Készült: 2008. november 14. péntek

Az összefoglalóan bogyós gyümölcsűeknek nevezett növények közös vonása a kisebb méretű, gömbölyded termés. Ízletes, húsos termésüket nyár elejétől egészen tél közepéig szedegetjük. Az ősz ápolási és ültetési főidénynek számít. Kétrészes sorozatunkban előbb az ismertebb, majd a kevéssé elterjedt, ám annál finomabb bogyókról lesz szó.


MÁLNA

Különleges nyári élmény a bokorról frissen szedett málna zamata. Gazdag ásványianyag- és vitamintartalma, sokoldalú hasznosíthatósága miatt érdemes termeszteni. Egyike azon növényeinknek, amelyek nem sokat változtak az eredeti, vad alakhoz képest.

Hová ültessük?

A málna igazán jól ott fogja magát érezni, ahol a természeteshez hasonló körülményeket meg tudjuk neki teremteni. Csak a megfelelően csapadékos, hűvösebb területeken, félárnyékban érzi jól magát, csak itt lesz eléggé ellenálló.

Talaj tekintetében az enyhén savas kémhatású, laza talajt kedveli. Ezt elő tudjuk segíteni lombtakaró-mulcsozással, az ültetvény földjén végzett fenyőtűterítéssel. Ősszel ültessük, gyom- és pajormentes talajba.

A málna gondozása

Kétéves vesszőkön terem a legtöbb málnafajta. Ezért elengedhetetlen a tavaszi vesszőválogatás és -ritkítás, azaz a beteg, sérült vesszők eltávolítása, illetve nyár elején a tavalyi vesszők visszavágása. A letermett, öreg vesszőket azonban inkább nyár végén távolítsuk el!

A málna felhasználása

A málna vitamintartalma leginkább nyersen érvényesül. Remekül lehet vele süteményeket, tortákat díszíteni. Könnyen fagyasztható akár egészben, akár törten is. Ez utóbbival új ízt adhatunk a téli gyümölcslevesnek, keverhetjük natúr joghurtba, sütemények krémjébe.

A málnalevelet szárítás után, vagy akár frissen is, más gyógynövényekkel keverten teaként fogyaszthatjuk. Meghűlés, száj- és torokgyulladások esetén javasoljuk. Izzasztó, izomösszehúzó hatású. Hatóanyagokban leggazdagabb a virágzás időszakában szedett fiatal levél.

SZEDER

A rózsafélék családjába tartozó szeder az egész világon igen elterjedt: gyakran megtalálható a napsütötte erdőszéleken. Kiskertünkben egy kis odafigyeléssel sikeresen termeszthető, és választhatunk tüskés, illetve tüskementes fajták közül.

Hová ültessük?

Keressünk viszonylag meleg és napos, déli lejtésű, homokos területet, ugyanis a napon beérő gyümölcsök édesebbek és hatóanyagban gazdagabbak. A telepítés legkedvezőbb ideje a tavasz: márciusáprilis. Esetleges pangóvíz-tartalma miatt agyagos talajra nem javasoljuk. A talajt gazdagítsuk humusszal, a későbbiekben pedig folyamatosan mulcsozzuk.

A szeder gondozása

Megfelelő karbantartás nélkül a szederindák könnyen áthatolhatatlan tüskés bozóttá változtatják kertünket. Már az ültetéssel egy időben ki kell alakítanunk a támberendezést. Ez lehet földbe szúrt erősebb karók vagy vas-, esetleg betonoszlopok rendszere. A támrendszer megkönnyíti a szedést, és levegőzteti az állományt.

A karbantartás tavaszi metszésből áll ? amikor az oldalhajtásokat rövidítjük meg ?, valamint a szüret utáni metszésből, amikor a letermett, kétéves vesszőket tőből levágjuk. Az adott évi hajtások közül ritkítsuk ki a gyengéket. A meghagyott vesszőket kétméteresre rövidítsük, majd kötözzük fel.

A szeder felhasználása

Elsősorban nyersen fogyasztjuk ezt a gyümölcsöt. Könnyen elkészül belőle az ivólé, a sült húsokhoz való mártás vagy a szörp. Könnyen és sikeresen fagyasztható, gazdag foszforban és vasban. Színét magas antocián- és karotintartalmának köszönheti. A gyümölcséből vagy a leveléből készített tea gyulladásgátló, érvédő hatású, javítja az emlékezőképességet, és szabályozza a vérnyomást.

SZEDERMÁLNA

Újabban hazánkban is elterjedten kapható az úgynevezett szedermálna, melyet a málna és a szeder keresztezésével nemesítettek ki a XIX. század végén. Nagy, pirosas szemű gyümölcse fanyar ízű. Gondozása és felhasználása megegyezik a szederével.

KÖSZMÉTE

Az illatos, enyhén csíkozott, zöldessárga ? egyes fajtáknál pirosra érő ? bogyójú köszméte (más néven egres, pöszméte, csipkeszőlő, tüskeszőlő, piszke vagy büszke) a kőtörőfű-félék családjába tartozik. Az őshonos növény termesztésével sikerrel próbálkozhatunk kertünkben.

Hová ültessük?

Termőhelyei a félárnyékos, szélvédett erdőszélek. Az egres telepítése előtt lazítsuk fel a talajt, juttassunk ki komposztot. A kertészeti árudákban választhatunk előnevelt bokrok és törzses fácskák közül. Az utóbbi nagy előnye a könnyű szedhetőség, a tetszetős karcsú forma; hátránya a gyengébb ellenállóképesség.

A köszméte gondozása

Gondoskodjuk a folyamatos talajtakarásról. Ha ezt komposzttal oldjuk meg, akkor a tápanyag-visszapótlásra sincs több gondunk. A metszés során arra kell figyelni, hogy megfelelő arányban legyen idősebb és feltörekvő, fiatal hajtás. Ősszel távolítsuk el az idősebb (sötét) ágak jelentős részét.

A köszmétét sújtó betegségek közül legfontosabb a lisztharmat, ennek gombaspórái a fiatal hajtások csúcsában telelnek át, ezért a fertőzött ágakat egészen az egészséges részekig vissza kell vágni.

A köszméte felhasználása

Az éretlen köszmétéből készítsünk befőttet. A félérett gyümölcs magas pektintartalma miatt alkalmas más gyümölcsből készült lekvárok sűrítésére. Használhatjuk sütemény, leves és egyes húsételek (például sertéssült, bárány, hal) ízesítésére. Almával, szamócával jól megfér. Az érett bogyókat fogyaszthatjuk nyersen, készíthetünk belőle lekvárt vagy bort.

A köszméte talán az egyetlen gyümölcs, amelynek ennyire sokféle magyar elnevezése van: a Tiszántúl északi részén, illetve a Hajdúságban a köszméte/pöszméte elnevezés jellemző, míg a piszke a Duna-Tisza közén és a Jászságban terjedt el. Kivétel ez alól a délkelet-alföldi püszke, illetve a Felvidék és Borsod vidéke, ahol büszke a neve. Az egres egyértelműen a Dunántúlon és Budapesten használatos név.

RIBIZLI

A kőtörőfű-félék családjába tartozó ribiszkét háromféle színben ismerjük: fekete, fehér és piros. Viszonylag igénytelen növény. Megfelelő környezetben és egy kis odafigyeléssel bőségesen terem. Fényes, ízes bogyóival egész családunkat megörvendezteti.

Hová ültessük?

A ribizlit telepíthetjük köszmétével vegyesen, bár a ribizli napkedvelő. A napfény hatására többet terem, és bogyóiban is több tápanyag halmozódik fel. Vásárolhatunk törzses fácskát és alacsonyan elágazó bokrot. Sekély gyökerezése miatt a talaj gyomtalanítását és tápanyaggal való feltöltését elsősorban telepítés előtt kell elvégeznünk. Készítsünk ültetőgödröt, ebbe pedig szórjunk (földdel kevert) érett komposztot.

A ribizli gondozása

A talaj komposzttal, illetve avarral való takarásával elérhetjük a gyommentességet és a bokrunk is több tápanyaghoz jut. A metszés az elsötétedett, öreg, négyéves vesszők teljes lemetszéséből és a fiatalabb ágak közti válogatásból áll. Végezzük ezt el kora ősszel, esetleg szüret után. A fekete ribizli ezzel szemben az egyéves vesszőkön terem, ezért azt folyamatosan fiatalítani kell.

A ribizli felhasználása

A nyers fogyasztás mellett, szóba jön a fagyasztás, amit színek szerint, vagy vegyesen is végezhetünk. A ribizliből készülhet szörp vagy bor, ízesíthetünk vele süteményt, gyümölcslevest. A fekete ribizli levele jellegzetes illatú, más teanövényekkel együtt keverve különleges ízt ad a teának. Régen elsősorban gyógynövényként ismerték. Használták ízületi bántalmak, izomfájdalmak és köszvény kezelésére. Magas vitamintartalma mellett igen sok vasat is tartalmaz. Amikor ribizlit eszegetünk, mindig érdemes egy-két magvat szétrágni, mivel a magolaj igen egészséges.

A bogyósok növényvédelme ? a gazdaasszony szemével

Tekintve, hogy az illatos, ízletes bogyók látványa és a csipegetés élménye gyermekeink és vendégeink számára nem csak nagy öröm, de hatalmas vonzerő is, ezért a bogyósok vegyszeres védelmét a házikertben csak különlegesen indokolt esetben tekinthetjük elfogadhatónak.

Törekedjünk inkább az egészséges, illetve betegségeknek ellenálló alapanyag beszerzésére, valamint a növény igényeinek minél inkább megfelelő termőhely kiválasztására.

Ne feledjük, hogy a bogyósok remekül megélnek az első látásra elvadultabbnak tűnő körülmények között is. Az őshonos növényfajokból történő összeállítás utánozza a növény természetes élőhelyét, és stresszmentes növekedési feltételeket biztosít.

Számos kártevő ellen segítségül hívhatjuk azok természetes ellenségeit (például a szeder foltosodását okozó gubacsatka ellen a ragadozó atkákat), és a változatosan kialakított, természetszerű kertben ezek a segítők maguktól meg fognak telepedni.

Tóthné Bogdányi Franciska

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!