Készült: 2011. február 24. csütörtök

Hazánkban ma mintegy 2400 hektáron termesztik a rizst. A hazai fogyasztói igény 40–45 ezer tonna, ebből a magyar termés csupán 7-8 ezer tonnát tud biztosítani. A támogatható terület 25 százalékkal több, mint amennyit jelenleg bevetünk vele.
C saknem teljesen áldozatául esett a hazai rizstermesztés a földtulajdon jól-rosszul végrehajtott rendezésének, a gazdasági szervezetek átalakításának. Rákosi elvtárs idején 50 ezer hektáron folyt – rendkívül rossz hatékonysággal – rizstermelés, ma csak 2100–2600 hektáron foglalkoznak vele. De az erre korábban berendezett területek – ahol azok a bizonyos „kalitkák”, műtárgyak, zsilipek megvannak – elvileg most is lehetővé tennék, hogy további 10 ezer hektárral növeljük a termőterületet.

 

Ma a Nagykunságban (Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr) és a Körösök völgyében (Békés, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Köröstarcsa, Szarvas és Vésztő határában) találhatunk működő hazai rizstelepeket.

 

Ennyi van

 

Tavaly az elmúlt évekénél is kisebb területen, 2100 hektáron érett be a rizs, és a hektáronkénti hozam nem érte el a 3,5 tonnát, ami az elmúlt évtized leggyengébb termése volt. Kedvező időjárás esetén az átlagtermés 4–4,5 tonna körül alakul. Idén várhatóan valamivel nagyobb területen lesz rizs hazánkban. Ha az időjárás és a talajviszonyok lehetővé teszik, akkor a szokásos időben, április második-harmadik dekádjában 2400–2600 hektáron vetik el.

 

A legtöbben már beszerezték a vetőmagokat, és akkor is be tudják vetni a „kalitkákat”, ha április végén, május elején túlságosan nedves lenne a talaj, vagy ha kisebb vízben állna. Ez a rizsvetés sajátossága: ha kell, még repülőgépről is a földekre tudják juttatni a magot.

 

Most az olaszoktól importált rizs tonnánkénti ára a korábbi 400 euróhoz képest hétről hétre emelkedik. Az utóbbi időben már csaknem 600 euróért (162 ezer forint) lehet hántolt rizst kapni. Ennyiért nekünk is megérné eladni. Ám a hazai termés az itthoni igények fedezésére sem elegendő. A betakarítási súlyban mért 7-9 ezer tonnából 6-7 ezer tonna hántolt rizs nyerhető, a fogyasztás pedig 40–45 ezer tonna körül mozog. Ehhez bizony 16 ezer hektár termőterületre lenne szükség!

 

A hazai rizsfogyasztás évente és fejenként mindössze 4 kilogramm, míg Európa más országaiban jóval magasabb: például az olaszoknál ez 10 kilogramm fölötti mennyiséget és sokféle felhasználási formát jelent. A spanyolok, a franciák és a görögök szintén nagy fogyasztók.

 

Európa főként Thaiföldről és Vietnamból vásárol. Kína, India (kivéve a basmati rizst) és Japán nagy lélekszáma miatt teljesen feléli a saját termését, exportra nem jut belőle. (A basmati rizs a Himalája lejtőin terem, az egyik legdrágább rizsfajta.)

 

Támogatott terület

 

„Termesztés szempontjából Európában is kedvelt növény a rizs. Mivel kontinensünk egésze nem képes ezzel ellátni magát, így az unió rizstámogatással ösztönzi a termelését” – mondta Jancsó Mihály, a szarvasi székhelyű Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) osztályvezető helyettese. Számunkra azonban gondot jelent, hogy a rizstermelést még azelőtt szabályozták, mielőtt beléptünk volna az unióba.

 

A hektáronkénti támogatás az egyes országokra meghatározott bázistermés nagyságán alapul. Hazánk 3,1 tonnás hektáronkénti bázisterméssel lépett be, és legfeljebb 3222 hektáron termeszthetünk rizst uniós támogatással. Tény, hogy a területi kvótát megközelítőleg sem használtuk ki tavaly, viszont a hozamban már sokkal többet értünk el a 3,1 tonnához képest – ezért szükség volna a bázistermés nagyságának újraszabályozására.

 

Más tagállamok egyébként akár 6 tonna fölötti kvótát is kaptak. Valamelyest enyhít a helyzeten, hogy a magyar állam kiegészítő támogatásként hektáronként mintegy 65 ezer forintot nyújt a rizstermelőknek.

 

Néhány éve biorizs termelése is folyik hazánkban. Az egyik nagy termelő először vállalkozott rá, mivel elsősorban a német piacon nagy érdeklődés volt iránta. Az első évben 50 hektáron termeltek biorizst olyan táblákon, ahol még sohasem volt a növény, és úgy tudni, hogy idén további 50 hektárt vetnek be vele. Reménykednek, hogy a hazai nemesítésű szarvasi M 488 fajtájú rizs feldolgozva a szokvány rizs árához képest 50 százalékkal többet hoz majd.

 

Jancsó Mihály azt is elmondta, hogy a magyar termesztési körülményekhez nemesített rizsfajtákból jelenleg megfelelő a választék. A szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézetben (HAKI), illetve jogelődjeinél nemesített fajtákból – például az Ábel, Bioryza H, Dáma, M 488, M 60, M 225, Janka és a Sandora fajtákból – biztosított a vetőmagellátás. Ám a további folyamatos fejlesztés elengedhetetlen az ágazat versenyképességének megőrzéséhez, illetve javításához.
Veres János, Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. igazgatója. Gazdaságuk a hazai rizsterület harmadát műveli.

A búza után szorosan következik a rizs, mint az emberiség legfontosabb tápláléka világszerte: 95 százalékát közvetlenül emberi fogyasztásra termelik. Vetésterülete a FAO adatai szerint 2009-ben 161 millió hektár volt, az összes termés pedig 679 millió tonna. (Búzát 225 millió hektáron termeltek, összesen 681 millió tonnát.) 8–12 százalék fehérjét tartalmaz, aminosav-összetétele kedvező. Keményítője is könnyen emészthető. Előnye még, hogy barnarizsként fogyasztva jelentős az E- és a B-vitamin tartalma.

A barnarizs nem valamilyen új fajta, hanem a rizs feldolgozásának egyik állapota. A termés ugyanarról a növényről származik, mint a normál, fehér rizs esetében, csak egyszerűbb feldolgozással állítják elő. A hántolásnál a szemnek csak a külső rétegét (pelyvalevelek) távolítják el, az alatta lévő ezüsthártya színe barnás, ez adja az elnevezést. Ennél fontosabb azonban az, hogy – csakúgy, mint számos más terménynél – a beltartalom szempontjából ezek a rétegek a leggazdagabbak. Egyes kimutatások szerint ugyanis ezekben van a B3-vitamin közel 70 százaléka, a B1-vitamin 80, a B6-vitamin 90 százaléka és a mag vastartalmának 60 százaléka! Nem szólva arról, hogy a „teljes” feldolgozás alatt a rizs elveszti csaknem az összes rostanyagát és az esszenciális zsírsavak jelentős részét.