Készült: 2012. október 17. szerda

Az idei év régen nem látott aszályt hozott. A kormány intézkedései nyomán a gazdák ugyan egyre kevésbé kiszolgáltatottak a felvásárlóknak, de sajnos sokan nem a megfelelő szerződéstípust kötik meg, ezzel pedig öngólt rúgnak.

A zok a gazdák, akik a maguk termelte kukorica értékesítésére adásvételi szerződés formájában szerződtek le, idén megütik a bokájukat. Gyanakodni kellett volna, amikor a szerződésben a „bármely magyarországi termőhelyről származó termés” kitételt (vagy ehhez hasonlót) olvastak az adásvétel tárgya pontban azzal, hogy a mennyiségi tolerancia plusz, mínusz 7%.

Egy ilyen gazdálkodó a felvásárló céghez fordult azzal, hogy az aszályos időjárás miatt a szerződésben vállalt mennyiséget nem tudja leszállítani, hiszen a várt mennyiségnek mindössze fele termett. A nagyon udvarias válaszlevél nyomán kiderült, hogy az Általános Szerződési Feltételek szerint vis maiorra hivatkozni csak és kizárólag az áru szállításának ellehetetlenülésével kapcsolatban lehet.

Vagyis – és ez konkrétan szerepelt a szerződésben – nem minősült vis maiornak az aszály, ellenben a sztrájk, a forradalom és a háború igen. Az Általános Szerződési Feltételek szerint a felek nem termeltetésre vagy termékértékesítésre, hanem adásvételre kötnek szerződést, ezért a vis maior csak a tényleges áruátadási kötelezettség akadályaira terjed ki, a termelés folyamán bekövetkező akadályokra nem.

Szerződéstípusok

Az adásvételi szerződés megkötésének elsődleges célja a rendszerint már előállított vagy megtermelt dolog tulajdonának átruházása vételár megfizetése ellenében. Az adásvételi szerződés alanyai az eladó és a vevő, tárgya pedig minden forgalomképes dolog. Ugyanakkor a mezőgazdasági termékek értékesítésére nemcsak az adásvétel szabályai, hanem a bizományi, a vállalkozási és a szállítási szerződés egyes sajátosságai egyaránt ráillenek.

A termékértékesítési szerződés alanyai leginkább magántermelők. Az ilyen szerződés mindig valamely mezőgazdasági termék, termény, nevelt vagy hizlalt állat szolgáltatására irányul, és a teljesítés minden esetben egy későbbi időpontban következik be. A termékértékesítési szerződés további lényeges eleme, hogy a termelő a megrendelőnek maga termelte árut adjon át, meghatározott minőségi szabványok szerint, meghatározott fajtából, meghatározott termelési technológiával előállítva.

Elvárás, hogy a terméket a termelő a saját tulajdonában vagy törvényes jogcímen használatban levő földön saját eszközeivel és munkaerejének felhasználásával, vagy a gazdaságában dolgozó tagok és alkalmazottak bevonásával állítsa elő. Termékértékesítési szerződésnél úgynevezett zártfajú szolgáltatással állunk szemben, amely fogalmilag annyit jelent, hogy a kötelezett mindaddig köteles teljesíteni, ameddig abból a dologból, amelyet a szerződésben lekötöttek, valamennyivel is rendelkezik.

A meghatározott területet a szerződésben konkretizálni kell, jelezve, hogy erről a területről milyen mennyiségű termény kerül átadásra, illetőleg mi történik akkor, ha a termelő rajta kívül álló okok (pl. időjárás) miatt nem tudja a területről a szerződési kötelezettségét teljesíteni.

A gazdálkodónak lehetősége van arra is, hogy nem maga termelte termékre kössön termékértékesítési szerződést. Például ez a helyzet, amikor a megrendelő a tulajdonjog fenntartásával ad át nekünk nevelendő/hizlalandó állatokat. Ez a kontraktus a vállalkozási szerződés jegyeit is magán viseli. Figyelembe kell venni azonban, hogy ha a termelő a terméket mástól vásárolta, a felek között nem termékértékesítési szerződés jön létre.

Hivatkozás vis maiorra

2011. év végétől hatályos a 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről. A törvény tételes felsorolást tartalmaz a természeti jellegű elháríthatatlan külső okokról, vagyis a vis maior okokról. Ide tartozik a mezőgazdasági káresemény, a természeti csapás, a homokverés, erdőgazdaság esetében a hó-, jég- és széltörés, zúzmara, villámlás és más természeti esemény miatt keletkezett tűz, ideértve az öngyulladást is. Mindennek akkor van jelentősége, amikor a gazda maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására vállal szerződési kötelezettséget.

Amikor vis maior helyzet áll elő, nem lehet követelni a gazdálkodótól, hogy a hiányzó mezőgazdasági terményt mástól beszerezze, helyette más szolgáltatást vagy biztosítékot nyújtson. Minden, a fenti rendelkezést bármilyen módon megkerülni szándékozó, ettől eltérő szerződési rendelkezés automatikusan semmis! E kikötés semmissége a szerződés egyéb rendelkezéseinek érvényességét akkor sem érinti, ha a felek e nélkül nem szerződtek volna. Az a választott bírósági ítélet, amely vis maior esetén is szolgáltatásra kötelezné a termelőt közrendbe ütköző a törvény erejénél fogva.

A káreseményt, annak mértékét, és az emiatt bekövetkezett hozamérték-csökkenést az agrárkár-megállapító szerv igazolja. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési hivatal (MVH) 2012. szeptember 12-i közleményével felhívta a gazdálkodók figyelmét, hogy az országos aszálykár meghirdetése nem pótolja az aszálykár okozta, egységes kérelem jogcímeihez kapcsolódó vis maior bejelentések benyújtását. A vis maior bejelentéseket a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül, de legkésőbb fél éven belül kell benyújtani. Általános esetben a bejelentéssel egyidejűleg a vis maior eset tényét alátámasztó dokumentumot postán meg kell küldeni a területileg illetékes MVH megyei kirendeltség részére.

Ha természeti csapás vagy szélsőséges időjárás okozza a vis maior eseményt, akkor nem kell igazolást beküldeni, hiszen az MVH és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egyszerűsített eljárásban kezeli ezeket a bejelentéseket. Az MVH kiadott egy új vis maior kézikönyvet, amely 13 oldalban letölthető a www.mvh.gov.hu oldalról.

A tartalom a lényeg

Az előbbiekből kitűnik, hogy a gazdálkodók jobban járnak, ha termékértékesítési szerződést kötnek adásvételi szerződés helyett. Figyelem! Az egyes szerződéseket tartalmuk, illetve a szerződéskötési akarat szerint kell megítélnünk, nem aszerint, hogy minek nevezték el őket. Egy tavalyi választott bírósági ítélet, melyben 1300 tonna napraforgómag sorsáról folyt a vita, éppen ezt erősíti meg. A döntés kimondta, hogy hiába minősítik a felek a szerződést adásvételinek, ha az valójában a termékértékesítési szerződés elemeit is magán hordozza.

Sőt, mivel ennek elemei túlsúlyban vannak, a bíróság utólag átminősítette a szerződést mezőgazdasági termékértékesítési szerződéssé. A szerződésben fellelhető adásvételi elemek csupán segédeszközök voltak a fő célkitűzés elérése érdekében.

Vigyázat, megüthetjük a bokánkat, ha valótlan termésadatokkal akarunk kibújni a szerződéses kötelezettség teljesítése alól. A Földmérési és Távérzékelési Intézet fennállása során már „elfogyasztott” pár munkatársat, ezek közül néhány leleményes ember már önálló vállalkozás keretében értékesíti tudását. Aktívan keresik a kapcsolatot a felvásárlókkal, akiknek több évre visszamenőleg, bizonyító erejű műholdas képeket szolgáltatnak a vitás területről, legyen az bárhol az országban. Tapasztalatuk szerint a képek akkora hatást tesznek a termelőre, hogy a vita a bíróságig el sem jut – meghátrál a gazda. Szolgáltatási díjaik a visszatekintés hosszától függően 2–7 ezer forint körül alakulnak hektáronként.

 

1. A termeltető a termelőnek a termeléshez szükséges árukat szolgáltat, adott esetben hitelkeretet is biztosít számára.

2. A termelő kötelezettséget vállal, hogy a szerződésben meghatározott földterületen meghatározott terményt állít elő, amelyet majd a termeltető részére értékesít. A termelő részéről elegendő, ha a termelés során a jó gazda gondosságával műveli a területet, valamint a szükséges technológiai előírásokat betartja.

3. Ha a termelő nem adja át a terményt, köteles a termeltető által finanszírozott összeget annak járulékaival, valamint a termeltetéssel kapcsolatosan felmerült költségeket a termeltető részére megfizetni.

4. Ha a termelő neki felróható okból nem teljesíti a szerződésben meghatározott kötelezettségét, úgy meghiúsulási kötbért köteles fizetni.

_DSC9590.tif

Termeltetési szerződés ismérvei

Oktober_A5_4%20copy.tif
839591_51203732%20copy.TIF

jogtanács

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS

1) A Szerződő Felek

A cég neve:

A cég székhelye:

A cég adószáma:

A cég cégjegyzékszáma:

A cég bankszámlaszáma:

mint megrendelő, a továbbiakban: Megrendelő, valamint

A cég neve:

A cég székhelye:

A cég adószáma:

A cég cégjegyzékszáma:

A cég bankszámlaszáma

vagy Név:

Őstermelői igazolvány száma:

Adóazonosító szám:

Bankszámlaszáma:

mint termelő, a továbbiakban: Termelő között a keltezésben foglalt napon és helyen, az alábbi feltételekkel:

2) A szerződésből folyó jogok és kötelezettségek

E szerződéssel a Termelő a 20.../20... termelési évben, alábbiakban meghatározott, Termelő használatában álló területen maga termelte ……………….. terménynek a Megrendelő birtokába és tulajdonába adására, a Megrendelő pedig a szerződésben leírt termény átvételére és a megállapodott ellenérték megfizetésére vállal kötelezettséget. Jelen szerződés tárgyát képezi a fentiekben meghatározott termény

fajta szerinti megnevezése:

mennyisége:

a teljesítés során megengedett eltérés a megadott mennyiségtől (+/-):

a termőterület és mérete:

a csomagolásra és a szállításra vonatkozó előírások:

A szerződésben meghatározott termékre vonatkozóan a Magyar Szabvány rendelkezései az irányadóak.

A Termelő termelés során felmerülő kötelezettségei:

A fentiekben meghatározott földterület előkészítése, a termesztéssel kapcsolatos feladatok, a termék szedése, válogatása, osztályozása, tisztítása, csomagolása tartozik a Termelő elsődleges feladatkörébe. Az átvétel időpontjáig a megfelelően előkészített termény tárolása, minden körülményre kiterjedő kármegóvása is a Termelő kötelezettségei közé tartozik. (A Termelő a Megrendelő alább részletezett felelősségi körén kívül eső kockázatot maga viseli, és köteles a Megrendelő által vállalt és teljesített anyagszállítás és szolgáltatások ellenértékét esedékességkor a Megrendelőnek megfizetni, függetlenül a terméseredményekből származó bevétel nagyságrendjétől – opcionális!)

A Megrendelő termelés során felmerülő kötelezettségei (opcionális!):

A minőségi tanúsítvánnyal ellátott vetőmagot a Megrendelő biztosítja, ugyancsak ő gondoskodik a vetés, öntözés, vegyszeres növényvédelem ellátásáról, saját eszközeivel és a költségek megelőlegezésével. Továbbá a Megrendelő viseli e munkálatok nem megfelelő minőségű/mennyiségű elvégzéséből, vagy a vetőmagvak minőségi hibájából eredő károkból felmerülő költségeket, károkat. Ha azzal a felmerülő károk mértékét csökkentheti, akkor a Megrendelő haladéktalanul köteles a nem, vagy részben elvégzett munkálatokat visszatérítési igény nélkül elvégezni.

3) A megtermelt mezőgazdasági termék átadására vonatkozó rendelkezések

A Termelő kötelezettségei:

A Termelő köteles a szerződésszerűen megtermelt – mennyiségben és minőségben egyaránt kifogástalan – terméket 20... ……-ig a Megrendelő képviselőjének a következő telephelyén ……………………. átadni, ahol a mennyiségi és minőségi átvétel is történik. Az átvételre felajánlott áru mennyiségi és minőségi ellenőrzése az átadás-átvételi eljárás során történik. Ennek során tett megállapításaikat a Felek közösen felvett jegyzőkönyvben rögzítik. Amennyiben a Felek között – a minőség miatt – vita alakulna ki, akkor a teljesítéskor vett mintát ……………..... költségére a ………...........… laboratóriumban bevizsgáltatják. A Felek a vizsgálat eredményét magukra nézve kötelezőnek fogadják el.

A Megrendelő kötelezettségei:

A Megrendelő vagy a nevében eljáró személy köteles az átadás-átvétel alkalmával átvételi elismervényt kiadni, feltüntetve azon a termék mennyiségét, minőségét és az átvételi ár összegét.

Az ár – minőségtől és mennyiségtől függően – az alábbiak szerint határozható meg:

…………………………………………………………………………………………………..........................................

Amennyiben az átadás-átvételi eljárás a Megrendelő érdekkörében felmerülő okból meghiúsul, az ebből származó kár és többletköltség viselésére a Megrendelő köteles.

A mezőgazdasági termék, az áru ellenértékének kifizetése az áru átvételétől számított 30 napot nem haladhatja meg. Ennek érdekében a Termelő a helyesen kiállított számlát a Megrendelő számára átadja az átvételt követő 15 napon belül. Ellenkező esetben a Megrendelő a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell, hogy kifizesse. Amennyiben a termék ellenértékének megfizetésére határidőn belül nem került sor, a Megrendelő köteles a termék ellenértékét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal megfizetni. A Megrendelő mellékeli e szerződéshez csatolva a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatát.

A Megrendelő az áru gyűjtéséhez és szállításához szükséges göngyöleget használati díj felszámítása nélkül legkésőbb …………..-ig bocsátja Termelő rendelkezésére. A Termelő hibájából használhatatlanná vált vagy megsérült göngyöleg önköltségi árát, …….....................-Ft-ot a Termelő megtéríti a Megrendelőnek.

Az átvett termény elszállításáról a Megrendelő saját költségén gondoskodik. A kárveszély kockázatát a Megrendelő az átvétel megtörténtének napjától viseli.

4) Vis maior esetére vonatkozó rendelkezések

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény rendelkezései alapján – a törvény által felsorolt valamely – természeti jellegű elháríthatatlan külső ok/okok bekövetkezése esetén a Megrendelő nem követelheti, hogy a szolgáltatásra egészben vagy részben nem képes Termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára pótolja, mástól beszerezze, helyette más szolgáltatást vagy biztosítékot nyújtson.

5) Záró rendelkezések

A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szerződés teljesítése érdekében szorosan együttműködve járnak el, figyelembe véve egymás méltányos érdekeit. A felek kötelesek egymást haladéktalanul értesíteni, ha olyan körülmény merül fel, amelynek következtében valamely szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályokba ütközik, kivéve, ha az akadályt a másik félnek értesítés nélkül is ismernie kell. Az ebből származó kárt az értesítést elmulasztó fél viseli. A szerződő felek késedelem esetén napi …….. ezrelék, meghiúsulás esetén ………… kötbért kötnek ki. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

A szerződő felek a jelen szerződést annak elolvasása és kétséget nem hagyó értelmezése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.

Kelt: ………………………

Megrendelő (cégszerű) Termelő (cégszerű)

Jogi háttér

Adásvételi szerződés: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) XXXIII. fejezete.

Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés: a Ptk. XXXVI. fejezete, valamint a 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről, továbbá a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi lapszáma