nagyon sokszor látunk csúnya dolgokat.”

A menhely 100 fős karanténnal dolgozik, ami azt jelenti, hogy egyszerre 100 állatot tudnak megfigyelni. Ez azért fontos, mert minden talált állat potenciálisan veszettnek tekintendő, ezért 14 napig karanténban van, és csak a gazdája viheti haza, amennyiben az illetékes önkormányzatnál bemutatta az érvényes oltási könyvet. „Ha nem keresik a kutyát, akkor az a 15. naptól jogtisztává válik, azaz örökbe adható. Évente átlagosan 1300-1500 kutya fordul meg a telepen, és 200 cica. Egyszerre 250 kutyát tudunk gondozni.”

A menhely sok segítséget kap önkéntesektől és ideiglenes befogadóktól. Együttműködik a rendőrséggel, a tűzoltósággal és a katasztrófavédelemmel. „Közös munkáink során akadtak bőven kalandos élményeink. Ezeket az Útszéli történetek című könyvecskében meg is jelentettük.” A könyv megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email-címen. (x)

Megjelent a Haszon magazin márciusi száma!
Megjelent a Haszon magazin márciusi száma!
https://www.opten.hu/