Készült: 2009. november 24. kedd

November van, itt az idő új fákat telepíteni, az elpusztultakat, öregeket pótolni. De mégis milyen fát, hova és hogyan ültessünk?


A gyümölcs fajának megválasztásakor a család ízlése és a kert ökológiai adottságai egyaránt fontos szerepet játszanak. Figyeljük meg a fényviszonyokat, a széljárást, a fagy megjelenését. Kifejezetten fény- és melegigényes az alma (főként a Delicious fajtakör), a dió, a kajszi, a mandula, az őszibarack, a nektarin és a szilva. Ezeket ne telepítsük tartós árnyékba, fagyzugos helyekre! Közepesen melegigényes a birs, a cseresznye és a körte. Ültessük őket szél- és fagyvédett, kifejezetten napos helyre.

Az egyes fajok talaj iránti igényét az ültetés előkészítésével és gondoskodással részlegesen ki tudjuk elégíteni.A kertünkben vagy a közelben növő gyümölcsfák megfigyelésével állapítsuk meg, mely fajok néznek ki egészségesnek, melyek teremnek sokszor bőven. Ezek a fajok (és fajták) azok, melyek jól érzik magukat az adott körülmények között, a termesztés tehát valószínűleg zökkenőmentes lesz.

Amikor egy nem elég

A saját virágpor nem minden esetben képes megtermékenyíteni a nőivarú virágot. A várható termés érdekében az ilyen, úgynevezett önmeddő növényekből egyszerre 2-3 példányt vagy fajtát kell telepíteni. Ha különböző fajták mellett döntünk, akkor ügyeljünk rá, hogy virágzási idejük nagyjából azonos időszakra essék.

Részben vagy teljesen önmeddőek az alábbi gyümölcsök: birs, cseresznye, kajszi, mandula, őszibarack. Jobb eséllyel öntermékenyülő az alma, a körte és a szilva. Teljesen öntermékeny a dió, a nektarin, és a naspolya.

A fajtaválasztás kérdése

Törekedjünk a minél szélesebb választék kialakítására: ültessünk többféle gyümölcsöt, és az egyes fajokon belül többféle érésidejű, a legjellemzőbb betegségekkel szemben ellenálló fajtákat. A változatos fajtaösszetételben biztosan fog akadni olyan, amelyik az adott évben fellépő kártevő vagy betegség ellen sikerrel védekezik ? ezzel tehát máris csökkentettük a növény-egészségügyi kockázatokat. A széthúzódó érés pedig biztosítja családunk számára a szinte folyamatos szüretet.

Több fával azt is megoldhatjuk, hogy a jellemzően kétévente nagy hozamokat produkáló almából vagy kajsziból minden esztendőben elegendő termésünk legyen télire, mert hol az egyik, hol a másik fa fog többet teremni. A termesztés biztonságát növelhetjük a helyi éghajlati, talajtani és mikrobiológiai adottságokhoz alkalmazkodó tájfajták telepítésével. Ezzel csökkenthetjük a növényvédelmi beavatkozások számát is. A tájfajták beszerzéséhez segítségetnyújthat a szerző által a Tudatos Vásárló honlap számára összeállított táblázat is (http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/1355).

Csemeteválasztás és hazavitel

Egészséges kinézetű fákat válasszunk. Nézzük meg a leveleket, az ágak épségét és életkorát. A husáng (elágazás nélküli csemete) előnye, hogy a törzs tetszőleges alakúra és magasságúra alakítható ki (sövényhez ezt javasoljuk). A koronás oltványból hamar és könnyen kialakítható a szokásos koronaforma. Erős, vastag törzsű egyedeket keressünk.

Az edényes és földlabdás csemete esetében a gyökérrész legyen minél méretesebb, nedvességtől nehéz, a földlabda pedig gömbölyded. A szabadgyökerű fácska rendelkezzék minél több hajszálgyökérrel. A fehéres gyökérszín a frissesség jele. A tárolóközegből való kiemelés után a szabadgyökerű csemetét óvni kell a kiszáradástól!

Mitől függ az ültetés ideje?

A gyümölcsfák többségét augusztus végétől az első komolyabb fagyokig telepítik. Ősszel a talaj melegebb és nedvesebb, így a gyökérnövekedés, a növény megkapaszkodása sikeresebb lehet. A levegő hűvös, a párologtatás visszafogott, tehát kisebb a kiszáradás veszélye is. Az ősszel ültetett fa jelentőset fejlődik a következő évben.

Tavasszal ültetik a fagyra nagyon érzékeny kajszit, az őszibarackot és a mandulát. Ekkor számolnunk kell a korai kihajtás okozta párolgási veszteséggel ? ezért többet kell öntöznünk.

Ültetési mód és eszközigény

Mérjük ki az ültetőgödör középpontját, majd ássunk. Gyümölcsfának 50?60 centiméter mély, és ugyanilyen sugarú gödröt készítsünk. Nagyobb gödröt kell ásni a jellemzően homokos, agyagos vagy erősen tömődött talajokon. Homokon a vízmegtartó képesség növelése érdekében jelentős mennyiségű érett komposztot kell a talajba juttatnunk; a kötöttebb talajokon pedig a vízelzáródást és a fácska megfulladását kell megakadályoznunk a talaj fellazításával, részleges cseréjével.

Ásáskor távolítsuk el a talajban talált tarackoló gyomnövények szármaradványait, nagyobb köveket, állati kártevőket. Figyeljük meg a gilisztákat: minél kevesebbet találunk, annál több szerves anyagot kell a talajhoz kevernünk.

A gödör aljára tehetünk szerves trágyát úgy, hogy a gyökér és a trágya között legalább 30 centiméter távolság legyen. Szerencsésebb, ha a gödörből kiásott földet elkeverjük a trágyával, érett komposzttal, és azt lapátoljuk vissza. Locsoljuk meg a gödröt, majd engedjük bele a csemetét. Olyan mélyre tegyük, ahogyan a faiskolában is nevelkedett, vagyis a szemzés a talajszint felett 10?15 centiméterre legyen. Ültetés közben tömörítsük és locsoljuk a talajt. A beiszapolás célja az, hogy a gyökerek a lehető legjobban a talajba illeszkedjenek. Egy fa ültetése során 12-15 liter vízre is szükségünk lehet.

Állítsunk a csemete mellé karót, amely egyenesen tartja és megvédi a széltől. Az ültetőgödör szélén készítsünk peremet. Ebbe a tányérba hordjunk leveleket, érett komposztot. Ezek az anyagok segítenek a nedvesség megőrzésében; a szervesanyag a vízzel leszivárog a talajba. A csemetét tavasszal intenzíven öntöznünk kell, a tányér a víz helyben tartását is szolgálja.

Ültetési távolság

A fák várható végleges méretétől függően az egyes csemetéket 4?8 méterre telepítsük egymástól és a már ?beállt? fáktól. Jelenleg nincs olyan országosan hatályos jogszabály, amely meghatározná a szomszéd telektől, épülettől tartandó ültetési távolságot, de egyértelmű, hogy a szomszédos ingatlan használatát a saját telekről kiinduló növényzettel nem szabad megzavarni.

A csemeték átmeneti tárolása

Ha pár napig elhúzódik a facsemete elültetése, akkor a kiszáradás és a fagy ellen védeni kell. Hosszabb várakozás esetén készítsünk vermet: válasszunk szélmentes, árnyékos helyet, és ássunk akkora gödröt, amelybe a csemete harmadáig süllyeszthető. Így a gyökereket nem károsítja a fagy. Minden fagymentes napon locsoljuk meg.

Tóthné Bogdányi Franciska

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!