Készült: 2010. január 21. csütörtök

A mákot az élelmiszeripar és a gyógyszeripar is tárt karokkal várja, felvevő piaca stabil. Felvásárlását egy erős, jól fizető integrátor végzi. A további növekedésnek éppen az a gátja, hogy csak egy nagy felvásárló van a piacon.


Hazánkban a mák fontos élelmiszer- és gyógynövénynek számít. Ausztrália nekünk, magyaroknak köszönheti, hogy a nyolcvanas évek közepére a világ egyik legnagyobb morfin-előállítója lett. 1932- ben ugyanis Kabay János magyar gyógyszerész egy olyan szabadalmat nyújtott be, melynek révén nagyságrendekkel emelkedett a máknövényből kinyerhető alkaloidmennyiség, így a közismert morfium mennyisége is. Az eljárás hatékonyságának híre külföldre is eljutott, a Kabay-házaspár a módszert tíz országban szabadalmaztatta. A szabadalmat használó Ausztráliában szobrot emeltek a magyar vegyésznek.

A mák nemcsak a gyógyszeriparban fontos, a sütőiparban is keresett termék. Sajátságos íze, magas olajtartalma (40? 56%) és fehérjetartalma (18?22%) teszi értékessé. Vas- és magnéziumtartalma egyedülállóan magas.

Piaci óriás

Hazánk éghajlata megfelelő a máktermesztésre, de a talajadottságok nem mindenütt alkalmasak rá. Ezért elsősorban a talajt kell figyelembe venni a termelés elhatározásakor.

Horváth Tibor, az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. máktermesztési menedzsere lapunknak elmondta, hogy cégük szinte egyeduralkodó a magyarországi máktermeltetés és -felvásárlás területén. ?10? 12 ezer hektáron termeltetünk mákot, partnereink száma évente 2-300, amelyek közül egyik-másik szintén termeltet mákot. A hazai élelmiszermák éves magszükséglete mintegy 1500 tonna. Ezt az igényt 2-3000 hektár területtel ki lehetne elégíteni, lévén, hogy egy hektáron 0,5-1 tonna mag terem? ? magyaráz a szakember. A többi területről lejövő mag olyan felesleg, amelyet egész Európa többnyire Hollandiába szállít, ahonnan aztán ?szétosztják? a világnak. Rajtunk, magyarokon kívül egyébként a franciák, a spanyolok, a törökök, a csehek, a szlovákok jeleskednek még a máktermesztésben (az utóbbi két országban csak étkezési mákkal foglalkoznak).

A máktermő terület bővítésének kulcsa a feldolgozó-felvásárló kapacitás fejlesztése. Mivel Magyarországon pillanatnyilag csak egy morfingyár van ? az Alkaloida Zrt. tulajdonában ? , így a mostani máktermő terület éppen akkora, amekkorára a cégnek szüksége van.

?Mi több mint 70 éve foglalkozunk ezzel a növénnyel. A február közepén-vé-gén esedékes vetéshez legkésőbb január közepéig leszerződünk. Partnereinknek olyan szerződési feltételeket kínálunk, ami az egész agráriumban versenyképes: a mákot garantált áron, 35?40 napos fizetési határidővel, teljes egészében felvásároljuk. A termesztéshez vetőmagot, technológiai útmutatót és szaktanácsadást nyújtunk. Betakarítás előtt a várható árbevétel 15 százalékát előlegként kifizetjük? ? sorolja Horváth Tibor.

Túl szigorú magyar szabvány

Bár az Alkaloida számára a gubó az, ami igazán értékes, a cég a teljes máktermést (a tokot és magot is) felvásárolja, egy fajtától függő kilónkénti áron. A hagyományos étkezési mákmag termelésével szemben itt mindenki előre tudja, hogy mire számíthat. A termelési időszak alatt sohasem változik az ár, nincs felvásárlási limit sem, így aki jó termést takarít be, az 4-500 ezer forintos bevétellel kalkulálhat hektáronként.

A mákpiacon új szereplőnek számít a budakalászi Gyógynövény-termesztési Kutatóintézet, amely 2005-ben még csak 500 hektáron termeltetett ipari mákot. 2010- ben 1500 hektárnyi magyar termőterülettel és 500 hektárnyi integrált szlovák területtel számolnak. A termést a cseh Zentiva gyógyszergyár fogadja, hiszen az Alkaloida szükségleteit bőven fedezi ?saját? termése.

?A magyar szabvány a fizikai paramétereket veszi figyelembe értékesítéskor (gubó, szem, szár), míg a szlovák és a cseh terményszabvány a minőségre fekteti a hangsúlyt? ? mondja a budakalászi intézet máknemesítője, Szatmáry Miklós. ?1,2% morfinátlagnál az alapár 305 Ft/kg. 1,5% felett egy ezrelékenként további 25 forintot kap a termelő. Tehát 1,7% morfin esetén a termelő kilogrammonként 305 + 25 + 25 = 355 forint bevétellel számolhat.?

Ezzel kapcsolatban a szakember a magyar nemesítésű Buddha fajtát említi, amelyet már Szlovákiában is termelnek. Ennek gubója kifejezetten a gyógyszeripari igényt elégíti ki, de szemtermése is értékesíthető, bár hozama alacsonyabb. (Az alkaloid vegyületeket csak a mák tokja tartalmazza.)

?A magyar szabványok a 30 ppm feletti morfintartalmú mákot zárolják. Ez a szigor irreális igényeket támaszt a termelőkkel szemben, ugyanis betakarításkor, a gumó összeroppantásakor természetszerűleg máktokpor kerül a szemre, amely a magon lévő kis kráterekbe beletapad? ? magyarázza Szatmáry Miklós. ?A por elvileg kimosható a magból, de ez az eljárás jelentősen megdrágítaná a terméket. Végeredmény, hogy mi a nyugat- európai piacokon értékesítjük a magyar mákot, itthon meg többnyire cseh mákot vehetünk le a polcokról.?

Apró magnak puha ágy

Pál Csaba a Baranya- megyei Szaporca településen él családjával. 2000 óta évről évre növekvő terület termeszt mákot. Emellett több száz hektár termelésének szervezésében is részt vesz, és szaktaná - csokkal segíti a munkát. Tavaly saját termelésben 47 hektár, míg szervezésben 104 hektár terület fölött ?bábáskodott?.

Az egyik legfontosabb munkafázis a vetés. ?A vetésidő február vége, március eleje. Vetőmagból 0,5 kilót juttatunk a talajba hektáronként, ezért olyan gabonavetőgépet kell választanunk, amelyik képes erre a vetéstartományra (a pár százezer forintos, öreg vetőgéptől a korszerű Väderstad Rapidig sokféle gép szóba jöhet). A vetési mélység 1-2 cm között optimális. A mélyebb vetés a talajfelszín cserepesedését követően az állomány teljes kipusztulásával járhat. Rosszul előkészített területen pedig gyomosodás léphet fel. Tavaly sajnos nálunk is akadtak hasonló gondok? ? vázolja a szakember a vetés minőségéből eredő legnagyobb problémákat.

?A növényvédelem a vetőmag csávázásával kezdődik, és folytatódik a megelőző védekezésekkel. Ehhez normál szántóföldi permetezőgépet használunk. Komolyabb károkat sem a rovarkártevők, sem a gombabetegségeknem okoztak az elmúlt évben? ? állítja a szakember.

Amíg az átvevőhöz ér

A termény őrzését elsősorban családon belüli állandó figyelőszolgálattal igyekeznek megoldani. ?Egyikünk minden nap körbejárja a területeket, de komolyabb lopás még nem volt nálunk. Inkább a növényt szemlézzük? ? mondja Pál Csaba.

A termelők általában a főállású mezőőrök védelmére hagyatkoznak, akik együttműködnek a helyi rendőrséggel. Gyakran az is elég védelmet jelent, ha rendszeresen felbukkan valaki a tábla közelében.

?Mi magunk végezzük el a betakarítást. Ehhez a kombájnt gumiborítású verőlécekkel látjuk el, a kukoricadob nyílását pedig a legkisebb fokozatra állítjuk. A fordulatszám a betakarítás minőségi meghatározója, 500 fordulat/ perc a jó. Magasabb fordulatszámnál a maghéj felreped, és a termés értéktelenné válik.? A mag-gubó keveréket a kombájntól közvetlenül a termeltető telephelyére szállítják, ahol tisztítják, osztályozzák.

Százezer a minimum

Jövedelmezőségi tényezők határozzák meg a mák termesztésének a jövőjét is. Az energia, a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szerek, a gépi befektetések költségei folyamatosan növekednek. ?Itt, az Ormánságban, ahol a talaj 4-es kategóriájú, stabilan hozható az egy tonnás termés. Tonnánként 304 000 forint + 12 százalék kompenzáció mellett 340 480 forint az árbevétel, míg a ráfordítás 220 000 forint (ebben benne van a gépek üzemeltetése, a földbérleti díj, minden). Az elvárt nettó nyereség tehát 120 000 forint hektáronként? ? vallja a gazda, aki a jövőbeli kilátásokról is pozitívan nyilatkozik:

?2010-ben 120 hektárnyi saját területen, termelésszervezésben 274 hektáron, szaktanácsadással 390 hektárnyi területen mozdítom elő a máktermelést. Összesen 784 hektáron vetünk mákot, és a következő években ezt a területnagyságot is növelni szeretnénk.?

MIÉRT NEM LOPNAK MÁKOT?

Mákot lopni (karcolni) nem érdemes. A tolvajnak ugyanis ki kell várnia a június-július közepét, hogy érett gubókat találjon. Először csak karcolni tudja a gubókat, utána fél nap múlva vissza kell mennie, hogy begyűjtse a kifolyó és beszáradt máknedvet (ez az ópium). Ráadásul egyszerre csak nagyon kis mennyiséget tudna így ?szüretelni?. A begyűjtött ópium nem tisztán tartalmazza a morfint, hanem rengeteg egyéb szerves anyag és alkaloid társaságában, melyek többféle kellemetlen mellékhatást okoznak az ópiumfogyasztónak. Ezért lopás helyett egyszerűbb elmenni a diszkóba (vagy egy dealerhez), és megvenni a legmegfelelőbb anyagot.

CSEHORSZÁGI HÁTTÉR

A budakalászi Gyógynövény-termesztési Kutatóintézet termésének befogadója a prágai központú Zentiva N. V. nemzetközi gyógyszeripari vállalat. Vezető pozícióban van Csehországban, Törökországban, Romániában, Szlovákiában. Hazánkban 2007 tavaszán kezdte meg tevékenységét, ekkor 23 készítményt és munkatársakat vett át a Sanofi-Aventistől.

A Zentiva portfólióját ma több mint 280 készítmény alkotja 550 - féle kiszerelésben. A magyarországi termékportfóliót jelenleg 31 hatóanyag 74 - féle kiszerelése alkotja, melyből 4 készítmény vény nélkül kapható.

ÉVELŐ MÁK

A Gyógynövénykutató idén ősszel telepít először murvás mákot (Papaver bracteatum). A növény különlegessége, hogy évelő. A telepítését követően 8-9 éven keresztül csak betakarítani kell (és persze trágyázni, gyomirtani). ?Amíg napjainkban a morfinszázalék a minőségi mérce, a jövőben a mákgubóban rejlő oripavin és tebain alkaloidák százalékos tartalma lesz a meghatározó? ? állítja az intézet máknemesítője. ?Ezek a jelenlegi forgalomban levő fajtáknál 0,5%-ban, a murvás mákban viszont 4%-ban vannak jelen. A tebain sokkal hatékonyabb fájdalomcsillapító alkaloida, mint a morfin, és nincs kábító hatása.?Bánhidi János, Gönczi Krisztina

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!