OMEK
Készült: 2009. január 19. hétfő

Az energiaültetvények telepítését akkora összeggel támogatják, ami 40 százalékban fedezi az első év költségeit, és akkor a többi jogcímről még nem is beszéltünk. Elterjedésük fő akadálya a bizalomhiány. 


A termelő az erőmű beindulására vár, az erőmű pedig a fa telepítésére.

Magyarország teljes biomasszakészlete 350?360 millió tonnára becsülhető, amelyből az évente újratermelődő elsődleges biomassza tömege eléri a 110 millió tonnát. Ennek a mennyiségnek a bruttó energiatartalma mintegy 1185 PJ, amely meghaladja Magyarország egész éves energiafelhasználását. Nyilvánvaló azonban, hogy az évente újratermelődő biomassza teljes mennyiségben nem használható fel energiatermelésre.

A biomassza-előállítás egyik kulcsterülete a rövid vágásfordulójú, fás szárú energianövények (például fűz, nyár, éger stb.) termesztése. A megújuló energiaforrásokból előállítható energiatermelésre számos települési fűtőmű és energiatermelő- egység fog átállni, ami tartós keresleti piacot eredményez. Magyarország agroökológiai adottságai, a szántóföldi területek és az erdősítési arányok lehetővé teszik, hogy a megújuló energiaforrások közül a biomasszából nyert energiahányad legyen a legnagyobb. Erre a célra elsősorban az energetikai céllal létesített ültetvények lehetnek alkalmasak.

Újratelepítéses technológia

E technológia szerint a területet gyorsan növő fafajokkal telepítik be, amelyet 8?15 éven keresztül tartanak fenn, majd ezt követően erdészeti módszerekkel takarítanak be, illetve készítenek elő üzemi felhasználásra. A végvágást követően a területet rekultiválják, alapos talajelőkészítést végeznek, majd újra történik a telepítés. Ennek a módszernek előnye, hogy nagy az alkalmazható fafajok köre, hátránya ugyanakkor, hogy rendkívül hosszú idő után nyerhető belőle alapanyag, ami előre tervezést tesz szükségessé. A technológia sík- és dombvidéki területeken egyaránt alkalmazható, és évente mintegy 10?15 t/ha frisstömeggel számolhatunk.

Sarjaztatásos technológia

Alkalmazásakor gyorsan növő, jól sarjadó, nagy hozamú fafajokat telepítenek kis térállásba. A hektáronkénti tőszám a technológiától függően széles határok között mozoghat (10 ezer?50 ezer tő), ami meghatározza a kitermelést is. A kisebb tőszám többnyire 2-3 éves, míg a nagyobb tőszám 1 éves vágásfordulót (letermelési gyakoriságot) tesz lehetővé. Ennél a módszernél 15?25 éves élettartammal és 15?35 t/ha/év frisstömeggel számolhatunk. Az utolsó betakarítás után a terület rekultiválásra szorul, ami a gyökér- és szármaradványok eltávolítását, valamint a mélyművelést (lazításés szántás) jelenti. Ennek a módszernek előnye, hogy rendszeresen ad nagy mennyiségű tüzelőanyagot, termesztési és betakarítási rendszere illeszthető a szántóföldi növénytermesztés technológiájához, széles körben alkalmazható hagyományos szántóföldi kultúrák termesztésére kevéssé alkalmas, gyenge termőképességű talajokon.

Fafajok

A fás szárú energetikai ültetvények létesítéséhez alkalmazható fafajok és fajták körét Magyarországon az FVM 45/2007. számú rendelete határozza meg. Eszerint sarjaztatásos technológia csak fűz, nyár és akác esetén alkalmazható, míg az újratelepítéses módszer kiegészül más fafajokkal is (éger, kőris, tölgy, juhar, feketedió). A rendelet értelmében védett természeti területeken, valamint a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a fehér akác telepítése nem engedélyezhető. Fás szárú energetikai ültetvény telepítése minden esetben engedélyhez kötött, az ezzel kapcsolatos bejelentést a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz kell benyújtani (71/2007. számú kormányrendelet).

Környezeti feltételek

Magyarország területének mintegy felén, kb. 4,5 millió hektáron folyik szántóföldi növénytermesztés. Több százezer hektárra tehető azon szántóterületek nagysága, ahol a jelenlegi támogatási rendszer mellett is nehezen garantálható a jövedelmezőség hagyományos növényekkel. Ezek a gyakran vízjárta, belvíz kialakulására hajlamos területek, továbbá a szélsőséges vízés tápanyag-gazdálkodású, többnyire homok- vagy homokos vályog talajok. A gyorsnövésű fafajok termesztésére viszont valamennyi mezőgazdasági művelésre használt talaj megfelelő. Egyes növények (például akácfajták) a kifejezetten száraz, aszályra hajló körülmények között is biztonsággal termeszthetők. Magyarország szántóterületének mintegy 60 százaléka erózióra vagy deflációra hajlamos, ezeken a területeken rövid vágásfordulójú ültetvények telepítésével kiváló talajvédő hatást, csaknem egész éves talajfedettséget érhetünk el. A talaj pH értéke lehetőleg 5,5 és 7,2 közé essen.

Az energetikai célra termesztett fás szárú növények általában a szélsőséges időjárást is elviselik. A legkritikusabb időjárási elem a hőmérséklet ? ebből a szempontból a hazai feltételek megfelelőek ?, valamint a csapadékmennyiség. Többnyire 500?600 mm csapadékra van szükség e növények kiegyenlített fejlődéséhez, azonban már 300? 400 mm csapadékú évjáratokban is nagy tömeget produkálnak. Különösen fontos azonban a telepítés évében a kiegyenlített vízellátás, mert a növények a kezdeti fejlődés során érzékenyebbek az aszályos időszakokra. A második évtől kezdődően már a mélyebb rétegekből is képesek a nedvesség jó hatásfokú hasznosítására, mivel gyökérzónájuk egészen más, mint a lágyszárú szántóföldi növényeké. Tízéves időtávlatban azzal lehet számolni, hogy hazánkban akár 100 ezer hektáron is létesülhetnek rövid vágásfordulójú fás szárú ültetvények.

Gazdasági feltételek

A környezeti feltételek mellett elengedhetetlen a gazdasági környezet alapos ismerete, vagyis a felvevőpiac feltérképezése. Biztonsággal ott érdemes e növények termesztésével foglalkozni, ahol legfeljebb 50?80 km-es körzetben az aprítékot igénylő energia-előállító szektor is megjelenik. Nehezíti a helyzetet, hogy a termelő az erőmű megépülésére vár (sőt, a meglévő fűtőművek esetén is nehezen jön létre a megállapodás), ugyanakkor az erőművek már az engedélyeztetés fázisában szeretnék az alapanyag-előállítását megszervezni. A jövőben a tőkeerős cégek, illetve önkormányzatok vághatnak bele ilyen beruházásokba.

A gazdaságosság megítélése szempontjából a támogatásokat sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A következő évi telepítési támogatást minden év októberében lehet igényelni, amely összességében akár 200 000 Ft/ha vissza nem térítendő forrást jelenthet a termelőnek. Ez a mai viszonyok között az első évi költségek kb. 40 százalékát fedezi. A telepítési támogatás mellett a termelő jogosult a területalapú támogatásra is az ültetvény teljes időtartama alatt (2009-től SPS-rendszer), valamint ún. energianövény prémium igénybevételére, amelynek összege további csaknem 10 ezer forint évente.

2008-ban mintegy 3 ezer hektárra érkezett telepítési támogatási kérelem, ami a kedvező támogatási és piaci feltételek között mérsékelt érdeklődést tükröz. (Ennek okait lásd keretes írásunkban.)

AKADÁLYOK A VÁLLALKOZÓ KEDVŰEK ELŐTT

1. Sok az egymásnak ellentmondó nyilatkozat a fás szárú növények szántóföldi termesztésével kapcsolatban. A hagyományos szántóföldi növények termesztéséhez képest bonyolultabb a termesztés.

2. Kevés és drága betakarítógép áll rendelkezésre, a bérmunka megszervezése jelenleg nehézkes.

3. A biomassza jól eladható a nagy erőműveknek, de hiányoznak a kisebb erőművek, amelyek versenyhelyzetet teremtenének. A nagy erőművek monopóliuma miatt a termelők kedvezőtlen tárgyalási pozícióba kerülhetnek.

4. Amíg a kisebb teljesítményű erőművek csak az engedélyezés fázisában vannak, a termelők nem szívesen vágnak bele az alapanyag-előállításba.

5. A támogatás igénybevételének adminisztrációja nagyobb. Túlbürokratizált a telepítés engedélyezésének, az ültetvény fennmaradásának folyamata is. A jogszabályi környezet nem segít, hanem akadályoz.

FÁS SZÁRÚ ENERGIANÖVÉNYEK ELŐNYEI

1. Az első év jelentős költségigényét a támogatások felerészt fedezik.

2. A második évtől kezdődően kis ráfordítással és munkaerőigénnyel tartható fenn az ültetvény.

3. A betakarítási munkálatok a vegetációs időszakon kívül esnek, ami a növénytermesztés számára holtidőnek számít.

4. A telepítést és a betakarítást kivéve a gabonatermesztésben alkalmazott gépek bevethetők.

5. Olyan területeken is termeszthetők, ahol hagyományos kultúrák gazdaságos termesztése nem oldható meg.

6. A biomassza felvásárlási ára előre tervezhető, erős áringadozások nem fordulnak elő.

7. Hosszú távú szerződésekkel (10 év) garantált piaca van a keletkező biomasszának.

Gyuricza Csaba

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!