Készült: 2009. január 23. péntek

Sorozatunk első részében (november-decemberi számunkban) áttekintettük az ismertebb kerti bogyósnövényeket. Most olyan fajokról lesz szó, amelyeket inkább a természetből ismerünk, holott házunk táján is hasznunkra válhatnak.


CSIPKERÓZSA

Nyáron a laza virágokkal bőségesen megrakott ágak látványa növeli kertünk természetességét, kellemes vadságát. Télen szemet gyönyörködtető a sok-sok tűzpiros termés. Néhány saját bokor biztonságos C-vitaminforrás a vitaminszegény téli időszakban.

Hová ültessük?

Erőteljes tüskéi miatt telepítsük kertünk félreeső, de jól megközelíthető helyére. Szüreteléskor fontos szempont, hogy a bokor körüljárható legyen. A csipkebogyó nem érzékeny a talaj tápanyaggal való ellátottságára. Kedveli a száraz, meszes talajt. Félárnyékban és teljes napsütésben egyaránt jól érzi magát. Elképzelhető, hogy kertünkben ?hívatlanul? is megjelenik, de magvetéssel is szaporíthatjuk, illetve tavasszal, az ültetés céljából felkereshetjük a gazdaboltokat. Az ültetőgödör aljára szórjunk kevés komposzttal elkevert avart. Ültetés után néhány napig tartsuk nedvesen a talajt.

A csipke gondozása

A metszetlen, 1?3 méterre megnövő bokorról a termés könnyen szüretelhető a nap által ért külső, fiatal ágakról. A bokor belsejében gyéren elhelyezkedő bogyókhoz ekkor ugyan nem férünk hozzá, viszont jó eséllyel csalogatunk madarakat egy kis biztonságos lakomára.

A csipke felhasználása

A bogyókat az első fagyok után, puhultan szedhetjük. Ha a nyers, felpuhult termés egyik végét óvatosan megnyomjuk, akkor lassan kipréselődik a krémszerű hús. Ebben a szőrős magvak is benne vannak, ezért csak egészen kis adagokban lehet fogyasztani ? viszont így a legegészségesebb. Néhány órányi áztatással teát készíthetünk belőle. A szárított bogyókat díszítésre is használhatjuk.

Lekvárhoz a begyűjtött és átválogatott termések két végét vágjuk le, forraljuk fel, majd főzzük puhára annyi vízben, amennyi éppen ellepi. Nyomjuk át akkora lukú szűrőn, melyen a magvak fennakadnak. Használjunk egyre finomabb szitát a szúrós szálacskák minél alaposabb eltávolítása érdekében. Az így kapott masszát forraljuk fel, és főzzük a kívánatos állag eléréséig. Ekkor cukorral, vagy mézzel újra forraljuk fel, majd töltsük üvegekbe, és tegyük száraz dunsztba.

GALAGONYA

Az akár kilenc méteresre is megnövő, laza szerkezetű, kusza, egybibés galagonyacserje májusban fehér virágaival, nyár végétől pedig piros bogyóival díszíti kertünket. Zegzugos, tövises ágrendszere remek védelmet nyújt számos apró termetű, ritkán látható madárnak.

Hová ültessük?

A Kárpát-medencében őshonos növény számára kertünk talaja jó eséllyel teljesen megfelelő. A galagonya jól tűri a napot és a szárazságot. A kertészeti árudákban beszerezhető szabadgyökerű cserjét ősszel, a fagyok beállta előtt telepítsük. Sávosan ültetve szúrós, szinte áthatolhatatlan, nyírott sövény nevelhető belőle. Természetes jellegű kertekben tetszetős alakja miatt állíthatjuk szoliter fának is.

A galagonya gondozása

Sövénynek nevelve a formára alakítás, metszés a feladatunk. Távolítsuk el a rossz irányba növő, illetve az esetlegesen beteg és elhalt részeket.

A galagonya sokoldalúsága

A fiatal tavaszi leveleket, virágokat tegyük nyers salátába. A termés magaspektintartalma miatt kiválóan alkalmas gyümölcszselék, lekvárok sűrítésére. De fogyasszunk minél többet nyersen is a népi gyógyászatban szívpanaszokra alkalmazott piros bogyóból.

MAHÓNIA

A közönséges vagy kerti mahónia egymásfél méter magasra megnövő cserje. Bőrnemű, fényes, fogazott szélű levelei örökzöldek. Tavasszal laza csokrokban álló, élénksárga virágaival, nyár végén hamvas, kék bogyóival, ősszel pedig vörösre színeződő leveleivel díszíti kertünket. Ez az Észak-Amerikából származó növény Magyarországon kiválóan meghonosodott.

A mahónia ültetése és gondozása

Gyakorlatilag bármilyen talajba, napra és árnyékba egyaránt ültethetjük. Kedveli az üde termőhelyet, bár mélyre hatoló gyökérzete miatt elviseli a szárazságot is. Kiválóan díszlik félárnyékban, örökzöldek kiegészítőjeként is.

Már meglevő mahóniabokrunkat augusztus- szeptember során dugványozással szaporíthatjuk. A tavaszi magvetés szintén járható, ám kevesebb sikerrel kecsegtető megoldás.

A metszést mindig a nyár elején, a virágzás után végezzük. Ezzel megelőzzük a felkopaszodást, és elősegítjük a következő évi virágzást.

A mahónia hasznossága

A cserje leveles ágait díszítésre, koszorúkészítésre, csokrok gazdagítására használhatjuk. A virágból limonádé jellegű italt készíthetünk. A virágok méheket, lepkéket, a bogyók pedig madarakat vonzanak kertünkbe. Az észak-amerikai indián gyógyítók hagyománya szerint a mahónia gyümölcse külsőleg és belsőleg egyaránt hasznosítható. A modern gyógyászat különböző betegségek (ekcéma, reuma, emésztési zavarok) esetében alkalmazza. Magas pektintartalma miatt egy-két maréknyi bogyó már alkalmas bármely, nyár végén készülő gyümölcslekvár sűrítésére. A főtt mahóniabogyók íze a fekete ribizlire emlékeztet.

KÖKÉNY

Tavasszal talán az első virágba boruló bokor. Erdők, szántók szélén, elvadult kertekben gyakran megtalálhatjuk. Kékes színű, hamvas felszínű termését már a nyár elején hozza, ám fogyasztásával várnunk kell az első fagyokig.

Hová ültessük?

A kökény tövises ágai áthatolhatatlan ?falat? képeznek. Érdemes ezért a kert vagy gazdaság szélére, sövényként ültetni. Magassága elérheti a két-három métert. Bármilyen talajviszonyok között megél.

A kökény gondozása

Az ültetőgödör aljára tegyünk kevés komposztot, majd öntözzük meg. Ahogyan növekszik a bokrunk, az elhalt, illetve a nem kívánatos irányba növő ágakat tavasszal eltávolíthatjuk ? de kerüljük a felesleges metszést. A tápanyag pótlására ősszel szórjunk kevés érett komposztot, illetve avart a bokor alá.

A kökény felhasználása

Ha nagyobb kertünk van, ültessünk sövényt, amelynek szúrós, zegzugos ágai között számtalan madár és rágcsáló talál majd búvóhelyet. A kisebb kert szélére is elfér egy-egy bokor, melyről friss gyümölcsöt szüretelhetünk akár hóesésben is.

A kökényvirág hatóanyagai vízhajtóak, mérséklik az étvágyat. Méregtelenítő hatása miatt fogyó- és tisztítókúrák fontos összetevője a szárított virágból készült tea. A virágokat a teljes kinyílás előtt kell gyűjteni, majd a lakás melegén lassan megszárítani. Ezt házi aprósütemények ízesítésére is használhatjuk. Termését cukorsziruppal felfőzve, esetleg almával keverve befőttet készíthetünk belőle, passzírozás után pedig mártást, amelyet vadételek, natúr sült húsok mellé kínálhatunk.

Tóthné Bogdányi Franciska

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!