Készült: 2012. október 17. szerda

Mi a közös a tápanyag-utánpótlásban, a talajlazításban, a bokor- és faültetésben? Az ásó. Nézzük meg, mitől jó egy ásó, és mennyibe kerülnek egyes típusai!

Ásót vagy ásófejet válasszunk kertünk talajához és a végzendő munkához” – tanácsolja Fuferenda László, a Máriabesnyői Gazdaáruház eladója: „Sok vásárló megveszi az ásófejet, választ hozzá egy lakkozott vagy csiszolt fanyelet, és otthon összerakja.”

A „kovácsolt ásó” felirat olykor megtévesztő lehet. A ténylegesen, melegen kovácsolt vas nem hajlítható, mindig egyedi darab, és ha új termékről van szó, akkor Szlovéniából származik. A hengerelt fej viszont gépiesen egyforma, és gyakran távol-keleti, indiai eredetű.

Ilyen az ásófej

Hagyományos kovácsolással az ásófej szilárdabbá válik. A gépileg hengerelt ásófejek, lemezásók könnyebbek, tehát gyengébbek is, ezért gyakran merevítőbordát alakítnak ki rajtuk, vagy a lapjukat ívesen meghajlítják. Ezáltal a fej jobban viseli a hajlítást, feszítést. A nem rozsdamentes ásófejet a tartósság érdekében használat után tisztítsuk meg, és töröljük át olajos ronggyal.

Az ásófej alsó éle lehet lapos, íves vagy hegyes. Minél laposabb a fej vége, annál nagyobb mennyiségű földet lehet egyszerre megmozgatni, ám annál nehezebb belenyomni a talajba.

Az emelési szög az ásó fejének a nyéllel bezárt szögét jelenti. Az ergonomikus ásók 40 fokos emelési szöge természetesebb testtartást tesz lehetővé, tehát kíméli a vállízületet és a hát izomzatát.

A vastagabb anyagból készült, erősebb ásó jobban bírja a feszítést, bár nehezebb belenyomni a talajba. Mégis ezt javasoljuk kötöttebb talajra a nagyobb igénybevétel miatt. Az ásófej alakja lehet kissé öblös (lapátszerű) vagy lapos. A kiöblösödő ásófej közepesen kötött, vagy laza talajban sokkal több földet képes megmozgatni. Nehezen munkálható, agyagos talajban viszont elakad, ezért oda a lapos, hegyes ásófejet javasoljuk, amit rendszeres élezéssel tartsunk munkakész állapotban.

Lábtámasz

Gyakran találunk lábtámaszt a lemezásókon, ennek eltérő szélessége utal arra, hogy az adott ásót milyen ellenállású talajban lehet még használni. Minél szélesebb a taposófelület, annál nagyobb erőt tudunk kifejteni. A kovácsoltvas ásófejeken az egyenletesebb teherelosztás érdekében maga az anyag alakítható vastagabbra.

Az ásó feje a fából készült nyélhez a köpünek nevezett kiöblösödéssel kapcsolódik. A köpüt szöggel, illetve régebben az üregbe tömködött vászonnal rögzítették. A teljes egészében fém ásó feje hegesztéssel vagy szegecseléssel illeszkedik. A hegesztés tartósabb, de ha a nyél könnyűfém, a fej pedig acél, akkor csak szegecseléssel lehet őket egymáshoz rögzíteni.

Nyél

Esztergált fa, könnyített fém, acél vagy üvegszálas műanyag – ezek a nyél tipikus anyagai. A szerszámnyél-készítésre használt fák tulajdonságait figyelembe véve javasoljuk a tölgyet, mert jól bírja az időjárás viszontagságait. Bár nem olyan kemény, mint az akác, hasadásra kevésbé hajlamos.

A kiválóan időjárásálló akácnyelek közül csak olyat szabad választani, amelynél a rostok a nyél teljes hosszában végigfutnak.

A nyír nem hasad, szívós, rugalmas, viszont nem bírja a szélsőséges időjárást, tehát zárt helyen kell tárolnunk. A fából készült nyél olcsóbb, és szivacsos szerkezete elnyeli az esetleges rázkódást. Ha az ásó hegyét időnként lendületből kell belevágni a keményebb, köves talajba, akkor a fanyél kíméli a kéz és a kar ízületeit. A fém- és üvegszálas nyelek átlagos talajban jól használhatók, szükségtelen görbületük nincsen.

Az enyhe (13–17 fokos) hátrahajlás rugalmassá teszi a nyelet. Sem a fa, sem a fém nyelek esetében nem engedhető meg semmiféle oldalra hajlás vagy csavarodás. Az ilyen ásónyélben ugyanis ásás során erős oldalra irányuló erő (forgatónyomaték) keletkezik, amelyet nekünk kell ellensúlyoznunk. Ha a nyél csupasz fém, úgy nyirkos, hűvös időben hideg tapintású, csúszós. A modern ásónyelek műanyag vagy gumi bevonata kifejezetten a tapadást segíti elő. Ez a rétegezettség jobb fogást ad és szigetel.

A túlságosan hosszú nyél akadályozza a szabad mozgást. A nagyon rövid nyelű ásóval viszont megterhelő mezőgazdasági munkát végezni. Az ilyen ásók létjogosultsága árkok, szűk járatok ásásánál, autókimentésnél mutatkozik. A nyél vastagsága alkalmazkodjék a használó kezének nagyságához.

Az ásónyél általában kör keresztmetszetű, mert könnyebb megfogni, illetve esztergálni. Üvegszálas és fém ásólapátoknál gyakori a nem kör keresztmetszetű nyél, ami kevésbé fordul el a kézben, és a feszítés irányában szilárdabb. Egyes nyelek T- vagy D- (kengyel) alakú markolatban végződnek. Ezek a szerszámok drágábbak, mint a sima nyelűek, viszont akár kesztyűben, akár kesztyű nélkül természetesebb fogást biztosítanak. Ráadásul a forgatás során nagyobb nyomatékot tudunk kifejteni, az ásás hatékonyabb.

Népszerű ásóféleségek

Hidegen hengerelt ásó- és ásólapátfejet 900–2800 forint között kapunk. A kovácsoltvas ásófejek csupán pár száz forinttal drágábbak. Ámbár a Muta ásólapát ára nyél nélkül is 2000 forint (hengerelt), kovácsoltan viszont jóval 3000 forint felé emelkedhet.

A Gödöllői-dombság laza talajtípusain a vásárlók leginkább az ásólapátot keresik, mert enyhe kiöblösödése révén több földet lehet vele megmozgatni, és lapátolható anyagok mozgatására is alkalmas. Ára miatt a Varing sikeresebb, mint a Fiskars, melyet kevesebben keresnek, bár vannak, akik megrendelésre hozatnak. Egy normál nyelű (teljes) Varing lapátásót megkaphatunk 2500–3500 forintért, míg a Truper ásólapátja tölgy vagy kőrisfa nyéllel, hőkezelt acél fejjel 4000–6000 forint lehet. A Fiskars ásók ára 5800 forintnál kezdődik (szénacél fej, fa nyél), és elmehet 11 ezer forintig (bóracél fej, teleszkópos fém nyél).

A hosszúkás és keskeny fejű szegélyásóval könnyebben dolgozunk fák, bokrok alatt, keskeny csíkban tudunk ásni. „Ez a termék az első hóval válik slágertermékké, hiszen befér a kisebb autókba is. Persze nyáron is használható, ha sáros úton akadnánk el” – mutat rá a legnépszerűbb felhasználási célra a bolttulajdonos, Fuferenda László.

A Máriabesnyőn 2500 forintért kapható Gardman szegélyásó üvegszálas nyele, szénacél feje miatt tartós áru, sokáig jó szolgálatot tesz a kocsiban. Kerti ásáshoz azonban csak viszonylag laza talajban javasoljuk. Sajátos arányai és egyenes alsó éle miatt nem tudunk vele elég erőt kifejteni ahhoz, hogy megdolgozza az összetömörödött, kemény talajt. A fanyelű, szénacél Rutland szegélyásó akár 3000 forinttól kapható, míg műanyag nyéllel, rozsdamentes acél ásófejjel belekerülhet 6–7000 forintba is.

Autómentésre az összecsukható ásók (gyalogsági ásók) is megfelelnek. Sokoldalúságuk vitathatatlan: ásó mivoltuk mellett egyes fejlesztések csákányként, lapátként és kapaként is funkcionálnak. Áruk 5000 forinttól indul. A csukott állapotban 27 × 12 cm-es Gerber ásó 8000 forint körüli összegért, a Fiskars egyszerűbb, összecsukható ásólapátja 6–14 ezer forint közötti áron kapható. A baltaként is használható, bór­acél és edzett alumínium kombináció 17 ezer forint is lehet. Egy Gerber E-tool 24 cm-re összecsukható ásóért pedig akár 23 ezer forintot is kiadhatunk.

Spéci szerszámok

A viráglapátot (ültetőásó) kis munkaszélessége (5–9 cm), rövid nyele alkalmassá teszi balkonládában való munkálatokra, palántázásra, cserepes növények átültetésére. A korrózióálló acélból készült Gardena vagy Wolf-Garten ásók 1000–1200 forint körül, a GA típusúak 400–500 Ft körül kaphatók.

Nehezen művelhető talajra fejlesztették ki a Wolf-Garten ültetőlapátot, különleges nyélkialakítással: ezl 2700–3000 forint. A Fiskars cég ültetőkanala 3000 forint, míg az általános célú, kompozit anyagú szerszám 1200 forint.

A nagyméretű ültetőásót – mint erdészeti célszerszámot – széles és hosszított változatban, sokféle fejkialakítással gyártják. A lefelé enyhén vagy határozottan keskenyedő ásófej szemből nézve homorú vagy domború formájú lehet, a lábtámasz olykor feltűnően kiszélesedik. Ezt ellenálló, köves, agyagos talajokra javasoljuk. Házikertben csak különleges talajok esetében érdemes bevetni, hiszen elsősorban facsemeték ültetésére való. A Grube cég Junack ültetőásói 18–32 ezer forintot érnek, míg egy STR ültetőásóhoz már 3200 forint körül hozzájuthatunk.

Nem kell mindig ásni

Építkezés, kertrendezés során elkerülhetetlen a kisebb-nagyobb árkok (pl. kerítésalap, kábelfektetés) és ültetőgödrök ásása. Veteményesben viszont az ásás megkerülhető. Milánkovics Kinga, a gödöllői kistérségben működő REGINA Kertbe kalauzolt el bennünket: „Biokertünkben igyekszünk a lehető legkevesebbet ásni. Takarjuk a talajt, a mulcsot használjuk talajerő-pótláshoz, vízmegtartáshoz és gyommentesítéshez.” Az Aranyvessző Közösségi Komposztálási projekt keretében a kert átveszi a közelben lakó 7–8 család kertjében keletkező zöldhulladékot (ág- és fűnyesedéket, gyümölcsfalombot). A talajtakarást rendszeresen felújítják, és télire sem távolítják el. „Kertünkben nincs igény ásásra, mert nem a termés maximalizálása a cél, hanem környezet- és emberkímélő, permakultúrás kert létrehozása” – magyarázza a kert szakmai vezetője.

Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!