Készült: 2016. február 04. csütörtök

A téli időszakban a szántóföldön szünetelnek a munkák, a gépek pihenőre térnek. Az őszi munkák befejeztével gondoskodni kell átteleltetésükről, hogy tavasszal megfelelő állapotban legyenek.



Alapos mosással és tisztítással készítsük elő a gépeket a téli tárolásra. Erre a hideg- vagy melegvizes nagynyomású mosók a legalkalmasabbak. A makacs, olajos szennyeződéseket oldószeres mosással ajánlott eltávolítani. Elvileg csak ott szabad ezt a műveletet elvégezni, ahol szakszerűen kiépített mosó van, és biztosított a szennyezett víz előírás szerinti gyűjtése, tisztítása. De tudjuk, hogy ez a gyakorlatban ritkábban történik. A tisztításnak ki kell terjednie a gépek belső részeire is – például a műtrágya- és magtartályokra. Az elszennyeződött motorokat és motorburkolatokat is célszerű megszabadítani a rájuk rakódott makacs szennyeződésektől, ez a későbbi karbantartási, javítási munkákhoz is előnyös.

Tárolási hely
Nagy kérdés, hogy a megtisztított masinák egy fedett és három oldalról zárt gépszínben teleljenek át, vagy a gépudvaron, a szabad ég alatt. Az általános gyakorlat az, hogy a nagy értékű traktorok, kombájnok és ezek vágóasztalai a gépszínbe kerülnek, meg az is, amit ritkábban használunk, mint például permetezők, bálázók. A sötét tárolóhely azért ideális, mert a gumi és a lakk így kevésbé öregszik, illetve fakul.
A helyigényes, egyszerűbb – és kisebb értéket képviselő – munkaeszközök pedig a gépudvarba kerülnek. Ilyenkor is jobb a betonozott felület, mint a puszta föld, hiszen nem veri fel őket a gaz, és nem állnak a sárban. A vágóélek alá (pl. tárcsaelemek, kapák) ilyenkor helyezzünk fadeszkákat, hogy ne a kemény betonon feküdjenek. A lerakást segíti, ha a felvezető utakat, illetve a gépek pontos helyét kijelöljük.

Szabad ég alatt
Stabilan alá kell bakolni a tengelyen gördülő gépeket, a gumiabroncsok légnyomását minimálisra kell csökkenteni. Ha még sincs mód ilyen alátámasztásra, akkor az optimális érték a traktorok abroncsai esetén 1,6–2 bar, kombájnokénál 2,5–3 bar. Lánchajtásokat célszerű meglazítani, az ékszíjakat javasolt leszerelni és fedett tárolóba helyezni (ne feledkezzünk el azonosító jelölésükről!). Az ékszíjak mellett a hőmérséklet változására érzékeny műanyag alkatrészeket (szórófej betétek, adagolóelemek stb.), érzékelőket, szabályzókat és a finomabb alkatrészeket is célszerű leszerelni, majd fedett, zárt helyre vinni.
Gondoskodni kell a szivattyúk víztelenítéséről, a fáradt, elhasznált hajtómű- és hidraulikaolajok leeresztéséről, a munkahengerek dugattyúrúdjainak felületi zsírozásáról. Ugyancsak célszerű kenőzsírral védeni a talajművelő- és földmunkagépek talajban mozgó részeit (ekevasak, kormánylemezek, kultivátorkapák, lazítókések stb.), amelyek kifényesednek a használat során, és tároláskor gyorsan korrodálódnak.
Eközben állapotfelmérést is kell készítenünk a gépekről, azaz nyilvántartásba vesszük a javításra váró tételeket. Ez később segít minket a javítás és az alkatrész-beszerzés ütemezésében.
Szabadban tárolt gépeknél szükséges az átmeneti felületvédelem. Ezt végezhetjük viaszos emulziókkal, de egyszerű, gázolajos befúvással is, ami pár hónapon keresztül megakadályozza a rozsda kialakulását a felületeken. A német gazdák módszere pedig a gázolaj és hidraulikaolaj nagyjából 1:1 arányú keveréke.

Gépszínben
A nagy értékű betakarító-, az önjáró permetező-, az értékes talajművelő-, vető-, permetező- és műtrágyaszóró gépeket alapos tisztítás után kell a zárt tárolószínben elhelyezni. Felületvédelemre általában nincs szükség, de a tartályukban, csigákban, ejtőcsövekben, elosztókúpokban maradt magvakat el kell távolítani, mert ezek odavonzzák a rágcsálókat, amelyek kárt tehetnek az elektromos vezetékekben és a műanyag alkatrészekben. A kicsírázott mag pedig dugulásokat okozhat. Ajánlatos kijáratni a magszállító csigákat, serleges felhordókat, adagolócellákat, és ha kell, ipari porszívóval eltávolítani a maradék magokat.
Tűzvédelmi szempontból fontos, hogy a tartályokból leeresszük az üzemanyagot. De az is szempont lehet, hogy a kondenzvíz-képződés és a korrózió megelőzésére teletankolunk. Az újabb műanyag tartályok ugyan nem rozsdásodnak, de az éjszakai lehülés során a gázolaj fölötti légpárnából újra és újra víz csapódik ki. Ez aztán tavasszal viszonylag hamar tökreteheti a befecskendező szivattyút. Ha nagyjából (és legföljebb) egyliternyi légpárnát hagyunk, az a telet követő felmelegedéskor megakadályozza az üzemanyag túlcsordulását.
Célszerű az akkumulátorokat is kiszerelni és erre a célra szánt tárolóba helyezni, valamint gondoskodni időnkénti utántöltésükről. Feltétlenül ellenőrizzük a motorok hűtőrendszerében keringő hűtőfolyadék fagyállóságát. Az üzemanyag-, olaj-, valamint légszűrőket célszerű megtisztítani, hogy ne öregedjen meg bennük a szennyeződés. A könnyen leszerelhető (magyarán: hamar ellopható) elektromos vezérlő-, szabályzóegységeket, monitorokat is célszerű raktárban elhelyezni.
A meghajtóláncokat kívánatos meglazítani, a könnyen leszerelhető ékszíjakat leszerelni és raktárban tárolni. A bonyolultabb ékszíjhajtásoknál az ékszíjak leszerelése nem mindig valósítható meg, de tehermentesítésükről, a feszítőgörgők meglazításáról feltétlenül gondoskodni kell. Ezekkel a műveletekkel jelentősen meghosszabbítható élettartamuk. Mindeközben itt is jegyezzük fel a gépek állapotát, hogy a javításokra felkészüljünk.

Ha jön a fagy
Télen is akadhat munkájuk a traktoroknak, ezért fontos bevethető állapotban tartani őket. A hűtőfolyadék fagyállóságát be kell állítani mínusz 25–30 ºC-ra. Érdemes az üzemanyag-ellátó rendszert áttisztítani, a szűrőket kicserélni vagy átmosni, hogy a hideg miatt nagyobb viszkozitású üzemanyag is biztonságosan eljusson a hengerekbe. A motorolajat szükség szerint cserélni kell, mert ha ez elszennyeződött, besűrűsödött, úgy a téli indításoknál nehézségeket okozhat.
Ha a hideg évszakban nem lesz már szükség az adott gépre, a folyadékok cseréjét halasszuk tavaszra, mivel ezek álltukban is öregszenek. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a motort érdemes-e télire konzerválni. Modern erőforrásoknál ez a művelet többnyire munkaigényesebb, mint amit a várható haszon megérne.
A biztonságos indításhoz az akkumulátoroknak is jó állapotban kell lenniük. Mindezek mellett érdemes gyorsindító egység beállításával is készülni az üzemzavar-elhárításra. Ellenőrizni kell a lámpák, a villamos egységek biztonságos működését is, hiszen télen nagyobb szükség van rájuk. A csatlakozókat célszerű kontaktsprayvel átfújni. A vezető védelmében a fülke fűtését is célszerű felülvizsgálni. Nem utolsó sorban a gumiabroncsok jó állapotára is figyelemmel kell lenni.
Hasonló felkészítésről kell gondoskodni a télen is dolgozó rakodógépek esetén. Ilyenkor a szállítási munkák általában nem szünetelnek, tehát a pótkocsik ellenőrzésére is jusson idő. Különösen a futómű, a gumiabroncsok, a fékszerkezet, a világító- és fényjelző berendezések igényelnek figyelmet, de a vonószerkezet állapotát is ellenőrizni kell. A légfékszerelvények a kicsapódó víz miatt hajlamosak az elfagyásra, ezért gondoskodni kell a szelepek és csatlakozások vízmentességéről is.
A téli gépudvari munkákhoz tartozik a hóeltakarítás és az utak csúszásmentesítése. Üzemképes állapotba kell hozni a hóekéket. A lefagyott útszakaszok sózására, érdesítésére felhasználhatók a kopottabb röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek.

Érvek és ellenérvek: kell-e gépszín?

Mi szól a csarnoképítés mellett?
1.    Drágán vettük a gépet és jó állapotban, jó pénzért szeretnénk majd eladni.
2.    A vevő a szemével (is) vesz. Az ütött-kopott külső alapján hajlamos hanyagnak ítélni a gép tulajdonosát, és a ténylegesnél rosszabb műszaki állapotot tételez fel.
3.    Egy jó állapotú gép még évekkel azután is szolgálatban állhat, hogy már leírtuk, tehát amortizációs költség már nem kapcsolódik hozzá.
4.    Extrém időjárási helyzetekben, például jégverésnél biztonságban tudhatjuk a szélvédőket.
5.    A csarnoképület zárható, a hozzáférés ellenőrizhető. Ez a vagyonbiztonság szempontjából nagyon fontos.
6.    Sokoldalúan hasznosítható a gépcsarnok. Nemcsak gépet, de terményt is tarthatunk benne.

Miért ne építsünk zárt géptárolót?
1.    Mivel a fedett térben termény – tehát azonnal piacra dobható érték – szintén tárolható, érdemes azt zárt térbe helyezni, nem a gépet. Vagy használjuk szerelőműhelynek, de ne géptárolásra.
2.    A gyártók azért festik a gépeket és látják el időjárásálló burkolatokkal, hogy még az elektronika is védett legyen – semmi bajuk nem esik odakint.
3.    A tárcsák, boronák, pótkocsik az év 9 hónapjában amúgy is a szabad ég alatt várakoznak ugrásra készen. Mit számít a maradék 3 hónap? Más a helyzet a kombájnokkal, bálázókkal – ezeket évente csak néhány hétig használjuk. Megfelel nekik egy olcsó ponyvacsarnok.
4.    A kinti gépeket hajlamosak vagyunk alaposabban gondozni, mint a csarnokba letett társaikat: lemosás után bezsírozzuk őket, ahol a festék lepattogzott, kijavítjuk. A magtartály fedelének zárását és a platók borítását inkább kétszer ellenőrizzük, mielőtt letesszük a gépet. A fedélzeti számítógépet kivesszük a fülkéből és szárazon tároljuk. A kardántengelyt biztos helyre zárjuk, ahol az időjárástól és a tolvajoktól is védett. Mindezt egy csarnokba letett gépen nem végezzük el.
5.    Ha nem tökéletesen zárt a csarnok, akkor a behúzódó rágcsálókkal több gondunk lesz, mintha odakint hagytuk volna a gépet.
6.    Egy jól ápolt és a szabad ég alatt telelő gépért nem kapunk annyival kevesebbet, amennyi behozná a csarnoképítés árát.
Forrás: top agrar

Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!
eladó szántó