Created: Monday, 07 July 2008

Az EU-csatlakozás után ? a várakozásokkal ellentétben ? nem többszöröződtek meg a földbérleti díjak, de lassan emelkedtek. Most viszont az újonnan kötött szerződések már a korábbi díj két-háromszorosán köttetnek. A földhasználathoz kapcsolt támogatáson túl a földtörvény készülő módosítása és a külföldiek vagyonszerzési korlátjának közelgő feloldása is drágulási hullámot gerjeszt.

A rendszerváltást követően a földterületet szerző régi-új tulajdonosok jelentős része értékesítés helyett inkább bérbe adta földjét. Ez a bérleti rendszer tartósnak bizonyult, hiszen összevonta sok tulajdonos jellemzően több, kisebb darabból álló területeinek hasznosítását. A 2005-ös Gazdaságszerkezeti Összeírás (GSZÖ) alapján a mezőgazdasági területek többsége (58 százalék) bérelt, ami meghaladja a régi tagállamok átlagát. A társas vállalkozások termelése bérleten alapul, míg az egyéni gazdaságok területük közel negyedét bérlik. (A föld tulajdonlása körüli vitákat éppen ez a feszültség gerjeszti ? a szerk.) A gazdaságok területének további növelése, földhasználatuk ésszerűsítése ? a bérlet és a földvásárlás mellett ? vidékfejlesztési támogatások igénybevételével (például birtokrendezés, fiatal gazdálkodók földvásárlásának támogatása) is lehetséges.

60 százalékos díjemelkedés

2003?2007 KÖZÖTT összességében 60 százalékkal nőtt a szántóterületek átlagos bérleti díja ? a hivatalos statisztika (KSH) alapján ?, így eléri a hektáronkénti 18,8 ezer forintot. A növekedés leginkább a területalapú támogatások bevezetésének köszönhető. Ezzel együtt is még mindig 3-6-szoros a különbség a magyar (67 euró) és a régi tagállamok 2005. évi bérleti díjai között: Dániában 380, Ausztriában 285, Belgiumban 200, Franciaországban 130 euró volt a bérleti díj. A várakozásokkal ellentétben tehát a csatlakozást követően nem következett be a földárak, illetve a bérleti díjak megtöbbszöröződése.

Ennek okai:
- mezőgazdaságunk régi tagállamokhoz viszonyított alacsonyabb jövedelemtermelő képessége,
- a fizetőképes kereslet hiánya,
- földszerzési tilalom a nem letelepedett külföldiek számára,
- a társas vállalkozások földszerzésének tilalma.

A jellemzően 5-10 éves haszonbérletek kikötött bérleti díját a felek aszerződések lejáratakor, vagy megegyezéssel már idő előtt is módosíthatják (lásd 2008/1. számunkban a szerződésmintát). A módosítást a földtulajdonosok részéről a közvetlen támogatások minél nagyobb részének megszerzése, míg a földhasználók részéről a támogatási jogosultság (annak vagyoni értékű jogának) megszerzése motiválja. Az újonnan kötött haszonbérleti szerződések földbérleti díjai már a korábbi díj két-háromszorosát is elérik. (A földtörvény készülő módosítása a magánszemélyek földszerzési korlátjának 600 hektárra emelését és a bérleti időszak 20-30 vagy akár 50 évben való megszabását is hozhatja ? a szerk.)

Régiónkért más az ár

LEGMAGASABBAK A BÉRLETI DÍJAK a dél-dunántúli, az észak-alföldi és a közép-dunántúli régiókban. Ehhez képest a Dél- Alföldön, Nyugat-Dunántúlon és Közép- Magyarországon a díjak kissé (15-20 százalékkal) alacsonyabbak, míg az északmagyarországi régióban mindössze felétharmadát teszi ki az előző régiók bérleti díjainak. Ezek alakulását a területi (regionális) elhelyezkedés mellett, a földminőség is jelentősen befolyásolja. A gyenge és kiváló minőségű szántók bérleti díjában is 2-3-szoros a különbség adott régión belül.

 

Biró Szabolcs, AKI

Haszon Agrár 2008/4. 

Időjárás

Haszon Agrár 2014. október
Haszon Agrár 2014. október
eladó

This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.