Készült: 2012. szeptember 12. szerda

Esetünkben egy becsületes gazdálkodó értesíti a hatóságot arról, hogy a természetbeni állapot nem fedi a földhivatali nyilvántartást. Innentől kezdve csak a helyi önkormányzaton múlik, hogy végül megüti-e a bokáját.

A termőföld védelmét szolgáló szabályozás egyik területe a termőföld mennyiségi védelme, vagyis a termőföld más célú hasznosításának korlátozása, engedélyhez kötése. Gyakran e lépések megtételére tájvédelmi, illetve kulturális örökségvédelmi célokból is sor kerül. Esetünkben a szőlőművelés és a táj, illetve a környezet védelme játszották a fő szerepet.

2002-ben az érintett gazdálkodó alkalmas kis külterületi földet vásárolt magának egy Balatonfüred melletti kisvárosban. A földterület az ingatlan-nyilvántartás szerint szőlő művelési ágú volt, valójában azonban őszibarack-, szilva- és cseresznyefákkal volt beültetve. A gazdálkodó azonban 2010-ig nem tett lépéseket annak érdekében, hogy a földhivatal – a természetbeni állapot tiszteletben tartása érdekében – a terület művelési ágát megváltoztassa.

Az akkor hatályos szabályozás szerint a tulajdonosnak az ingatlan művelési ágában bekövetkezett változást 30 napon belül be kellett volna jelentenie a körzeti földhivatalnak. Ezt azonban csak mintegy nyolc évvel később – 2010 novemberében – kérelmezte. Kérelme mindezek ellenére jogszerű volt (és bármikor előterjeszthető), mert a fent említett harminc napos határidőt a jogalkotó nem minősítette jogvesztőnek.

Az első fokú hatóság – vagyis a körzeti földhivatal – munkatársai helyszíni szemlét tartottak, majd 2010-ben egyszerűsített határozattal a művelési ágat szőlőről gyümölcsösre változtatták. Ezt a helyi önkormányzat megfellebbezte a megyei földhivatalnál. Ennek az volt az oka, hogy a község önkormányzata 2008-ban rendeletben nyilvánította helyi jelentőségű védett területnek – többek között – a példabeli területet is, amit az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztek. A másodfokon eljárt földhivatal helybenhagyta határozatával az elsőfokú szerv döntését, így a helyi önkormányzat perrel élt az ügyben.

 

Azt mondtuk: szőlő!

Felperesi kérelmében az önkormányzat előadta, hogy a megyei földhivatal csak az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint járt el az ügyben, holott a természetvédelmi törvény szabályait is figyelembe kellett volna venni. E téren hivatkoztak arra a jogszabályhelyre, amely szerint védett természeti területen tilos a természetvédelmi célokkal ellentétes változtatást végrehajtani.

Az adott terület helyi védelem alá helyezésének az volt a célja, hogy a község közigazgatási területén belül a szőlő művelési ágú ingatlan művelési ága megmaradjon. Ráadásul a község helyi építési szabályzata értelmében a mezőgazdasági terület kizárólag szőlőműveléssel hasznosítható. Mindezek miatt az alperes engedély nélkül változtatta meg a földterület művelési ágát, amely jogellenes.

 

Azt láttuk: gyümölcs!

Az ügyben végül a Kúria döntött. Figyelembe vette, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény rendelkezései szerint az ingatlan adatainak megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt megkeresése alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásba. Itt kell érteni a földrészlet művelési ágában és a föld minőségében bekövetkezett és a helyszíni ellenőrzés alapján megállapított változásokat is, amelyeket a hatóság észlel. Ebből az is következik, hogy a hatóság a nyilvántartott adatoknak a tényleges állapottal való egyezőségét hivatalból is ellenőrizheti.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendelete alapján a hatóság a tudomásszerzés módjától függetlenül a művelési ágban végrehajtott változást helyszíni ellenőrzést követően a természetbeni állapottal egyezően vezeti át az ingatlan-nyilvántartásba. A végrehajtási rendelet hatályos szabályai szerint azonban elképzelhető, hogy adott földterület művelési ágának megváltoztatása engedélyhez kötött.

Ha az ingatlan-nyilvántartásban a művelési ág megváltoztatását engedély nélkül, vagy attól eltérően hajtották végre, akkor azt a szervet, amelyik az engedély megadására jogosult, a földhivatalnak „csak” értesítenie kell. Vagyis az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóságnak nincsen mérlegelési jogköre. Művelési ág megváltozása esetében – akár hivatalból, akár bejelentés alapján észleli a változást – meg kell változtatnia a nyilvántartást.

 

Szankcionálható

2010 májusát megelőzően azonban a végrehajtási rendelet kivételeket fogalmazott meg az előbb említett főszabályokhoz képest. A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld művelési ágának engedély nélküli megváltoztatása során külön jogszabályok (például a természetvédelmi törvény) figyelembe vételével kellett eljárni.

Jelenleg pedig – többek között a termőföld védelméről szóló törvény rendelkezései szerint – az 1500 m2-nél nagyobb területű gyümölcsfaültetvény telepítéséhez az engedély iránti kérelmet a telepítési hatósághoz kell benyújtani. A hatóság – aki maga a települési jegyző – az engedélyt legfeljebb két évre állítja ki. Ő az, aki jogkövetkezményeket (akár szankciókat is) alkalmazhat, ha a művelési ág megváltoztatása engedély nélkül történt.

A termőföld művelési ágának bejelentés, illetve engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő megváltoztatása esetén a földhasználó köteles a területet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágba visszaállítani és földvédelmi bírságot fizetni. Az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág visszaállításának kötelezettségét megállapító határozatot a körzeti földhivatal (esetleg erdészeti hatóság) hozza meg.

Ezen a ponton a jogesetbeli gazdálkodónak is vigyáznia kell, hiszen a gyümölcsültetvényt valószínűleg engedély nélkül telepítették, ez pedig nem környezetvédelmi, hanem termőföldvédelmi szempontok miatt szankcionálható. Úgy tűnik, a gazdálkodó becsületessége folytán számos problémát okoz majd magának. Remélhetőleg a részt vevő hatóságok rájönnek, hogy a problémát kissé túldimenzionálták…

n Csegődi Tibor László

Helyi jelentőségű védett terület

A természetvédelmi törvény alapján a helyi jelentőségű természeti, illetve más, védelemre érdemes földterületet a települési önkormányzata jelöli ki. A jegyzők önkormányzati környezetvédelmi hatóságnak minősülnek. A természetvédelmi korlátozásokat és tilalmakat a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.

Jogi háttér

n Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény és végrehajtási rendelete: 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet.

n A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény.

n A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) kormányrendelet.

n A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény.

Külön engedélyhez kötve

1. Természetvédelmi oltalom alatt álló gyep és nádas művelési ágának megváltoztatásához a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélyét is be kell szerezni, csatolva azt a művelési ág megváltoztatásának földhivatalhoz történő bejelentéséhez.

2. Erdő művelési ág megváltoztatásához, vagy más módon hasznosított termőföld erdőterületté való átminősítéséhez az erdészeti hatóság jogerős határozata, illetve az általa kiállított hatósági bizonyítvány szükséges.

3. Halastó művelési ág megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén szükség van a vízügyi hatóság jogerős üzemeltetési engedélyére is.

4. Szőlő művelési ág változáshoz az adott területen illetékes hegyközség hegybírójának, a telepítési jog megszerzése szempontjából pedig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal engedélye szükséges.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi lapszáma