Trend FM
Készült: 2009. július 21. kedd

Nyár derekára érve megakad szemünk egy-egy üres soron, ahonnan a borsó, hónapos retek, újhagyma, korai karalábé, illetve saláta már lekerült ? de vajon mi lesz a föld sorsa? Nem érdemes pihentetni tavaszig. Használjuk ki a nap melegét és a késő nyárra várható gazdag csapadékot!


Ha a másodtermesztés mellett döntünk, júliusban még nincs késő ahhoz, hogy a tél beállta előtt friss termést takaríthassunk be. A másodvetést ne kezeljük ?mostohagyerekként?. A gondos talajápolást és tápanyag-visszapótlást ezek a növények épp úgy igénylik, mint a főnövény. A magágy előkészítése és a csírázáskori nedvesség biztosítása ilyenkor rendszerint nehezebb feladat. Az idei év azonban ?medárdosan? alakult, feltöltődtek a talajok csapadékkal.

SALÁTA

A fejes saláta mellett másodtermesztésre különösen javasoljuk a kevéssé ismert, jellegzetes ízű és igen egészséges egyéb salátafajokat és -fajtákat.

Helye a veteményesben

A nyári saláta borsó, retek után is kerülhet. Vetését önmaga, illetve a korán betakarított sárgarépa és újhagyma után is javasoljuk. Ne kerüljön petrezselyem és zeller közelébe. Jó szomszédai az édeskömény, zöldbab, paradicsom, uborka.

A másodvetésű saláta igényei

A kemény fejek képződése érdekében a saláta napos helyet igényel. Meghálálja, ha a termőterületét az előző évben szerves trágyával, komposzttakarással, illetve beforgatással tápanyagokban feldúsítottuk.

A saláta vetése

Gyenge gyökérzete miatt a saláta feltétlenül igényli a vetőágy alapos elmunkálását. A talaj porhanyósítása, rögmentesítése, az egyenletes felszín kialakítása a nyári forróságban nehézkes. Érdemes lehet előzetesen is nedvesíteni a talajt. A magokat sekélyen vessük el a sorban.

A fiatal növény gondozása

Gyors és biztos csírázást csak a kellően nedvesen tartott talajban remélhetünk. A csírázás után, egészen a fejek kialakulásáig a saláta kis adagokkal végzett, gyakori öntözést igényel. Ezt legegyszerűbben csepegtető öntözéssel érhetjük el (lásd 2009/6. számunkat). A kelés után mérettől függően 10, vagy akár 25?30 centiméteres tőtávolságra is kiritkíthatjuk az állományt. A szellős kialakítás egyrészt elősegíti a szép egyenletes fejképződést, másrészt az őszi csapadékos időszakban is hasznunkra válik: a levegő szabad áramlása csökkenti a gombás betegségek kialakulásának esélyét.

A termesztés legfontosabb problémái

Előzzük meg a talaj elgyomosodását. Terítsünk mulcsot a sorok, későbbiekben az egyes fejek közé, a tőhöz nem túlságosan közel. A kellően vastag szalmatakarás sáros időszakban tisztán tarthatja a leveleket.

Fejenként is felszedhetjük a salátát, de meghosszabbítjuk a sor élettartamát, ha ? ügyelve a belső levelek sértetlenségére ? csak a külső sötétebb, rostban és ásványi anyagokban gazdagabb leveleket szedegetjük.

A házikertben a csigák rágásukkal, ürüléknyomaikkal élvezhetetlenné teszik a fejeket. Nedvesebb körülmények között szívesen bújnak meg a tövek aljában, vagy más, védett helyen. Esténként gyűjtsük össze őket, megelőzésként pedig szórjuk körbe az ágyást fahamuval vagy mészporral.

RETEK

A hónapos retek mellett érdemes megpróbálkozni az őszi termesztésre kifejezetten alkalmas egyéb retekfajokkal is.

Helye a veteményesben

Másodveteményként vessük borsó, saláta, vagy korai sárgarépa után. Kedveli a hüvelyesek (zöld- és futóbab, borsó) és a káposztafélék, valamint a saláta közelségét. Ne kerüljön uborkával szomszédos sorba.

A másodvetésű retek igényei

Laza vagy kissé kötött, jól eldolgozott, tápanyagban közepesen dús talajt és egyenletes vízellátást igényel a retek. Különösen igaz ez a hosszúkás, henger alakú gumót fejlesztő fajtákra.

Az előző év őszén bedolgozott komposztot vagy a lebomlott szerves trágyát meghálálja.

Termesztésére feltétlenül napos helyet válasszunk.

A retek vetése

Alaposan dolgozzuk el a vetőágyat. Kirepedezett, szárazságtól tömörödött talajban nem remélhetünk sikert. Elképzelhető, hogy már a talaj-előkészítés céljaira is be kell kapcsolnunk az öntözőrendszert.

A retek magjait egyesével, könnyen adagolhatjuk az adott fajta esetében meghatározott távolságra. Egyelésre nem számíthatunk, a túl sűrű vetés ugyanis nem vezet gumóképződéshez. Csírázáskor kifejezetten sok vizet igényel.

A hónapos retek augusztustól egészen szeptember végéig szakaszosan vethető. A hosszabb tenyészidejű müncheni sörretek és az erfurti fekete fajták októberi szedéséhez a vetéssel augusztus első felére végezzünk. A nagyméretű japán retket július- augusztusban vethetjük.

A fiatal növény gondozása

Megfelelő talajnedvesség mellett a retek könnyen csírázik. Gyakran és kis adagokkal öntözzünk. Később az egyenletes (de nem bőséges) vízellátás megelőzi a gumók fásodását.

A szalmával végzett talajtakarás visszatartja a gyomokat, és védi a gumót a fel fröccsenő sártól.

A termesztés legfontosabb problémái

A leveleket károsító földibolha a száraz körülményeket kedveli. Megelőző lépésként mulcsozzunk. Hűvösebb, csapadékosabb években viszont a gumót rontó kis fehér nyű, a káposztalégy lárvája tehet kárt az állományban.

Igen fontos tényezői a megelőzésnek az erőteljes illatú növényekkel (például paradicsom, kerti zsázsa) való vegyes ültetés és a vetésváltás. Vegyszeres védekezést a rövid tenyészidő miatt nem javaslunk.

A szedéssel ne várjunk sokat: a gumó nem lesz nagyobb, csak pudvásodik.

KÁPOSZTAFÉLÉK ? KÍNAI KEL

A káposztafélék formagazdag és ízletes képviselői közül valamennyi faj rövid tenyészidejű fajtáit javasoljuk nyári-koraőszi termesztésre. A laza fejeket képező, enyhén fodros, világoszöld levelű kínai kel egyre népszerűbb a téli, vitaminhiányos időszakban. Az akár 80 nap alatt is szedés érett káposztaféle kifejezetten az őszi termesztési időszak növénye.

Helye a veteményesben

A kínai kel szépen fejlődik a korai sárgarépa, borsó és saláta után. Kedveli a spenót és a saláta közelségét. Ne vessük a letermett újhagyma sorába, se pedig földieper közelébe.

A kínai kel igényei

Gyors fejlődése miatt a kínai kel meglehetősen sok, könnyen felvehető tápanyagot igényel. Egy korán lekerülő elővetemény után még dúsíthatjuk a talajt érett komposzttal.

A kínai kel gyökérzete gyenge. Az egyenletes vízellátás a termesztés sikerének egyik kulcsa. Ha a talaj kiszárad, a növény elpusztulhat.

A vetés

Alaposan rögtelenítsük, lazítsuk fel, és levegőztessük a talajt. A tőtávolságot állítsuk be a felnőtt növények esetében szükséges 30 centiméterre, de egy-egy helyre vessünk 5-6 magot. Ezek közül a leginkább életerős egyedet hagyjuk meg.

A fiatal növény gondozása

A kezdetben adagolt bőséges vízellátást a növény látványos fejlődéssel hálálja meg. Ezután a vízellátás egyenletességére kell figyelnünk. A fiatal állományt rendszeresen gyomláljuk.

A termesztés legfontosabb problémái

A száraz időben jelentkező földibolha kártétele ellen állítsunk össze vegyes kultúrát, amelyben a kínai kelt salátával és spenóttal váltakozva termesztjük ? bár a talaj állandó nedvesen tartása miatt erre a kártevőre kevésbé kell számítanunk.

Sokkal jelentősebb veszély a káposztalégy és a bagolylepke hernyója, ellenük a vetésváltás az egyik megoldás. A zeller, a paradicsom közelsége, az illatos növényi maradványokkal végzett talajtakarás nehezíti a kártevők tájékozódását és csökkenti a károsodás esélyét. A természeteshez hasonló kertben a kártevő ellenségei is könnyen megmaradnak.

A sorok, illetve a növények közé szórt mészpor távol tartja a meztelen csigákat.

EGYÉB NÖVÉNYEK

A fentieken kívül javasoljuk még a zöldbabot, melyet július első felében vessünk; illetve a céklát, melynek rövid tenyészidejű fajtáit akár augusztus közepéig is vethetjük.

Tóthné Bogdányi Franciska

Takarék

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma