Készült: 2007. november 26. hétfő

A takarmányárak emelkedését az átvevők még nem kívánják ellentételezni, nem csoda, hogy erőteljes állománycsökkenésnek vagyunk tanúi a magyar sertéságazatban. A húsipar a most még olcsó húst a tartalékok feltöltéséhez használja fel, úgyhogy a várva várt termelői áremelkedés egészen áprilisig kitolódhat. Miközben Hollandiában és Dániában a kibocsátott sertések száma néhány százalékkal emelkedett, a válság egész Közép-Európában érezhető.


Nem kell ide hivatali statisztika, látom én ezt a saját szememmel: szinte naponta gurulnak itt az állatszállító kamionok, viszik vágóhídra nem csak a hízókat, hanem a kocákat is ? mondja Kovács Béla, a 4-es út Törökszentmiklós és Karcag közötti szakaszán élő gazda. 2007 augusztusában Magyarországon még 4,1 millió sertést tartottak számon. A piac elemzői abból indulnak ki, hogy ez a szám 2008. tavaszig hárommillió alá esik. A takarmány és a tenyésztők tartalékai egyaránt­ fogynak. Szinte napi rendszerességgel hallani telepek felszámolásáról.

Takarmányár és átvételi ár

Nem csak a kisebb telepek zárnak be, hanem a nagyobb egységek is felére csökkentik a kocák létszámát, vagy a felszámolás mellett döntenek. Országos hírverést kapott Straub István esete, aki egy 1500 kocás, évente 30 ezer vágósertést kibocsátó telep bezárására készül. A mohácsi telepen a tulajdonos számításai szerint egy kiló élő sertést 3,3 kiló takarmánnyal etetett, ami jóval a négy kiló felé tendáló magyar átlag alatt van. Egy kiló hús előállításának önköltsége a magas takarmányáraknak köszönhetően jelenleg 335?350 forintot tesz ki. Az élő sertés novemberi 270 forintos ára azt jelenti, hogy egy magyar állattartó jelenleg 60 forintos, de sok helyütt inkább 70?80 forintos kilónkénti ráfizetéssel dolgozik.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke az ágazat helyzetéért a kereskedelmet is felelősé teszi. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a sertéshús bolti ára szeptemberben augusztushoz képest 2,8 százalékkal nőtt, miközben a termelők 7,2 százalékkal kevesebbet kaptak. Ez világosan mutatja, hogy fogyasztói áremelkedések hátterében nem a sertéstenyésztők növekvő költségei állnak, hanem az, hogy a kereskedők a mezőgazdaságból származó borús híreket ?előlegezik meg?, és továbbra sem akarnak osztozni a termelőkkel a hasznon. Éder­ Tamás, a Hússzövetség elnöke együttérzéséről biztosította a magyar sertéstartókat. Ám mint a húsfeldolgozók képviselője hivatalból úgy látja, hogy a vágóhidak helyzete nem teszi lehetővé, hogy drágábban vegyék át az élősertést.

Meddig tart a válság?

Az elmúlt évek kisebb hazai sertésválságaival ellentétben most egész Európát érinti a krízis. A csillagászati magasságokba szökött euró megnehezíti a távol-keleti országokba irányuló exportot. Ott most az amerikaiaké és a braziloké a piac, az el nem adott sertés pedig az európai vágóhidakra kerül. A kiviteli gondok és a telepek felszámolásának együttes hatása még több hónapig rányomja a bélyegét az árakra. Aki most kitart, az vagy nagyon tőkeerős, vagy saját bázissal rendelkezik. Persze kérdés, hogy ésszerű-e a mostani magas takarmányárak mellet az állatok etetését választani az eladásuk helyett.

Egy hagyományos magyar telepen az összköltségek 65?70 százalékát teszi ki a takarmány költsége, szemben a holland és dán telepek 35?40 százalékos hányadával, azaz ott 2,4 kiló takarmányból állítanak elő egy kiló húst. A hatékonyabb takarmány-felhasználással dolgozó észak-európai telepeken a modern gépek és épületek amortizációja viszont több mint 30 százalékkal esik a latba. Még a német sertésfrontról érkező beszámolók is ritkán mellőzik a ?katasztrofális? jelzőt. Miközben a takarmányárak 80 százalékkal emelkedtek, a Központi Piac- és Árfigyelő Hivatal számításai szerint egy családi vállalkozásban működő, 250 kocás telep jelenleg havonta 12 ezer eurót (3,06 millió) forintot veszít. Malaconként 20 euró (3100 forint) és hízónként 10?15 euró a veszteség (2550?3825 forint). Magyarországon ugyanez 5500?6000 forint körül mozog. Hasonló hírek érkeznek Csehországból, ahol a tenyésztők 329 forintos önköltséggel kalkulálva minden egyes leadott kilóval 69 forintos veszteséget ?gyártanak?.

Számukra fontos adat, hogy a tavalyi évben sok gondot okozó lengyel dömping a végéhez ér. A Varsói Statisztikai Hivatal­ közlése szerint a sertések száma 2006. július óta 4 százalékkal, 17,4 millióra esett, ezen belül a kocák száma öt, a malacoké hét százalékkal csökkent.

Némi reményt adhat, hogy a mostani erőteljes termeléscsökkenés után körvonalazódni látszik a keresleti piac. Az EU megbízásából készült elemzés 2008 tavaszára 30 százalékos áremelkedést jósol, amelyik itthon 360 forintos átvételi árat jelente, de ez is csak hajszálnyival haladná meg a jelenlegi igen magas önköltséget. A magyar piacot elemző egyik dán tanulmány 2008 áprilisára 320, az év második felére pedig már 380 forintos sertésárakat prognosztizál.

Hogyan vészeljük át?

A legtöbb magyarországi gazda a jelenlegi helyzetben azért nem húzza le a redőnyt, mert a telepe a bezárás pillanatában elértéktelenedik. Ráadásul ha egy pályázatban azt vállalta, hogy 3-5 éven át életben tartja az üzemet, csak a termeléscsökkentés, de nem a telep felszámolása mellett dönthet.

Egy telepet újra indítani igen költséges. De minden rosszban van valami jó. Néhol a telep bezárása csak ideiglenes, és az esedékes generációváltást segíti. Fiatal agrárvállalkozói hitel keretében maximum 50 millió forint kedvezményes hitelhez juthat a vállalkozó kedvű, induló gazda. Miközben az állomány egy része egy másik telepen ?parkol?, a családban lévő üzemet át lehet írni az utód nevére. ?Első feltöltés? címen azután újra lehet indítani a vállalkozást, akár napokkal azután, hogy bezárt a telep. A dolgok mostani állása szerint áprilistól már nullszaldós a sertéstenyésztés. Akinek most pénze és takarmánya van, annak éppen a mélyponton célszerű bővítenie.

Sertéshús magántárolási támogatása

A válsághelyzet a sertésügyekben eddig messzemenően tartózkodó Európai Bizottságot is aktívabb szerepvállalásra késztette, és az árcsökkenés megállítása érdekében a sertéshús magántárolásának támogatására szánta el magát. Magyarországon november 7-étől a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján elérhető felhívás és dokumentáció alapján igényelhető a támogatás. Az elnyerhető összeg­ húsféleségenként változó, havonta és kilogrammonként 20?25 forint lehet. A támogatás feltétele, hogy a kérelmező a hús- és élőállat-ágazatban legalább 12 hónapja üzleti tevékenységet folytasson, és rendelkezzen megfelelő hűtő-tároló kapacitással. A minimálisan felajánlható hús mennyisége 10 tonna kicsontozott termék, illetve 15 tonna egyéb termék, melyet az igénylés benyújtása előtt legfeljebb 10 nappal levágott állatból nyertek. A magántárolási támogatást 3, 4, vagy 5 hónapra lehet igénybe venni.

A Bizottság várhatóan 5 hónap múlva bezárja ezt a lehetőséget, majd a piaci helyzetet megvizsgálva dönt a magántárolás újbóli meghirdetéséről.

Kína megmenti az európai sertéstenyésztőket?

Kínában vezető amerikai és dán sertéshúsexportőrök remek felvevőpiacot látnak. Mivel a kínai sertésállomány a termelés jellegzetes ciklikussága és a járványok miatt erősen megfogyatkozott, az ottani termelés már nem fedezi a szükségleteket. Az ellátásban mutatkozó hézag egyre nő, és ez tetten érhető az árakban is. A megnövekedett takarmánygabona-árak, amelyek a legtöbb magyar telephez hasonlóan a termelési költség 70 százalékát is megközelítik, a nyugati országokban tapasztalhatónál is nagyobb hatást gyakorolnak a termelési kedvre ? vagy inkább annak hiányára.

Ez év júniusában a hasított félsertés kétszer annyiba került, mint tavaly. Augusztusban elérte a 425 forintot kilogrammonként, és ezzel a sertéshús ára történelmi csúcsot döntött Kínában. A Danish Crown dán képviselője és az amerikai Smithfield úgy gondolják, hogy már nem csak a fül, a belsőségek és a csülök piaca virágzik, hanem a darabolt húsáru és a félsertések kereslete is számottevő. Sajtóforrások szerint Kína a közeljövőben 100 ezer tonna sertéshús behozatalát tervezi. Az első 20 és 30 ezer tonnás kontraktusra máris megállapodást kötöttek az USA-val.

A helyzetet árnyalja, hogy a brazil amerikai nagykövetség agrárattaséja a jövő évre 3,9 százalékos brazil termelésbővüléssel számol. Mivel azonban a belső fogyasztás növekedését csak mintegy 2,6 százalékosra teszik, az ország a jelenleginél várhatóan 8 százalékkal több hús exportjára kényszerül. A kivitel teljes mennyisége elérheti a 765 ezer tonnát. Brazília annak érdekében, hogy csökkentse fő felvevőjétől, Oroszországtól való függőségét, szintén ázsiai kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére törekszik.

Ötletetek a takarmányköltségek csökkentésére

  • Itt az ideje, hogy akár külső segítség bevonásával, az íróasztal mellett, higgadt fejjel újragondolja a folyamatokat. Ha a veszteségek minimalizálásáról van szó, ne riadjon vissza a már bejáratott szokások akár radikális megváltoztatásától sem.
  • Még jobban figyeljen a kocaforgóra. A kisebb magyar telepekre jellemző 18 alatti malacszám/év még magasabb árak mellett sem versenyképes. A koca a malacok számától függetlenül mindig eszik.
  • A gyenge kocákat gyorsabban kell szelektálni. Gondolja végig, hogy most nem érdemesebb-e esetleg egy (használt) szkennerbe fektetni, mint az üresen álló kocákat takarmányozni?
  • Csökkentsük a prestarter takarmányozás idejét, és a malacok etetését fokozatosan állítsuk át az olcsóbb hízótápra.
  • Aki a hízóállományt pontos megfigyelés alatt tartja, most sokat spórolhat. Rendszeres mérlegelés segítségével a gyenge súlygyarapodást felmutató állatokat jóval korábban lehet szelektálni. Kevesebb állat magasabb súlygyarapodást eredményez.
  • Aki automatával etet, még pontosabban állítsa be az adagolókat. Ilyen magas takarmányköltségek mellett érdemes újabb gépek beszerzésén gondolkodni, amelyek igen gyorsan amortizálódnak. Ahol még kézi takarmányozás folyik, ott még jobban figyelni kell a kiszórásnál előforduló vesztességekre.
  • Nem árt a takarmány összetételét egy független laboratóriumban megvizsgáltatni.
  • Több gazda azt tapasztalta, hogy ha csak 18?19 százalékosra szárítja a kukoricát, magasabb lesz a takarmányértéke. A konzerválás hangyasavval történik.
  • Adja le korábban a hízót! Eddig úgy jártunk jól, ha 110?115 kilósan adtuk le a jószágot, a jelenlegi helyzetben viszont mérlegelendő a 95 kilogrammos átadási súly. Miközben egy jobb telepen egy 50 kilogrammos sertésnél 2,9 takarmány etetésével érünk el 1 kilogramm súlygyarapodást, addig ez egy 110 kilós állatnál 4,5, míg egy 120 kilós jószágnál már 5,1 kiló takarmányt jelent.
  • A jelenlegi helyzet jó alkalom arra, hogy más termelőkkel összefogva nagyobb tételben szerezzük be a szükséges eszközöket. A szükséghelyzet még a legönzőbb szomszédot is elgondolkodtatja.

Haszon Agrár 2007/6.

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!