Készült: 2007. november 26. hétfő

Az elmúlt két-három évben alaposan, mintegy ötödével visszaesett a magyar tojástermelés. Az állománycsökkenés és a takarmányárak növekedése egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a bolti tojás ára megugorjon. A termelők azonban most sem voltak képesek költségeik növekedését a termelői árban érvényre juttatni.


Az idei aszály kétfelől is hátrányosan érintette az ágazatot: drasztikusan emelkedtek a takarmányárak és a hőségben a tyúkok sem tojtak. Földi Péter, a Tojásszövetség titkára szerint a tojóhibridek az idén nyáron átlagosan feleannyi tojás termelésére voltak képesek, mint például 2003-ban. Ehhez jön még, hogy 2004-ben uniós tagok lettünk, és a megkövetelt állatjóléti előírások miatt csökkenteni kellett az egységnyi ketrecfelületen tartott állatok számát, így a teljes állomány mérete is csökkent. A termelésben így keletkezett ?űrt? a nagy áruházláncok a külföldről hozott áruval azonnal betöltötték.

Erős importnyomás

A meleg elmúltával a termelés viszonylag elfogadható szintre emelkedett, de összeségében 20 százalékos a termelés-vissza­esés ? mondta Földi Péter. A kereslet növekedésével a termelők joggal számíthattak némi költségérvényesítő termelőiár-emelkedésre, de nem egészen ez történt. Az áruházláncok eredetileg a tojásfeldolgozó üzemeknek szánt apró, S-es osztályú importtojásokkal jelentek meg a piacon, amelyekkel ?megfogták? az árakat. Sajnálatos tény, hogy az országba áramló tojás mennyi­sége pár év alatt bő duplájára nőtt, a 2003-as 1 millió darabos szintről 200?220 millióra, de volt év (2005), amikor a 260 milliót(!) is elérte.

Mások miért adják olcsón?

Mégis miként kerülhet ilyen dömpingszerűen és ilyen olcsón a tojás Magyarországra? Földi Péter azt sejteti, Lengyelországban valószínűleg találtak rá egy dotációs módot. A termékre például árbiztosítás köthető, s ha az ár nem érvényesül, a különbözetet a tojásüzlet szereplői megkapják. Ám nagyobb a valószínűsége ? például így van ez az olaszoknál ?, hogy bizonyos mezőgazdasági termékek exportja után az áfából valamennyit visszatarthatnak. Ez a magyar tojástermelőknek is jól jönne.

A tojás hazai termelői árának alakulásáról a szövetség titkára úgy nyilatkozott, hogy a termelők a takarmányárak növekedését csak részben tudták érvényesíteni eladási áraikban. A tojástermelés önköltsége az elmúlt három-három és fél hónapban 17 százalékkal nőtt, ezzel szemben az értékesítési átlagár csak 7-8 százalékkal, míg a fogyasztói árszint sokkal jobban, 20 százalékkal emelkedett.

50 forintos tojás?

A sajtó által az elmúlt hetekben beharangozott 50 forintos tojásárról Földi Péter úgy nyilatkozott, hogy e hírek a nyugat-európai tojás darabonkénti átlagárára vonatkoztak. Nálunk akkor kerülhet majd ennyibe, ha mi is az eurózóna része leszünk. A jelenlegi ? világpiaci szinten is folyamatosan emelkedő ? takarmányárak teszik ki a tojástermelés költségének döntő hányadát, így van ez mindenhol. Az 50 forintos tojás rémhíre azonban az indokoltnál is jobban megemelte a fogyasztói árakat, amiből legjobban az eladó profitált.

A rémhír ára

Szalina József vállalkozó a fóti Fáy András Rt. tojótelepét bérli családjával. A telep lényegében a Vörösmarty Tsz 1970-es évektől működő ?tojásüzemét? jelenti, a korábbinál jóval kisebb kapacitással. A hajdani 200?230 ezer tojótyúkkal dolgozó telepet fokozatosan leépítették, jelenleg egy tojóház ad helyet a 16 ezres Hy-Line-állománynak.

A növénytermelési háttérrel nem rendelkező vállalkozást érzékenyen érintette a takarmányárak emelkedése. A tojástermelés önköltsége a korábbi 14?15 forintról 18?19 forintra ment fel. Miközben a keveréktakarmányok 15?20 százalékkal drágultak, az átvevő csak 8?10 százalékkal fizetett többet. Szalina József úgy véli, sem a keveréktakarmányok ára, sem a tojás fogyasztói ára nem reális, és ebben a sajtó rémhírei nagyon is ludasak?

Energiaár-robbanás után biztos partneri kapcsolatok Tóth Ferenc, abonyi őstermelő családi vállalkozásban, feleségével együtt 20 éve foglalkozik tojástermeléssel és csomagolással. A fóti termelőhöz hasonlóan látja a helyzetet, és ő is 18 forintért értékesít. Ráadásul a boltban oly drága tojásból az átvevők kevesebbet is rendelnek ? hiszen kevesebb fogy belőle. Már előre retteg a jövő évi jérceáraktól, nem is beszélve az energiaárakról. Egyetlen biztos láncszem maradt az értékesítésben: pályáztatás ide vagy oda, ő elejétől fogva szinte ugyanazoknak a vevőknek adja el a tojást.

Saját takarmánnyal és csomagolva

Tóth Mihály törteli őstermelő családjával 1998 óta foglalkozik árutojás- és takarmánytermeléssel. Az eredetileg 4400 tojótyúkból álló állomány ? az állatjóléti előírások miatt ? mára háromnegyedére apadt. Igaz viszont, hogy a ?boldog? állatok a korábbinál 2-3 százalékkal jobban termelnek, és kevesebb az elhullás. És mivel a szezont is jobb állapotban fejezik be, magasabb áron lehet értékesíteni őket.

A Tóth család napi 3 ezer tojást termel és dolgoz fel saját csomagolójában, amit aztán élelmiszerüzleteknek értékesítenek. A jelölési, csomagolási előírások alaposan megnehezítik az értékesítést, a ?biztonságos? tojás mégsem ér többet: csak a 10-es csomagolásúért kaptak 25 forintot, a többi nagyrészt 15 forintért kelt el. A reális értékesítési árat Tóth Mihály 30 forintra taksálja. Az, hogy nem veszteséges, egyetlen dolognak köszönhető: a takarmány egy részét maguk termelik és keverik meg. Csak a szója ne lenne ilyen drága!

Kerüld a multit és légy leleményes!

Szabó Norbert egyéni vállalkozó a Baranya megyei Kisdéren (a szülei mellett kezdve) az 1980-as évektől gazdálkodik. Vállalkozásuk a baksai szövetkezet üzemének privatizációjával alakult 15 ezres tojóállománnyal, de mára csak 6400 tyúk maradt. A tojást válogatás, illetve fertőtlenítés után kiskereskedőknek, cukrászdáknak, zöldségeseknek, kis- és nagykereskedőknek adják át. Üzletláncoknak nem szívesen szállítanak a kötbér és a fizetés 60?90 napos ?átfutása? miatt. Jelenlegi vevőik többsége 14 napra fizet, ami fontos, mert a takarmányokért nekik is egy-két héten belül fizetniük kell, így elkerülhető a körbetartozás. Szabó Norbert másokkal is kooperál azért, hogy a termelés ingadozásait az átvevők ne érezzék meg. A folyamatosan szállító, megbízható partner pedig mindig jobb alkupozícióban van, mint mások. De tanult a kereskedőktől is: ő is nyitott egy tojásüzletet. És máris kész az újabb ötlet: internetes honlapot nyit. Ennek segítségével egy másik fogyasztói réteget célozna meg, melynek a hálón keresztül értékesítene.

Fehér István

Haszon magazin 2007/6.

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!