Created: Tuesday, 16 September 2008

A tőlünk nyugatabbra fekvő országokban egy hektár föld a miénknek öt-tízszeresét éri, de nem azért, mert ennyivel jobb. Magyarországon kordában tartja az árakat a vásárlóerővel rendelkezők földhöz jutásának tilalma. A szabályok azonban kijátszhatók és újraírhatók. A földvásárlási moratórium hamarosan lejár. Tenni kéne valamit!

Hazánkban a termőföld mintegy 88 százaléka magántulajdonban van. A mezőgazdasági területen 90 százalék feletti, az erdők esetén kisebb a természetes személyek tulajdoni aránya (KSH). Az állami tulajdonban lévő földterületeken a tulajdonost a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseli, ezen belül működik a Nemzeti Földalap szervezete. Gazdasági társaságok tulajdonában vannak a szövetkezetek és az 1994 előtt földtulajdont szerző mezőgazdasági kft.-k, rt.-k birtokában lévő földterületek.

Földvásárlási moratórium 2011- ig

Valamennyi újonnan belépő ország legalább hétéves átmeneti időszakot kapott a külföldiek földvásárlására vonatkozó uniós szabályok alkalmazása alól a csatlakozási tárgyalások során ? Szlovénia, Ciprus és Málta kivételével. Indokolt esetben ? ha a földárak közötti jelentős különbségek miatt súlyos piaci zavarok keletkeznének ? további három évvel meghosszabbíthatható az átmenet. Magyarország ennek megfelelően 7+3 évig, azaz legalább 2011-ig korlátozhatja a más uniós tagállamból érkező jogi és magánszemélyek földszerzését.

Lengyelország ennél is hosszabb ideig, 2012-ig tarthatja fenn a korlátozást. A lengyel szabályozás ugyanakkor megengedőbb, hiszen engedélyezéstől teszi függővé a földvásárlást, míg hazánkban kategorikus a tiltás. A hatályos rendelkezések értelmében a belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát ugyanúgy, mint a külföldi magánszemélyek és cégek sem.

A földvásárlási moratórium nem vonatkozik az unió más tagállamaiból érkező egyéni mezőgazdasági vállalkozókra. A letelepedés szabadságának alapelvei alapján a tagállamokból érkezett egyéni mezőgazdasági vállalkozók földtulajdont szerezhetnek, amennyiben igazolni tudják, hogy Magyarországon három éve bejelentett lakhellyel rendelkeznek, folyamatosan és jogszerűen itt élnek, és a földterület legalább 50 százalékán mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A külföldiek földbérlését sem lehet korlátozni, ugyanakkor szabályozni lehet a bérleti szerződések időtartamát és a bérbe vehető termőföld nagyságát.

A földárakon múlik minden

A csatlakozási szerződés szerint a Bizottságnak három évvel a csatlakozást követően kell elvégeznie a termőföld külföldieknek történő adásvételére vonatkozó átmeneti időszak általános felülvizsgálatát. Indokoltnak tartható a moratórium fenntartása akkor, ha a csatlakozott ország és az EU-beli árszínvonal olyan mértékben eltér egymástól, ami már piaci zavarokat okozhat.

A Európai Bizottság szakértői úgy vélik, hogy a belépés óta a korlátozás ellenére is valamelyest közeledtek a kelet- európai földárak a nyugati színvonalhoz: ?a közös agrárpolitikába való beilleszkedés következtében nőttek az agrárjövedelmek és ez a földárakban is tükröződik?. A 2005-ös és 2006-os adatok a termelékenység növekedését is mutatják, ami ugyancsak a konvergencia irányába hatott.

A Tanácsnak a földpiaci jelentés kapcsán egyhangú döntést kell hoznia a moratórium lerövidítéséről vagy eltörléséről. Az egyhangú döntés viszont azt jelenti, hogy Magyarországnak is egyet kell értenie ezzel a lépéssel.

Még óriási a különbség

1999 és 2004 között a hazai földárak dinamikusan, évente 20?40 százalékkal növekedtek. Míg 1999-ben átlagosan 250 ezer forintba került egy hektár termőföld, a csatlakozás idején már 400?450 ezret kellett fizetni érte. Ám azóta csak mérsékelten nőttek az árak, a vásárlóerővel rendelkezők ugyanis nem vehetnek földet, és ez gátat szab a további emelkedésnek.

Ma átlagosan 450?550 ezer forint a föld hektáronkénti ára, de az ország egyes régiói között jelentősek az eltérések (lásd még Ingatlan rovatunkat). Budapest környékén az ársáv 500?2000 ezer Ft/ha között van, az Alföldön 400?600 ezer Ft/ha, míg Nyugat-Dunántúl területén 450?700 ezer Ft/ha. A többi régióban az árak az országos átlaghoz hasonlóan alakulnak. Az uniós és a hazai földárak különbsége átlagosan 5?10-szeres, az EU-beli hektárárak ugyanis átlagosan 2?5 millió forint között vannak. A Német Statisztikai Hivatal idei jelentése szerint a korábbi szövetségi tartományok területén ma egy hektár szántó átlagosan 4 millió forintba kerül! Eszerint a moratórium fenntartása indokoltnak tűnik hazánkban.

Földért kiáltó hazai cégek

Míg a magyar termőföld ára az uniós átlagnak csak töredéke, addig a mezőgazdasági inputok (a vetőmagok és szaporítóanyagok, a termésnövelő anyagok, a növényvédő szerek, a mezőgazdasági gépek stb.) jóformán az uniós árszinten vannak. Ezért nehéz javítani a versenyképességen. A belföldi cégek földvásárlásának engedélyezése mindenképpen felgyorsítaná a nyugati földárakhoz való ?felzárkózást?.

A hatályos jogszabályok értelmében jelenleg csak természetes magyar magánszemély vásárolhat földet maximum 300 ha vagy 6000 AK mértékig. A földtörvény készülő módosítása e korlátot a duplájára emelné, és a földbérlet időtartamát a jelenlegi 5?10 éves gyakorlat többszörösében minimalizálná (javaslatként az 50 év is elhangzott). A bérlemény ilyen hosszú távú bebiztosításának oka az, hogy jelenleg egyetlen politikai erő sem meri felvállalni a cégek földhöz juttatását, mondván, ?a külföldiek magyar cégeken keresztül tömeges felvásárlásokba kezdenének?. E szabályozással viszont elérhető, hogy a jelenlegi bérlők számára kiszámítható gazdálkodási hátteret teremtsenek akkor, amikor a támogatások is a föld használóját és nem a tulajdonosát illetik.

Mások szerint a földpiac liberalizálásával ?a hazai befektetők tízszer-százszor akkora tőkét mozgósítanának, mint a külföldiek?. Brüsszel is azon az állásponton van, hogy a külföldiek tömeges földfelvásárlásától való félelem megalapozatlan az új tagállamokban. Az Európai Bizottság illetékesei azt támogatnák, ha Magyarország és a többi újonnan csatlakozó tagállam fokozatosan bontaná le a földvásárlás előtt álló akadályokat.

Az egyik lehetséges megoldásnak azt tartják, ha először ?a kisebb gazdaságoknál oldanák fel a földvásárlási korlátozást, vagy törölnék el az egyéni mezőgazdasági vállalkozók esetében a hároméves átmenetet?. A külföldi cégek beengedése előtt mindenképpen előbb a hazaiak földszerzését kellene elérni. A moratórium ugyanis nem tart örökké.

A stróman elintézi

Bizottsági becslések szerint az új tagállamokban a külföldi tulajdonban lévő termőföldek értéke kereken egymilliárd euró. A földbróker.hu úgy véli, hogy Magyarországon jelenleg minimális a külföldiek érdeklődése, cégként ugyanis nem tudnak vásárolni, márpedig céges formában könnyebb és olcsóbb a finanszírozás: ?maximum pár százezer hektár, a teljes terület 2?5 százaléka? lehet a külföldiek, elsősorban osztrákok, kisebb mértékben olaszok és németek kezén.

Ennek ellenére sokat hallunk a zsebszerződésekről. Ezek olyan jogi konstrukciók, melyek elfedik a valódi, elsősorban külföldi személy tulajdonosi jogait. Illegális a dátum nélküli, de ellenjegyzett adásvételi szerződés. Legális megoldás (és nem tulajdonszerzés), ha a külföldi megbízottja vásárol (stróman), majd a külföldi által alapított magyar cég hosszú távú haszonbérletbe veszi a földet, illetve a strómannak a föld értékével megegyező kölcsönt nyújt, melynek a fedezete a stróman vagyona (a föld), öröklési és értékesítési tilalommal. Így a birtoklás, a használat és közvetett úton a rendelkezési jog is biztosított. KSH becslések szerint 350- 400 ezer hektár is külföldi ellenőrzés alatt lehet ? ami a szántóterület minimum 7- 8 százaléka!

A közelmúltban azért módosították a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt, hogy akadályozzák a spekulációs célú földszerzéseket. Az új előírások a termőföld cseréjének feltételeit, illetve a termőföldek ajándékozása esetén a megajándékozottak személyi körét határozza meg.

Hinora Ferenc, MgSzH Központ

Időjárás

This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.