Készült: 2009. március 19. csütörtök

A húsleves elképzelhetetlen petrezselyem, sárgarépa, karalábé nélkül. Közülük a petrezselyemlevél még a piacról is csak bizonytalan minőségben és nehézkesen beszerezhető kellék. Legegyszerűbb és legbiztosabb, ha a kiskertünkben tartjuk.


PETREZSELYEM

A magyar konyha a petrezselyem gyökerét és levelét egyaránt felhasználja. A hagyományosabb, gyökértermő fajták mellett érdemes termeszteni kertünkben a folyamatosan szedhető levélpetrezselymet, valamint a mutatósabb, lassabban hervadó, bár ízanyagokban szegényesebb fodros petrezselymet is.

Helye a veteményesben

Bab, zöldbab, borsó után vetve a petrezselyem meghálálja a pillangós gyökerek által tápanyagokban dúsított és fellazított talajt. Kedveli a paradicsom és a spárga közelségét. A salátával viszont kölcsönösen akadályozzák egymás növekedését, ezért ne kerüljenek egymás melletti sorokba.

A növény igényei

A petrezselyem kedveli a napos, levegős termőhelyeket. Talaj iránti igénye hasonló a sárgarépáéhoz. A kötöttebb területeken fogékonyabb lehet a gombás betegségekre, ezért ilyen adottságú kertben a bakhátas művelést javasoljuk.

A tápanyagok biztosítása érdekében ősszel juttassunk komposztot a veteményesre. A talajtakarás csökkenti a talaj nedvességveszteségét, így biztosítva annak viszonylag folyamatos vízellátását.

A vetés

Egyik legkorábbi növényünk a petrezselyem. Művelhető állapotú, fagymentes talajba márciusban teljes biztonsággal vethető, egyes években akár február végén is.

A vetés előtti talaj-előkészítés igen fontos művelet, ugyanis a gyenge erélyű csíranövényeket komolyan akadályozza a kemény, kérges felszín, sőt még a nagyobb rögök is.

Ezért aprólékosan dolgozzuk el a talajt, majd simítsuk egyenletesre. A 2-3 cm mélyre húzott vetőárokba sűrűn szórjuk el a magvakat. A drazsírozott vetőmagot 3-5 cm-enként helyezzük el. A sortávolság legyen legalább 30-40 cm.

A fiatal növény gondozása

A petrezselyem csírázása a sárgarépáénál is vontatottabb. Jelzőnövényként retket használhatunk. A kelés 20-25 napja alatt egyenletes nedvesítésre van szükség, melyet csepegtető; vagy porlasztó öntözéssel valósíthatunk meg. Rendszeresen gyomláljunk a növényfejlődés kezdeti időszakában. Később a sorközök takarása visszaszorítja a gyomokat, ha pedig takaróanyagként szalmát használunk, a levelek is tisztán maradnak.

A gombás betegségek elkerülése és a megfelelő gyökérméret kialakulása érdekében az állományt még a leveléért szedett petrezselyem esetében is legalább egyszer, a gyökérpetrezselyemnél pedig kétszer ki kell ritkítani. Az első egyelést 3-4 leveles állapotban végezzük; a vissza maradó növények közötti távolság 2-3 cm legyen. A második egyelésnél (gyökérpetrezselyem) ez a távolság 5-6 cm-re növelhető.

Problémák

Csak mérsékelten öntözzük a gyökérpetrezselymet. A túlságosan nedves körülmények hatására romlik a tárolhatósága. A levelek gombás megbetegedései ellen rezisztens fajták választásával, a sorok egymástól való elkülönítésével, szellős térállás kialakításával védekezhetünk. Ugyanarra a területre 2-3 évig ne kerüljön ismét petrezselyem!

SÁRGARÉPA

A rövid tenyészidejű, 80-120 nap alatt kifejlődő sárgarépák friss fogyasztásra, azonnali felhasználásra alkalmasak. Egy jól sikerült korai vetés eredményeképpen akár júniusban is rendelkezésünkre áll a friss répa ? legyen szó bármilyen ételről, amely zöldséget igényel. A hosszú ideig (180-220 nap) fejlődő répákat pedig egész télen át tárolhatjuk. Veteményesünkben ezért érdemes többféle tenyészidejű fajtával foglalkozni!

Helye a veteményesben

Vegyes kultúra esetén is sikeresen termeszthetjük a sárgarépát, amely kedveli a hagymafélék és a kapor közelségét. Ne kerüljön frissen istállótrágyázott talajba. Kedvező előveteményei a hüvelyesek.

A növény igényei

A nedvdús raktározó gyökér kedveli a tápanyagban gazdag, laza talajt. Az elágazásmentes, erőteljes gyökérzet érdekében a vetést megelőző ősszel dúsítsuk komposzttal a talajt. A szerves anyag, illetve a sorközterítés (mulcsozás) segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát is.

A vetés

Nem érzékeny a hidegre a sárgarépa magja, vetését tehát elkezdhetjük a fagyok elmúltával, amint a föld művelhető állapotba került. A gondosan porhanyósított földbe 2-3 cm mélyre vessük a magokat. A sárgarépa sorát más növénysoroktól 30-40 cm távolságra helyezzük. Kiskertekben gyakori az ikersoros vetés.

A magokat egymástól 0,5-1 cm távolságra vessük. Drazsírozott vetőmag esetén a tőtávolság 3-5 cm is lehet. A betakart vetőágyat óvatosan locsoljuk meg.

A fiatal növény gondozása

Lassú folyamat a sárgarépa kelése: eltarthat 2-3 hétig. A sor jelzése érdekében célszerű együtt vetni egy gyorsan fejlődő, úgynevezett jelző növénnyel (például saláta, retek), ebből folyómét e r en ként 10-15 szem elegendő. Kis adagú, egyenletes mennyiségű öntözéssel biztosítsuk a csírázáshoz szükséges nedvességet.

Először akkor érdemes egyelni, amikor a növénynek már 3-4 levele van. Óvatos kézzel ritkítsuk meg az állományt úgy, hogy minden répa között 2-3 cm legyen. Kelés után egy hónappal, a második egyeléskor a tőtávolságot a gyökér várható nagyságának függvényében 5-6 cm-re növelhetjük. Az ilyenkor kiszedett apró répák általában már elérik azt a méretet, ami konyhai felhasználásra alkalmas.

Problémák

Rendszeres gyomlálást igényel a sárgarépa. A sorközök takarása (mulcs) segíthet a gyomok vissza szorításában. A tenyészidőszak során gondoskodjunk az egyenletes vízellátásról. Ugyanis a szárazság és a vízbőség váltakozása könnyen felmagzást vagy a gyökerek megrepedését okozhatja. A növény helyének évenkénti változtatásával (önmaga után leghamarabb 5 év múlva kerülhet ugyanoda vissza), a hagymafélékkel való vegyes termesztéssel máris hatékony, ám környezetkímélő lépéseket tettünk a gyökereket károsító sárgarépalégy lárvája, valamint a gyökérgubacs- fonálféreg ellen.

Kellemetlen a gyökerek elágazása. Ennek hátterében a rosszul alkalmazott trágyázás, gyomirtó szerek és gombabetegségek egyaránt állhatnak. Leggyakoribb ok azonban a talaj kötöttsége, ez ellen komposztos lazítással vagy kimagasított ágyásokba történő vetéssel (ún. bakhátas műveléssel) védekezhetünk. Ebben az esetben különösen ügyeljünk a megfelelő vízellátásra!

KARALÁBÉ

Zöld vagy lila változatban termeszthetjük a káposztafélék családjába tartozó karalábét. Gazdag tápanyagtartalmuk miatt igyekezzünk a szívlevelek (belső levelek) közül minél többet felhasználni.

Helye a veteményesben

Rövid tenyészideje miatt a karalábét elővagy másodveteményként tervezzük. Pillangósok után hasznosítja a tápanyagokat. Kerüljük más káposztafélék után való vetését. Ne ültessük hagymafélék közelébe. Kedveli a paradicsom, a pillangósok, a saláta és a cékla társaságát.

A növény igényei

A karalábé tápanyagokban jól ellátott talajt igényel. Meghálálja a komposztadagolást és a ? föld kiszáradását megakadályozó ? talajtakarást. Napos helyet válasszunk, ahol növekedése kellően gyors és felfelé törekvő lehet. A zsenge, nedvdús gumók érdekében folyamatos vízellátásról kell gondoskodnunk.

A vetés

A karalábét magvetéssel vagy palántázással szaporíthatjuk. A magvetés ideje a talaj felmelegedésétől függően március közepétől júniusig folyamatos lehet. Vethetjük helyre, illetve palántázási céllal is.

Helyre vetés esetén a fajtajellegnek számító gumómérettől függően az egyes sorok között 20-40 cm-t, az egyes növények között pedig 5-10 cm-t hagyjunk. A magokat 2-3 cm mélyre helyezzük a talajba. Palántanevelés esetén a 25-30 napos növénykéket ültetjük ki. Válasszunk erőteljes színezetű, erős és merevszárú egyedeket. A karalábé gyenge gyökérzete miatt minden esetben ügyeljünk a talaj gondos elmunkálására.

A fiatal növény gondozása

A csírázás ideje alatt tartsuk a talajt folyamatosan nyirkosan. Gondoskodjunk az állomány gyommentességéről. A helyre vetett karalábét egyszer válogassuk át, és távolítsuk el a nem kellően fejlett egyedeket. Szakaszos vetéssel, illetve palántázással elérhetjük, hogy veteményesünkben mindig legyen friss, zsenge gumó.

Problémák

Amikor a gumók elérték a dió nagyságot, érett komposzttal gondoskodjunk a tápanyagellátásról. Ekkor kezdjük meg az öntözést is, ezt a fásodás és a felrepedezés ellen rendszeresen, nagy adagokkal kell végezni. A káposztabolhák, káposztalepkék ellen sikerrel védekezhetünk a vetésforgó betartásával, valamint olyan természetközeli kert kialakításával, amelyben a károsítók ellenségei nagy számban tudnak megtelepedni

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!