Készült: 2012. november 30. péntek

Nincs mindig karácsony. Egy tógazdaság akkor tud folyamatosan értékesíteni, ha nyáron a horgásztavakat szolgálja ki egy-kétnyarasokkal. Az év összes többi szakában pedig saját horgásztatással, csárdával, panzióval várja a pihenni vágyókat.

Eléggé érzékenyen érintették a halgazdálkodókat is az idei aszály közvetlen és közvetett hatásai. A piacokon mégis egyre nagyobb a választék újdonságnak számító halfajokkal.

Bár a horgászok nemzete vagyunk, halból a statisztikák szerint keveset eszünk. Hivatalos fogyasztásunk a legalacsonyabb Európában, évi 4,2 kilogramm jut egy főre (Ausztria 13,5, Csehország 9,6, Szlovákia 8,1 kg). A pontytermelés mennyiségét tekintve a harmadik helyen áll Magyarország az Európai Unióban, de a jelenleginél kétszer több pontyot tudnánk előállítani.

A következő hétéves költségvetési ciklusra ezért több támogatást kérünk a tógazdálkodás fejlesztésére. Tavaly a hazai haltermelés kétharmada volt ponty – derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet felméréséből. Ennek mennyisége az előző években 10 ezer tonna körül alakult. Az idei aszály számos gazdaságban felülírta a terveket.

Ingadozó termelés

„Halpusztulások, kényszerlehalászások nem egy gazdaságban előfordultak, vagy éppen a vízhiány miatt nem nőttek meg a kellő méretűre a halak. A drágább takarmányból is kevesebbet tudtak venni a haltermelők” – mondja Orosz Sándor, a Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének (MAHAL) igazgatója.

Amíg piaci méretűvé válik fő étkezési halunk, eltelik három év. Egy kilogramm ponty előállításához körülbelül három kilogramm takarmányt számolnak a tógazdaságok. Az önköltségek idén jelentősen eltérnek a dunántúli és alföldi régiókban. Kutatások szerint Európában pontyból egy hektár vízfelületről 250 és 850 kilogramm közötti mennyiséget lehet előállítani. Magyarországon ez a bűvös szám átlagosan 600 kilogramm.

A halastavak vízdíja, plusz az energia- és a szállítási költségek emelkedése, vagy a kormoránok elleni védekezés kiadásai a termelői halárakban nemigen jelennek meg.

„Költségeink emelkedése miatt legalább 20 százalékos termelői árnövekedés lenne indokolt” – mondja Németh István, a Tógazda Halászati Zrt. vezérigazgatója.

Kezdetben hetvenöt hektár bérelt területen dolgozott a szövetkezetet alapító társaság. Több megyében, közel 2000 hektáros vízfelületen foglalkoznak többek között ponttyal. Idén a vállalkozás az aszályos év miatt húsz százalékkal kevesebb halat tud előállítani – tudjuk meg a vezérigazgatótól.

Hajdúszoboszló határában évente mintegy 500 tonna pontyot állít elő a Bocskai Halászati Kft., amely hosszú múltra tekint vissza. A gazdaság 467 hektáros vízfelületén több halfajjal együtt államilag elismert tájfajtát is tenyészt, a hajdúszoboszlói tükröspontyot.

Horgásztavak a fő célpont

„Vízveszteségeinket szerencsére tudtuk pótolni, így termelésünk a tavalyihoz hasonló lesz” – mondja Horváth Ferenc igazgató. Saját takarmánybázissal rendelkeznek, a szükséges takarmányt nyolcvan százalékban képesek megtermelni. A pontyokat kilogrammonként 570–600 forintért tudják értékesíteni. Nyáron jóval nagyobb mennyiség kel el, mint a karácsony előtti időszakban – ezt a régóta jól kialakult üzleti kapcsolatrendszernek köszönhetik. A halat horgásztavaknak és kiskereskedőknek értékesítik.

A kormoránok elleni védekezés ennek a gazdaságnak az életét is megnehezíti. Három ember dolgozik főállásban csak azon, hogy megóvja a halakat a madaraktól. A vízi paradicsom közelsége miatt ötlet szinten már felmerült a gazdaságban vízi sportok gyakorlására alkalmas tavak létrehozása. Ám a fejlesztések még váratnak magukra.

„Viszonylag hosszú a ponty termelési ciklusa. A tőkelekötöttség magas, ehhez képest a jövedelmezőség alacsony. Tíz százalékos jövedelemrátával számolunk, ami mellett csak nehezen tudunk fejleszteni” – magyarázza az igazgató.

Több lábon biztosabb

A polikultúrában előállított ponty mellett egyéb növényevő és ragadozó halfajok tenyésztése, értékesítése, valamint a különböző szolgáltatások együttes alkalmazása sokat javíthat a mérlegen. Azt szokták mondani, a több lábon állás biztosabb kenyér, ehhez azonban fejlesztések kellenek. A halgazdaságok nagy része él a direkt értékesítés módszereivel, és páran az országban régen felismerték a multifunkciós halgazdálkodásban rejlő lehetőségeket.

Manapság az egyre inkább terjedő, intenzív haltenyésztési eljárásokról lehet többet hallani. Mégis bizonyos, hogy a jövőben egyre több tógazdaság él majd azokkal az adottságokkal, amelyeket a haltermelésen kívül más területen is hasznosíthat. Ilyen a Bács-Kiskun megyei Akasztói Halgazdaság is.

Egykor juhlegelők voltak azon a szikes, terméketlen területen, ahol ma a gazdaság működik. Tavait a Kiskunsági-főcsatorna jó minőségű vize táplálja. A vállalkozás 280 hektáros vízfelületen állítja elő minősített fajtáját, az akasztói szikipontyot és más növényevő, ragadozó halat.

„Az átlaghoz képest sekélyebb vizekben dolgozunk, de egész éven át tudtuk tartani az átlagmélységet, így a hal mennyisége sem csökkent” – mondja Szabó Róbert termelési vezető. A gazdaságot folyamatos fejlesztik. A tórendszer kiépítése tizenöt éve fejeződött be. Kilenc hektáron horgásztatással is foglalkoznak, valamint halászcsárdát és panziót is működtetnek, így a hal értékesítése folyamatos. Az előállított háromnyaras ponty egyharmada helyben elkel, a többit horgászegyesületeknek és kiskereskedőknek értékesítik. A termelésben a minőségre törekednek, viszonylag alacsony egyedsűrűséggel dolgoznak. Korosztályonként változó, körülbelül 600–800 kilogramm az egy hektárról előállított ponty mennyisége évente. Három éve 600–650 forintért adják az étkezési ponty kilóját, tíz százalékkal drágábban, mint a termelők többsége.

„A hal ára sajnos nem enged meg nagy mozgásteret, hiszen a szállítási, termelési költségek magasak. Ezért amit csak lehet, azt megpróbáljuk kihozni a termékből. Amióta megépült a horgászpark és halászcsárda, gyakorlatilag az év 52 hetében halat értékesítünk” – mondja Szabó Róbert.

A pontytermelők a közelgő ünnepek alatt bonyolítják forgalmuk 40 százalékát. Az étkezési ponty 30 százaléka kereskedelmi láncokon, hipermarketeken keresztül jut el a fogyasztókhoz.

Ünnepek előtt

Idén újabb szigorítások születtek a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának ügyében. A termelők kíváncsian várják, meglátszik-e majd ez a hipermarketek pontyárain.

Bő egy hónappal a karácsonyi ünnepek előtt három fővárosi hipermarket kínálatát vettük szemügyre. Mivel a ponty az ünnepek alatt hívó terméke az üzletláncoknak, a táblázatban feltüntetett árak valószínűleg jelentősen változni fognak.

„Egy kilogramm ponty önköltsége jelentősen eltérhet a termelési viszonyoktól függően, de körülbelül 380–500 forint között változik. Idén országos szinten legalább hetven forinttal többel kell számolniuk a haltermelőknek, elsősorban a takarmányárak miatt” – vélekedik Németh István, a Tógazda Halászati Zrt. vezérigazgatója.

A haltermelők elmondása szerint a felvásárlók kilogrammonként 450 és 550 forint közötti „tóparti” árat kínálnak, aminek a jelenlegi helyzetben legalább hatszáz forintnak kellene lennie. A nagyobb hipermarketek termelői ár alatti értékesítése tovább rontja a pontytenyésztők helyzetét. Akik azt remélik, hogy idén ez másképp lesz.

Hipermarket

Élő ponty

Pontyszelet

Metro

629 Ft/kg

1139 Ft/kg

Auchan

849 Ft/kg

1495 Ft/kg

Tesco

1149 Ft/kg

1599 Ft/kg

 

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi lapszáma