Készült: 2010. május 19. szerda

Szerves trágyából kevés is van, nagy tömege miatt költségesen is mozgatható, és tele van gyommaggal. Létezik azonban olyan szerves anyag, ami kis térfogatú, hatékony és mégsem perzsel.


Napjainkban a termesztés egyik legsúlyosabb gondja a talajok jó minőségű, megfizethető szerves anyaggal való ellátása, a szerves trágya gazdaságos és következetes visszapótlása. Téves az a feltételezés, hogy műtrágyázással minden növényi táplálóanyag viszszapótlása megoldható. A nálunk elterjedt gyakorlattól eltérően a szerves anyagok visszajuttatása és rendszeres használatuk nem hagyható ki a növénytermesztési technológiákból.

Szabadföldi termesztés során évente átlagosan 3-4 tonna humusz alakul át növények számára hasznosítható ásványi táplálékká hektáronként. Ahhoz, hogy megőrizhessük, és hosszú távon javíthassuk a talaj biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, a legfontosabb teendőnk, hogy szerves anyaggal pótoljuk az elásványosodott humuszt. Szerves anyagot többféle módon juttathatunk a talajba, például:

füvesítéssel,

zöldanyagok, gallyazási apríték talajba dolgozásával a sorokban,

szerves trágya használatával,esetleg ezek kombinációjával.

A szerves trágyákat pedig három fő csoportba oszthatjuk:

a) hagyományos szerves trágyák (istállótrágya)

b) komposztok

c) granulált természetes növényi tápanyagok

Magas szárazanyagtartalom

A tápanyag-visszapótlás módjának kiválasztásakor fontos ismerni a növények igényeit és a tápanyagféleségek alapvető paramétereit, árát és tulajdonságait.

  • Elsőrendű fontossággal bír a szerves anyag
  • szárazanyag tartalma (%) a szerves trágyában,
  • tápanyag-összetétele (N, P2O5, K2O, MgO és a mikroelemek),
  • humin-, aminó- és fulvolsavtartalma,
  • gyommagvak vagy patogén organizmusok jelenléte,
  • felhasználási, kezelési, tárolási, raktározási sajátosságai (például mennyire körülményes a trágya kijuttatása),
  • a hektáronként kijuttatandó mennyisége.

Alapvető kitétel, hogy minél magasabb a szerves trágya szárazanyagtartalma, annál nagyobb a szervesanyag- tartalma is. Vagyis egy szárazanyagban gazdag szerves trágyával, kisebb mennyiség használata esetén is ugyanolyan, sőt akár nagyobb hatásfok is elérhető.

Az istállótrágya 17,5 százalékos szárazanyag-tartalmához viszonyítva a korszerű szervestrágyapellet munkaerő, költség és minden más idevonatkozó tényező tekintetében óriási előnyöket mutat. Ha a granulált természetes anyagokat választjuk, csaknem százszor (!) kevesebb szerves trágyát kell kijuttatnunk hektáronként.

Ez mindenképpen igen jelentős megtakarítást eredményez, akár a ráfordított munkaórák, akár az üzemanyagköltség, összköltség viszonylatában. A természetes granulált anyagok egységnyi mennyisége minimálisan tízszer több nitrogént, 15?20-szor több foszfort és káliumot tartalmaz, mint a hagyományos átlagos istállótrágya hatóanyagai.

Steril tápanyagbomba

A korszerű granulált természetes növényi tápanyagok egyik jelentős előnye a szerves trágyával szemben, hogy a gyártástechnológia részeként ? a hőkezelés következtében (65-70 °C) ? a káros ammóniagázok, a patogén baktériumok és gyommagvak maradéktalanul eltűnnek.

A pellet formátumú természetes növényi tápanyag-készítménynek legjelentősebb járulékos minőségi előnye minden más trágyával szemben a gazdag humin-, fulvol- és aminosav- tartalom. Az aminosavak biológiai feladata, hogy megkönnyítsék és megnöveljék a növény gyökérzetének azt a képességét, hogy a talajból a tápanyagokat hatékonyan felszívja: a szerves savak segítségével az egyébként hasznosíthatatlan tápanyagok növényi táplálkozásra alkalmas állapotba kerülnek.

Emellett az aminosavak segítik a növényt olyan stresszhelyzetek könnyebb átvészelésében, mint a fagy, szárazság, hirtelen hőingadozások, szél, jégeső.

Nem mosódik ki

A granulátumot akár ősszel, akár tavasszal kijuttathatjuk, ami a műtrágya vagy az istállótrágya esetében nem lehetséges, vagy egyértelmű hatóanyag-veszteséggel jár. Az istállótrágya és műtrágya kombinációkból, a nitrát alakban található nitrogén az ősz-tél folyamán egy erősebb csapadék következtében kimosódhatnak, és talajvízbe kerülve károsítják folyóvizeinket. Ugyanez a kimosódás veszély áll fenn a karbamid- nitrogén (vizelet), illetve ammónium-nitrát tartalmú NPK műtrágyákkal is.

A granulált természetes szarvasmarha- és baromfitrágya felhasználásával megfordíthatók a talajoknál tapasztalható káros folyamatok. Csökkennek a tápanyag- visszapótlás költségei, és egészségesebb, jobb ízű és minőségű árut állíthatunk elő. Nem utolsó sorban védjük vele környezetünket.

A baromfitrágyával kapcsolatban több kétely is felmerülhet. Például mennyire állandó a hatóanyag-tartalma, nem perzsel-e? Ma már ellenőrzött körülmények között, állandó tápanyagtartalom mellett lehet gyártani ezt a fajta trágyát is, ami még magasabb dózisok esetén sem perzsel. Mentes mindennemű gyommagtól, kórokozótól, könnyű a kijuttatása, alap- és fejtrágyázásra egyaránt használható; növényhez és fenofázisokhoz igazított tápanyagösszetétellel kerül forgalomba.

Fülei Zoltán, okleveles kertészmérnök

Megjelent a Haszon Agrár magazin februári száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin februári száma!