Készült: 2009. október 22. csütörtök

Egy családi gazdaságban nincs szükség külső alkalmazottakra, a bevételek és a költségek megoszlanak, a beruházások értéke pedig egy összegben leírható. Kétféle adózási mód közül lehet választani, ami ettől kezdve mindenkire érvényes, ezért nem árt előbb mérlegelni.


Acsaládi gazdálkodó a közreműködő családtagok közös kérelmének benyújtásával ? az erre rendszeresített nyomtatványon ? kérheti a családi gazdaság nyilvántartásba vételét az illetékes megyei (fővárosi) mezőgazdasági igazgatási szervnél.

A családi gazdaságot akkor veszik nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó

  • a) a kitöltött kérelemhez nyilatkozatot csatol arról, hogy a termőföldről szóló törvény szerint élethivatásszerűen kívánja végezni a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet;
  • b) bemutatja a szakirányú, legalább középfokú képzettségét igazoló okiratot; ennek híján csatolja a legalább 3 éve folytatott mezőgazdasági termelő tevékenységét igazoló őstermelői, egyéni vállalkozói igazolványának és az adóbevallásának a másolatát;
  • c) rendelkezik őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és
  • d) nyilatkozik arról, hogy lakóhelye legalább 3 éve a gazdaság központjaként megjelölt településen van;
  • e) nyilatkozik arról, hogy a családi gazdaságokról szóló 326/2001. (XII. 30.) kormányrendelet 3. §-a szerinti szerződést a gazdálkodó család tagjai megkötötték;
  • f) a fenti rendelet szerint szerződő családtagok nyilatkoznak arról, hogy a családi gazdaság rendelkezésére bocsátott termőföldterületekre vonatkozó, általuk bejelentett adatok megegyeznek a nevükre szóló földhasználati lapokon szereplő adatokkal.

A családi gazdálkodó a nyilvántartásba vett családi gazdaság vezetőjeként, annak tevékenységi körében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat (például alkalmazottakat foglalkoztathat).

A családi forma előnyei:

  • az adminisztrációs kötelezettséget a családtagok számától függetlenül egy nyilvántartásban kell vezetni;
  • adózás szempontjából a bevételeket és a költségeket az adóév utolsó napján meglévő családtagok száma alapján kell felosztani, így számít, hogy a gazdaság tagjainak száma év közben csökkent-e vagy nőtt-e;
  • a beruházás beszerzési ára egyben leírható az üzembe helyezéskor.

Családi gazdaságban folytatott őstermelői tevékenység esetében kötelező a bevételek és költségek megosztása akkor is, ha a tagokat (minden tagot) egyéni vállalkozói igazolvány alapján vették nyilvántartásba. A megosztás tehát kötelező, választani csak az adózás módja terén lehet (tételes költségelszámolás vagy átalányadózás).

Mindenki egyformán adózik

A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjai a közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodó őstermelőkre vonatkozó szabályok figyelembe vételével kötelesek megállapítani a jövedelmüket. Ez azt jelenti, hogy a bevételeket és költségeket el kell osztani a családi gazdaságban közreműködő tagok számával, és ebből kiindulva kell megállapítani családtagonként a jövedelmet. A gazdálkodó család tagjai éves jövedelmüket csak azonos jövedelemszámítási szabályok szerint állapíthatják meg.

Az adómentes bevételi értékhatár (600 ezer forint), a nyilatkozattételi jog (4 millió forint bevétel esetén, ha van a bevétel 20 százalékát kitevő költségről bizonylat) és az átalányadó választási lehetősége (8 millió forint bevételig) megilleti a családi gazdaság keretében adózó tagokat is. A bevételi értékhatárok megállapításakor a támogatásokat nem kell figyelembe venni!

Ha a közös gazdálkodást megelőzően az önállóan gazdálkodó családtagok között tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt, akkor ? a korábbi választásuktól függetlenül ? az adóév egészére azt az adózási módot kötelesek alkalmazni, amelyet a családi gazdaság tagjai közösen választottak. Így az év első napjától megszerzett valamennyi őster-melésből származó bevétel után a közösen választott adózási módra vonatkozó szabályok szerint kell adózni, és ugyanígy kell a költségeket is figyelembe venni.

Ügyelni kell, hogy a családtagok az áfa terén is azonos adózási módot válasszanak, különben nincs mód az őstermelésből származó bevételek és költségek családtagok közti egyenlő felosztására!

Ha a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket adtak a családi gazdaság használatába, amelyek után korábban őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként értékcsökkenési leírást számoltak el, akkor a családi gazdaságban az értékcsökkenési leírás (a teljes leírásig) folytatható. A családi gazdasághoz tartozó, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök beruházási költsége ? értékhatártól függetlenül ? az üzembe helyezés évében egy összegben elszámolható.

Tételes elszámolás

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodónak (vagy a gazdaságban közreműködő családtagnak) ? a családi gazdaságokra vonatkozó különös adózási szabályok miatt ? az adóévben nem keletkezett vállalkozói bevétele, akkor az egyéni vállalkozói jogállása miatt kötelezően befizetett járulékok összegét az őstermelésből származó bevételével szemben költségként elszámolhatja. Ebből az következik, hogy ha egyéni vállalkozói igazolvány alapján vették nyilvántartásba a családi gazdaságot, akkor az említett költségek elszámolhatósága miatt érdemes lehet a családi gazdaságnak az átalányadó helyett a tételes költségelszámolást választani.

Tételes költségelszámolás során a gazdálkodó család tagjai az őstermelői tevékenységből származó jövedelmüket csökkenthetik azzal a veszteséggel, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el. Ez a veszteség a családtagok között nem osztható meg, így adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után fognak adózni.

Ha a veszteségeket már elhatároltuk, csak a járulékok csökkentik a jövedelmet, ezért ? 8 millió forintos bevételi határig ? érdemes lehet átalányadózásra váltani. Átalányadózás esetén az állatok értékesítéséből származó bevétel 15, növényi termékek értékesítéséből származó bevétel 6 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, ennyi jövedelem tehát mindenképpen megjelenik.

Egyik adózási módról a másikra év elején lehet váltani azzal, hogy az átalányadó következő évre történő választásáról az előző évi bevallás benyújtásakor kell nyilatkozni. Ez a nyilatkozat a visszavonásig érvényes. A termőföldről szóló törvény szerint a családi gazdaságban mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységek folytathatók.

Tevékenység szerint

Mezőgazdasági tevékenységnek minősül a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporítóanyag-termesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás. (A családi gazdaságban végezhető mezőgazdasági tevékenységek köre nem azonos a személyijövedelemadó- törvény szerinti őstermelői tevékenységek körével!)

Kiegészítő tevékenység a falusi- és agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, a fűrészáru-feldolgozás, az elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, és a mezőgazdasági szolgáltatás (például bérszántás).

Falusi turizmus

Amennyiben a családi gazdálkodó vagy a gazdaság működtetésében közreműködő családtagok bármelyike kiegészítő tevékenységet folytat, akkor a kiegészítő tevékenységet folytatónak kell adóznia az ilyen tevékenységből származó bevételből megállapított jövedelem után, a választott adózási mód szerint.

Kiegészítő tevékenységek folytatása közül ? a kedvező adózási szabályok miatt is ? az egyik legtipikusabb a nem egyéni vállalkozóként folytatott falusi- és agroturisztikai szolgáltatás.A falusi szállásadási tevékenység saját tulajdonú falusi lakóháznak magánszemély egyéni vagy családi üdültetésére részben vagy egészben történő, de legfeljebb tíz ágyra kiterjedő üzletszerű hasznosításával járó szolgáltatás. A falusi vendéglátás része az étkeztetési és szabad-időprogram-szolgáltató tevékenység is (beleértve a háztartás, a gazdaság működésének bemutatását).

A falusi élet bemutatása gyakran egynapos kirándulás keretében történik (mint alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység) falusi szállásadás nyújtására alkalmas településen, alkalomszerűen, a szállást nem igénylő látogatók részére. Ez lehet

  • a) a helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása,
  • b) a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása,
  • c) falusi vendégasztal szolgáltatása (erről ez év júliusi számunkban részletesen írtunk ? a szerk.),
  • d) a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása,
  • e) saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése,
  • f) kapcsolódó falusi rendezvények szervezése.

Terhek a falusi vendéglátáson

Bevételnek a falusi szállásadó-vendéglátási tevékenységből származó, a vendégkönyv adataival is alátámasztott, valamint az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származó bevétel minősül, amelyből a jövedelmet az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

E jövedelemből adómentes az szjatörvény 4. 12. pontja alapján

  • 1. az évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik;
  • 2. az évi 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag falusi szállásadó-vendéglátási tevékenységből származik;
  • 3. az évi 1 millió 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel a két tevékenységből vegyesen származik.

MI MINŐSÜL CSALÁDI GAZDASÁGNAK?

  • Legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többiek közreműködésén alapuló gazdálkodási forma, mely az alábbiak hasznosításával működik;
  • legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is), amelynek tulajdonával ? illetve haszonbérletével, használatával ? a gazdálkodó család rendelkezik;
  • az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.).

A gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, továbbá a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője. (Gyermek az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermek is.) Nem lehet a családi gazdaság tagja többek közt a családi gazdálkodó házastársának vagy élettársának a szülője, a nagykorú gyermekének a házastársa, továbbá a családi gazdálkodó testvére és annak a házastársa sem.

PÉLDÁK A FALUSI TURIZMUS ADÓZÁSÁRA

1. Agroturisztikából származó bevétel: 300 ezer forint

  • Jövedelem: 100 ezer forint
  • Falusi vendéglátásból származó bevétel: 600 ezer forint
  • Jövedelem: 100 ezer forint
  • Adókötelezettség nincs, mivel mindkét tevékenységből származó bevétel alatta marad az adómentesség feltételéül szabott értékhatárnak.

2. Agroturisztikából származó bevétel: 500 ezer forint

  • Jövedelem: 100 000 forint
  • Adómentes a 400 ezer forint bevételre jutó jövedelemrész. A 400 ezer forint az 500 ezer forintnak a 80 százaléka, tehát a 100 ezer forintnyi jövedelemnek is a 80 százaléka, azaz 80 ezer forint lesz adómentes.
  • Adóköteles jövedelem: 20 ezer forint
  • Falusi vendéglátásból származó bevétel: 1 millió forint
  • Jövedelem: 200 ezer forint
  • Adómentes jövedelemrész (a 800 ezer forint bevételre jutó jövedelemrész): 160 ezer forint
  • Adóköteles jövedelem: 40 ezer forint

3. Agroturisztikából származó bevétel: 500 ezer forint

  • Jövedelem: 100 ezer forint
  • Falusi vendéglátásból származó bevétel: 600 ezer forint
  • Jövedelem: 100 ezer forint
  • Adókötelezettség nincs, mivel a kétféle tevékenységből származó bevétel összege együttvéve alatta van az adómentes bevételi határnak (1 millió 200 ezer forint), függetlenül attól, hogy az agroturisztikai tevékenységből származó bevétel összege meghaladta az adómentes értékhatárt.

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!