Trend FM
Készült: 2018. január 10. szerda

Nagy árat fizethet, aki csak egyetlen százalékkal elmaradt a 2012-ben elnyert „fiatal gazda” pályázatban vállalt üzemmérettől. Vissza kell fizetnie ez eddig felvett bő tízmilliót, mert ha csak nem változik meg a szabály, nincs kibúvó.


Hálát adok a jóistennek, ha nem kell visszafizetni a pénzt! Így fogadkozott lapunknak az egyik ifjú alföldi gazda, aki öt évvel ezelőtt sikerrel jelentkezett a „fiatalgazda-pályázatra”. Abban bízik, hogy a támogatási időszak lejártával fátylat boríthat az előző fél évtized megpróbáltatásaira, amit cserébe vállalt. Egyebek között, hogy tanyára költözik, amihez vennie kellett egyet, és otthagyta a kényelmesebb életformát. Azután, hogy állatot is tart – az ezzel járó napi kötöttségekkel –, amihez további milliókba került a tenyészanyag. Fél évtized távlatából ma már a fejét csóválja: „Mindent bevállaltam, rá is ment, amit az egészre adtak. De az életben még egyszer nem pályázom” – ígéri a termelő. Előre örül, hogy a támogatási szerződés kifutásával elfelejtheti ezt a rossz üzletét, ami szerinte sem volt átgondolva.


Nincs kibúvó?
Ám ezzel sem lesz vége a történetnek. Tóth Gábor – Pest megyei termelőként és agrár szaktanácsadóként – arra figyelmeztet, hogy utóellenőrzésekre még 3–5 évig számítani lehet, így papír alapon később is meg tudják állapítani a hibákat. Az ellenőrzésnél a mostani standard termelési érték (STÉ) helyett akkor még EUME-ben számítoták az üzemméretet. (Az STÉ fajlagos, egy-egy hektár vagy állat alapján meghatározott normatív szorzó. 1 EUME csaknem 1500 STÉ-nek felel meg.) Azért fontos a teljesítményértékelés, mert a nyertes gazdák a támogatási szerződésben növekedést, konkrét üzemméret-nagyságot is vállaltak. Így a hozzáadott érték emelkedését négy év múlva is össze tudják számolni a termésátlagból és a felvásárlási árakból. Minden adat meglesz hozzá az adott gazdaság által igényelt területalapú (SAPS) támogatásból, az állatlétszám pedig az ENAR-ból, amelyet az utóellenőrzésnél vissza lehet keresni. „Nincs kibúvó” – összegzi a kilátásokat a szakember.


Úgy tűnik, erre az ellenőrzésre ráadásul nem is kell éveket várni. Sokkoló leveleket kaptak ugyanis mostanában egyes fiatal gazdák az államkincstártól. Arról értesítették őket, hogy a vállalt feltételek nem teljesítése miatt a támogatási összeg – ötödik évre elhatárolt – utolsó egytizedét nem utalják ki. Ez pedig azt is jelenti, hogy mivel az illető a vállalt feltételeknek nem tett eleget, a 40 ezer eurós (12 millió Ft) támogatásból már megkapott 90 százalékot is vissza kell fizetni.
Amikor az ominózus aéföldi ifjú gazda is szembesült ezzel az eshetőséggel, a szívéhez kapott. „Ha visszakérik a pályázati pénzt, bukta lesz a történet vége, mert a kapcsolódó plusz kiadásokkal mind a 12 milliót ráköltöttem a hülyeségemre” – ismeri el. Amikor eldöntötte, hogy a támogatásért „egyéni gazda” lesz, kénytelen volt otthagyni a szüleivel közös családi gazdaságot, el kellett döntenie, melyik ujját harapja. Végül a szükséges földek utáni illetékre elment 3-4 millió forintja… Pedig presztízskérdésnek tartotta, hogy elismert „fiatal gazdává” válhasson, és a főiskola elvégzése után többször is pályázott, de csak 2012-ben nyert. Most úgy érzi, kár volt.


Egyeztetnek
Esete nem egyedi, de hogy hány gazdának kell tényleg visszafizetni a támogatást, azt egyelőre még a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségében, az Agryában sem tudták megbecsülni. Weisz Miklós, az Agrya társelnöke szerint – aki 2007 óta vesz részt a fiatalgazdás kiírásokkal kapcsolatos egyeztetéseken – több százan járhatnak hasonló cipőben. Azóta már hat ilyen pályázati kör volt. Kezdetben olyan szigorú feltételekkel hirdették meg, hogy szó szerint kérték számon a nyertestől mindazt a vállalást – az üzemméretet, az árbevételt is –, amit az üzleti tervében leírt.
Ezért is kezdték az Agryával az illetékesek az egyeztetéseket, hogy az életszerű javaslatok alapján könnyítsenek a szabályokon. Így lett rugalmasabb a teljesítményértékelés, ha a főbb feltételeknek eleget tudott tenni az illető. Például elfogadták, ha a vállalt 10 hektár búza helyett kukoricát termelt a gazda. A következő enyhítési lépcsőben már azt is tolerálták, ha a 3. évig 20 százalékkal elmaradt a gazda a vállalt üzemmérettől.


Jelenleg az ominózus 2012-es rendelet jelenti a fő témát azon az egyeztetésén, amit a Miniszterelnökség, a földművelésügyi tárca, az agrárkamara és az Agrya novemberben kezdeményezett. Ugyanis a szabályozás szerint félreérthető a 4. évi értékelésnél, hogy el lehet-e térni a vállalt üzemméret 100 százalékos teljesítésétől, vagy nem. Pedig ezen múlik, hogy a támogatás utolsó részletét kifizessék, illetve, hogy vissza kell-e fizetni a 90%-nyi szubvenciót. Ha a felek megállapodnak, a még folyamatban lévő pályázatok feltételein egy-két héten belül változtathatnak majd. De a megállapodást lassíthatja, hogy a pályázati követelmények közt egy másik „időzített bombát” is hatástalanítani kéne.


Állásbomba
Főállású fiatal gazdaként – ha ezt így elvállalták – a 2012, ’14 és ’15-ös pályázatok nyerteseinek nem lehet az egyéni vállalkozás mellett semmilyen állásuk, munkaviszonyuk. Illetve az agrár alaptevékenységükön kívül más, nem önálló tevékenységből nem származhat jövedelmük. Ezt pedig nemcsak Weisz Miklós tartja ésszerűtlen korlátozásnak. Éppen a gazdálkodás ciklikussága miatt fontos lenne, hogy máshol is pénzt kereshessen a pályakezdő, családot alapító ifjú termelő, akár 4 órás állásban, megbízott szakértőként vagy alkalmi munkásként.
Ez is húsbavágó kérdés, mert ha a szerződött „fiatal gazdát” – a vállalt ötéves ciklusban – egy munkaadó bejelentette, és ez megjelenik az adóbevallásában, akkor szintén vissza kell fizetnie a teljes támogatást! Azt, hogy hány ilyen gazda lehet, még nem tudni, de egyesek máris jelentkeztek az Agryánál. Az életszerűtlen korlátozáson Weisz Miklós szerint szintén könnyíteni kell.


Ugyanakkor látni kell: a szigorú feltételek célja az volt, hogy kiszűrjék az alkalmatlan, vagy eleve csalárd szándékkal pályázókat (a többség nem ilyen, a szerk). Az elmúlt években sok „szélhámos” pályázatíró ugrasztott be olyan jelentkezőket, akik nem is nézték át pontosan a vállalásaikat. „Rossz, hogy utánuk kell söprögetni” – ismeri el a társelnök. Ezzel emlékeztet arra, hogy a beadáskor is láthatóak voltak a feltételek és a szankciók. Az a gazda felelőssége, hogy ne írjon alá olyat, amit nem tud teljesíteni. „Az életszerűvé tételt mi is javasoljuk, de utólag nem lehet minden feltételt elengedni” – céloz a 2012-es visszafizetési szankcióra a társelök. Meggyőződése, hogy ha teljes visszafizetésre nem is, de az elmaradással arányos „tanulópénzre” a visszaélések megelőzésére szükség van.


Ezen a véleményen vannak a lapunk által megkérdezett gazdák is: legyen arányos szankció. Éppen azért szigorították meg ugyanis a 2012-es szabályokat, mert addig a tízmilliós ingyen támogatásért jónéhányan „fiatalgazdáztak”. Sokan gondolták úgy – nem ritkán az éppen aktuális politikai vezetés holdudvarába tartozó családokban –, hogy akár a „műkörmös” unokából is váljék fiatal gazda. Keresgélni sem kellett, mert gyakran a pályázatírók ajánlották a – jelentkezésen addig nem is töprengő – reménybeli kuncsaftoknak a soha vissza nem térő lehetőséget, hogy jutalékért megszerzik az „ingyen pénzt”. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a döntő többség nem ilyen, és most pont az kerül bajba, aki csak egy-egy álattal tudta teljesíteni a vállalását.
Egyes számításaok szerint a fiatalgazda-pályázatból öt év alatt legfeljebb 3,5-4 millió forint felhasználható forrás marad. A többit a nyertes – járulékok, díjak és egyéb befizetések meg adók formájában - visszapumpálja a költségvetésbe.


Több szabadsága volt még annak, aki a 2007-es korai pályázatot meg tudta lovagolni. Családon belül akkor még az apa lemondhatott a földjéről a fia javára. Ezzel a területalapú támogatással papíron úgy megnőtt a fiatal gazda teljesítménye, hogy megfelelt az értékelésnél. Ezt a „kiskaput” azonban az új pályázatoknál már bezárták, mert pont azok nem jutottak így kezdő tőkéhez, akik ebből akartak élethivatás szerint megélni. Például azok a tényleg elszánt fiatal gazdák, akik a 2012-ben vállalt üzemméretet önhibájukon kívül nem tudták teljesíteni. Ilyen lehetett akár a felvásárló csődje, a szegedi sertésvágás megszűnése, vagy a világpiaci jegyzésárak zuhanása miatt is.
Az viszont, hogy az illető nem is akart, vagy csak nem tudott teljesíteni, már csupán utólag derülhet ki – a támogatás visszafizetését követő utóellenőrzésen.
Okkal aggódnak tehát a 2012-es (meg a 2014-2015-ös) - a 4. évre vállalt üzemmérettől - elmaradók, hogy tényleg vissza kell-e adni a támogatást. Ebből családi tragédiák is lehetnek.
Weisz Miklós – az egyeztetés kimenetelétől függetlenül – azt tanácsolja, éljenek a fellebbezés lehetőségével, mert legalább ezzel is időt nyernek. Erre a határozat kézhezvétele után 15 napjuk marad. Ha a hatóság nem fogadná el a fellebbezést, még kérhetnek jogorvoslatot is. A lényeg, hogy addig ne szülessen jogerős határozat a visszafizetésről, amíg – az egyeztetés során – megoldást nem találnak az általános követelmények életszerűbbé tételére.
Azt azonban a társelnök is világossá tette, hogy a már lezárt programhoz kapcsolódó ügyeket mindig nehezebb utólag orvosolni. Érthetjük úgy is, a 2012-es gazdáknak meg kell fizetniük a tanulópénzt, legföljebb a későbbi nyertesek okulhatnak a kárukból, amíg nem késő. A Miniszterelnökségtől azt a választ kaptuk az ügyben, hogy a tárca dolgozik az ÚMVP (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) teljes időszaka alatt meghirdetett – a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatására vonatkozó – valamennyi jogcímrendelet szankciórendszerének egységesítésén és enyhítésén.


Még az idén
Az érintetteknek ez azt jelentheti, hogy akár még az idén 100%-ról arányosszá szelídülnek az abszurd szankciók. Ám ez sokat valószínűleg már nem segíthet azokon a fiatal gazdákon, akik a lezárt pályázatuk kapcsán megkapták a jogerős határozatot. A tragédiák megelőzésére ezért jó lenne egy oktatófüzet, letölthető kiadvány, hogy akár mások hibáiból de előre tahulhassanak az ifjú gazdák. Itt jegyezzük meg, hogy korábban – mint megtudtuk – akadt azért olyan nyertes fiatal gazda, akinek sikerült kimenekülnie a nem teljesítés jogkövetkezményeiből. Igaz, nem  a szerződött támogatási időszak 4. évében, hanem a 3.-ban. Úgy tudjuk, ez a lehetőség még továbbra is megvan, bár utólagosan, főleg a 4. évben, már kétséges, hogy lehet-e élni vele.

Takarék

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma