Created: Tuesday, 16 September 2008

A tőlünk nyugatabbra fekvő országokban egy hektár föld a miénknek öt-tízszeresét éri, de nem azért, mert ennyivel jobb. Magyarországon kordában tartja az árakat a vásárlóerővel rendelkezők földhöz jutásának tilalma. A szabályok azonban kijátszhatók és újraírhatók. A földvásárlási moratórium hamarosan lejár. Tenni kéne valamit!

Hazánkban a termőföld mintegy 88 százaléka magántulajdonban van. A mezőgazdasági területen 90 százalék feletti, az erdők esetén kisebb a természetes személyek tulajdoni aránya (KSH). Az állami tulajdonban lévő földterületeken a tulajdonost a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseli, ezen belül működik a Nemzeti Földalap szervezete. Gazdasági társaságok tulajdonában vannak a szövetkezetek és az 1994 előtt földtulajdont szerző mezőgazdasági kft.-k, rt.-k birtokában lévő földterületek.

Földvásárlási moratórium 2011- ig

Valamennyi újonnan belépő ország legalább hétéves átmeneti időszakot kapott a külföldiek földvásárlására vonatkozó uniós szabályok alkalmazása alól a csatlakozási tárgyalások során ? Szlovénia, Ciprus és Málta kivételével. Indokolt esetben ? ha a földárak közötti jelentős különbségek miatt súlyos piaci zavarok keletkeznének ? további három évvel meghosszabbíthatható az átmenet. Magyarország ennek megfelelően 7+3 évig, azaz legalább 2011-ig korlátozhatja a más uniós tagállamból érkező jogi és magánszemélyek földszerzését.

Lengyelország ennél is hosszabb ideig, 2012-ig tarthatja fenn a korlátozást. A lengyel szabályozás ugyanakkor megengedőbb, hiszen engedélyezéstől teszi függővé a földvásárlást, míg hazánkban kategorikus a tiltás. A hatályos rendelkezések értelmében a belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát ugyanúgy, mint a külföldi magánszemélyek és cégek sem.

A földvásárlási moratórium nem vonatkozik az unió más tagállamaiból érkező egyéni mezőgazdasági vállalkozókra. A letelepedés szabadságának alapelvei alapján a tagállamokból érkezett egyéni mezőgazdasági vállalkozók földtulajdont szerezhetnek, amennyiben igazolni tudják, hogy Magyarországon három éve bejelentett lakhellyel rendelkeznek, folyamatosan és jogszerűen itt élnek, és a földterület legalább 50 százalékán mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A külföldiek földbérlését sem lehet korlátozni, ugyanakkor szabályozni lehet a bérleti szerződések időtartamát és a bérbe vehető termőföld nagyságát.

A földárakon múlik minden

A csatlakozási szerződés szerint a Bizottságnak három évvel a csatlakozást követően kell elvégeznie a termőföld külföldieknek történő adásvételére vonatkozó átmeneti időszak általános felülvizsgálatát. Indokoltnak tartható a moratórium fenntartása akkor, ha a csatlakozott ország és az EU-beli árszínvonal olyan mértékben eltér egymástól, ami már piaci zavarokat okozhat.

A Európai Bizottság szakértői úgy vélik, hogy a belépés óta a korlátozás ellenére is valamelyest közeledtek a kelet- európai földárak a nyugati színvonalhoz: ?a közös agrárpolitikába való beilleszkedés következtében nőttek az agrárjövedelmek és ez a földárakban is tükröződik?. A 2005-ös és 2006-os adatok a termelékenység növekedését is mutatják, ami ugyancsak a konvergencia irányába hatott.

A Tanácsnak a földpiaci jelentés kapcsán egyhangú döntést kell hoznia a moratórium lerövidítéséről vagy eltörléséről. Az egyhangú döntés viszont azt jelenti, hogy Magyarországnak is egyet kell értenie ezzel a lépéssel.

Még óriási a különbség

1999 és 2004 között a hazai földárak dinamikusan, évente 20?40 százalékkal növekedtek. Míg 1999-ben átlagosan 250 ezer forintba került egy hektár termőföld, a csatlakozás idején már 400?450 ezret kellett fizetni érte. Ám azóta csak mérsékelten nőttek az árak, a vásárlóerővel rendelkezők ugyanis nem vehetnek földet, és ez gátat szab a további emelkedésnek.

Ma átlagosan 450?550 ezer forint a föld hektáronkénti ára, de az ország egyes régiói között jelentősek az eltérések (lásd még Ingatlan rovatunkat). Budapest környékén az ársáv 500?2000 ezer Ft/ha között van, az Alföldön 400?600 ezer Ft/ha, míg Nyugat-Dunántúl területén 450?700 ezer Ft/ha. A többi régióban az árak az országos átlaghoz hasonlóan alakulnak. Az uniós és a hazai földárak különbsége átlagosan 5?10-szeres, az EU-beli hektárárak ugyanis átlagosan 2?5 millió forint között vannak. A Német Statisztikai Hivatal idei jelentése szerint a korábbi szövetségi tartományok területén ma egy hektár szántó átlagosan 4 millió forintba kerül! Eszerint a moratórium fenntartása indokoltnak tűnik hazánkban.

Földért kiáltó hazai cégek

Míg a magyar termőföld ára az uniós átlagnak csak töredéke, addig a mezőgazdasági inputok (a vetőmagok és szaporítóanyagok, a termésnövelő anyagok, a növényvédő szerek, a mezőgazdasági gépek stb.) jóformán az uniós árszinten vannak. Ezért nehéz javítani a versenyképességen. A belföldi cégek földvásárlásának engedélyezése mindenképpen felgyorsítaná a nyugati földárakhoz való ?felzárkózást?.

A hatályos jogszabályok értelmében jelenleg csak természetes magyar magánszemély vásárolhat földet maximum 300 ha vagy 6000 AK mértékig. A földtörvény készülő módosítása e korlátot a duplájára emelné, és a földbérlet időtartamát a jelenlegi 5?10 éves gyakorlat többszörösében minimalizálná (javaslatként az 50 év is elhangzott). A bérlemény ilyen hosszú távú bebiztosításának oka az, hogy jelenleg egyetlen politikai erő sem meri felvállalni a cégek földhöz juttatását, mondván, ?a külföldiek magyar cégeken keresztül tömeges felvásárlásokba kezdenének?. E szabályozással viszont elérhető, hogy a jelenlegi bérlők számára kiszámítható gazdálkodási hátteret teremtsenek akkor, amikor a támogatások is a föld használóját és nem a tulajdonosát illetik.

Mások szerint a földpiac liberalizálásával ?a hazai befektetők tízszer-százszor akkora tőkét mozgósítanának, mint a külföldiek?. Brüsszel is azon az állásponton van, hogy a külföldiek tömeges földfelvásárlásától való félelem megalapozatlan az új tagállamokban. Az Európai Bizottság illetékesei azt támogatnák, ha Magyarország és a többi újonnan csatlakozó tagállam fokozatosan bontaná le a földvásárlás előtt álló akadályokat.

Az egyik lehetséges megoldásnak azt tartják, ha először ?a kisebb gazdaságoknál oldanák fel a földvásárlási korlátozást, vagy törölnék el az egyéni mezőgazdasági vállalkozók esetében a hároméves átmenetet?. A külföldi cégek beengedése előtt mindenképpen előbb a hazaiak földszerzését kellene elérni. A moratórium ugyanis nem tart örökké.

A stróman elintézi

Bizottsági becslések szerint az új tagállamokban a külföldi tulajdonban lévő termőföldek értéke kereken egymilliárd euró. A földbróker.hu úgy véli, hogy Magyarországon jelenleg minimális a külföldiek érdeklődése, cégként ugyanis nem tudnak vásárolni, márpedig céges formában könnyebb és olcsóbb a finanszírozás: ?maximum pár százezer hektár, a teljes terület 2?5 százaléka? lehet a külföldiek, elsősorban osztrákok, kisebb mértékben olaszok és németek kezén.

Ennek ellenére sokat hallunk a zsebszerződésekről. Ezek olyan jogi konstrukciók, melyek elfedik a valódi, elsősorban külföldi személy tulajdonosi jogait. Illegális a dátum nélküli, de ellenjegyzett adásvételi szerződés. Legális megoldás (és nem tulajdonszerzés), ha a külföldi megbízottja vásárol (stróman), majd a külföldi által alapított magyar cég hosszú távú haszonbérletbe veszi a földet, illetve a strómannak a föld értékével megegyező kölcsönt nyújt, melynek a fedezete a stróman vagyona (a föld), öröklési és értékesítési tilalommal. Így a birtoklás, a használat és közvetett úton a rendelkezési jog is biztosított. KSH becslések szerint 350- 400 ezer hektár is külföldi ellenőrzés alatt lehet ? ami a szántóterület minimum 7- 8 százaléka!

A közelmúltban azért módosították a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt, hogy akadályozzák a spekulációs célú földszerzéseket. Az új előírások a termőföld cseréjének feltételeit, illetve a termőföldek ajándékozása esetén a megajándékozottak személyi körét határozza meg.

Hinora Ferenc, MgSzH Központ

Időjárás

Haszon Agrár 2014. február
Haszon Agrár 2014. február

This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.