Created: Wednesday, 18 July 2012

Ha vetőmagmagnak termelünk mustárt, hektáronként 200 ezer forint hasznot tud hozni. A repcéhez képest fele költségből tonnánként 170–180 ezer forintos bevétel termelhető meg vele. Kulcsfontosságú viszont, hogy legyen rá felvásárlónk vagy nyugati vevőnk.

Nagyságrendileg hasonló árbevételt lehet elérni a mustárral, mint a gabonákkal, viszont kisebb költséggel” – állítja egy ceglédi termelő, Szarka Ferenc. Ahogy elmondja, sűrűn vetve a növényt a gyomirtáson is sokat lehet spórolni. Hektáronként 15–20 kg vetőmaggal egyenletes, sűrű állományt kaphatunk. A vetőmag ára 250–350 Ft/kg között mozog. Megfelelő vetésforgóval a kártevők és a kórokozók is visszaszorulnak, ami csökkenti a növényvédelmi kiadásokat.

Szarka Ferenc ideális vetésforgónak tartja a búza–mustár–répa sorrendet. A mustár helyét olykor a facélia vagy az olajretek tölti be. Minden további nélkül megcélozható a 1,5–2 t/ha hozam, amit tonnánként 170–180 ezer forinttal honorál az átvevő.

Az ipari mustár ára 2011-ben már megközelítette a vetőmagét, és idén sincs ez másképpen. A mustártermelés 70–80 százaléka termeltetési szerződések alapján zajló vetőmag-előállítás, ami döntően Nyugat-Európában értékesül.

Erős európai konkurensek

„A külföldi partner a saját fajtáját szaporítja fel. A mustárterületek fennmaradó része, 20–30 százaléka pedig ipari mustárként kerül a piacra, szintén szerződéses keretek között. A piaci viszonyokat ezért minden esetben az európai igények határozzák meg” – mondja Kovács-Csomor Zsolt, a Lajtamag Kft. ügyvezetője.

A világpiacot Kanada uralja, de jelentős európai termesztő Franciaország, Olaszország, Svédország, Lengyelország és Dánia. Mindezen államok mellett Ausztráliát, Oroszországot és Indiát is érdemes megemlíteni a nagyok között.

Magtermesztés mellett a mustárt olajnyerésre és konzervipari célra használják, zöldtermését pedig takarmányozásra is. (Utóbbi esetben főleg másodnövénynek termesztik.) A magot mustármag-őrleményként, ún. maglisztként is értékesítik, főleg élelmiszer-ipari célokra. Az utóbbi években a génkezelt szóját váltotta fel, mert kiválóan használható a hús- és tejiparban, továbbá sütőipari termékek kiszáradásának késleltetésére. Az őrlemény ugyanis jól megköti a vizet és a zsírt, kiemeli az élelmiszer természetes ízét, színét, és csökkenti a zsírtartalmú élelmiszerek avasodási hajlamát.

„A mustárpiac hektikus. Mi több mint 20 éve foglalkozunk vele. Az árakat az határozza meg, hogy éppen mennyi mustármag van a piacon. Ha az előző évben nyereséges volt a termesztése, úgy többen is felbuzdulnak ezen, és a következő évben hirtelen túlkínálat lesz belőle” – meséli tapasztalatait Rimán Erika, a Prosena mustármag-őrleményt forgalmazó Monotrade Kft. pénzügyi vezetője. A kockázatokat a szerződéses, integrátori kapcsolatok minimálisra csökkentik.

Előveteményei

„A mustár termesztése nem okozhat különösebb problémákat, hiszen a repcével egyazon családba tartozik. A két kultúra termesztési technológiája nagyon hasonló, azonosak a gyomirtó szerek, a kártevők és a kórokozók. Emiatt a növényvédelmi technológia is jól adaptálható a repcéről a mustárra” – mondja Kovács-Csomor Zsolt.

Sőt, a mustár azokat a gyengébb termőképességű területeket is jól tolerálja, ahová repcét már nem vetnénk. A repcével egyezően kitűnő előveteménynek számít, a vetésforgóban csökkenti a gabonatúlsúlyt. Ám ha igazán jó minőségű mustárt akarunk termelni, már az előveteményre is ügyelni kell. Legjobb számára a lóhere vagy a gabonafélék. Mivel a herbicid-maradványokra nagyon érzékeny, előveteménye csak olyan növény lehet, amelynek gyomirtó szere őszre teljesen lebomlik, nincs perzisztens hatása. Különösen a kukorica gyomirtó szerére érzékeny a mustár. Egy forgón belül ezért nem érdemes szerepeltetni kukoricával, napraforgóval és a magjukat ellövő olyan fajokkal sem, mint például a mézontófű. Ha vetőmag-szaporítás céljából vetjük a mustárt, úgy a repce után legalább három évet ki kell hagynunk.

Aprómorzsás magágy

Mivel a mustár magja igen apró (EMT: 4–7 g, hektolitertömeg: 64–70 kg), ezért a csírázáshoz jó feltételeket kell biztosítani. A vetésig elengedhetetlen a kertszerűen megmunkált, aprómorzsás, sík talajfelszín kialakítása. Kiemelt szerepe van az őszi mélyszántásnak és a gyommentesség megőrzésének. A korán lekerülő előveteményeknél, mint az őszi kalászosok, len, nagymagvú hüvelyesek után a tarlóhántást érdemes gyűrűshengerrel zárni.

Ha későn lekerülő előveteményünk van – például kukorica, napraforgó, cukorrépa –, úgy a kombájnos betakarítást szártépő és nehéztárcsa követi, több menetben. Így jutunk el a mélyszántásig, majd a szántáselmunkálásig. A vetőmag laza rétegbe kerüljön, de alatta a tömör, nedves talaj a kívánatos. Tavasszal a fő hangsúly a talajnedvesség megőrzésen és a csírázási hőmérséklet elérésén van. Ha ősszel a szántást nem tudtuk elmunkálni, akkor tavasszal a simító és a fogas kombináció a legjobb, de a kombinátor is kiváló talajfelszínt hagy maga után.

Gyomszabályozás

Mivel alacsony hőigényű, ezért a mustár már március második felében vethető, legfeljebb április 10-ig. (Magyarán még a napraforgó előtt befejeződik a vetése.) A korai vetés előnye, hogy a mustár kinő a földibolhák „foga” alól. Vetés előtt 4-5 nappal csávázzunk a vetőmagot. Erre a legalkalmasabb a Mospilan 70 WP, a Qauchio vagy a Hostathion 40 EC. Ezek akár 3–4 hétnyi védelmet biztosítanak a bolhafajokkal szemben, és kitűnő a prevenciós hatásuk a talajlakó kártevők ellen.

Már vetés után 4–5 nappal kelnek a növények. Leveleik a talajt gyorsan befedik, megakadályozva ezzel a sok T1-T2-es típusú gyomnövény előtörését. A gyommetességet preemergens gyomirtással biztosíthatjuk (Reglone 40, Reglone Turbo, Zopp vagy Reglone Air). Vetés előtt 4–5 nappal kijuttatva és azonnal bedolgozva érdemes használni a trifluralin hatóanyagú herbicideket (pl. Olitred 480 EC, Treflán 48 EC). Szóba jöhet még a Buvilan EC gyomirtó is. Ennek előnye, hogy nem kell külön bedolgozni, hátránya viszont, hogy rövidebb hatástartamú, tehát a gyommentes időszak lerövidül.

Egyszikű gyomok (kakaslábfű, muhar, vadzab, tarackbúza, fenyércirok stb.) esetén a mustár 4–5 leveles állapotában posztemergens kezeléssel a Fusilade S, illetve a Pantera 40 EC gyomirtó szerek hatásosak lehetnek, 3,5–6 l/ha dózisban.

Károsítók elleni védelem

Bár a mustár kártevői megegyeznek a repcéével (földibolha, repcefénybogár, repcedarázs álhernyója), védekezni sokkal kevesebb ellen kell. Áprilisban időszerű a földibolhák elleni védelem, amelyek ekkor már nagy tömegben megjelennek.

Repcefénybogár elleni védekezésre olyan esetben van szükség, ha a hűvös idő miatt elhúzódik a virágzás, és azt feltűnő mértékben lepik el a bogarak. A repcedarázsra már május közepétől kezdve figyelni kell. Ha már látjuk a darázs kifejlődött alakját, készülhetünk is a várható lárvatámadásra.

A peronoszpóra a mustár legveszedelmesebb betegsége, amely a pár leveles mérettől az idősebb növényekig egyaránt betegít. A leveleken felül sárgás foltot, alul fehér kivirágzást okoz. A kórokozó jelenléte az egész tenyészidőszakot végigkíséri. Vetésforgóval a fertőzés esélye mérsékelhető. Járványveszély esetén az 1 százalékos bordóileves permetezés megoldást nyújt. Ha nagyarányú a fertőzés, a beteg növényeket mélyen a talajba kell forgatni, meg kell semmisíteni. Előfordulhat a mustáron a vírusos repcemozaik is, de nem jellemző. Óvatosságból a beteg tábláról ne használjunk vetőmagot, és irtsuk a szívó rovarokat.

Betakarítás

Hűvösebb évjáratban a virágzás akár egy hónapig is elhúzódhat. Ennek jó oldala, hogy a mustár kiváló méhlegelő. Korán vetve a fehér mustár az őszi búzával egy időben takarítható be, ami többnyire gondot is okoz. „Nehéz az aratási kapacitásokat összehangolni, és ha nincs búzánk, akkor a tisztítóüzemben kell versenyt futni mások beérkező terményével” – teszi hozzá Rimán Erika.

Ha április második felében vetjük, akkor a mustár aratása július vége, augusztus elejére esik, ugyanakkor 10–20 százalékos terméscsökkenéssel kell számolni. Csak az átlagosnál szárazabb júliusban várjunk tovább az aratással, mint a 70–80 százalékos érettség. A szártő még a technikai érettség idején is zöld, de pattanva törik. A mag ilyenkor már kemény, csípős ízű.

A deszikkálás után hullott csapadék növeli a veszteségeket, ezért a levelek leszáradását követően sietni kell a vágással. Jól beállított kombájnnal –-3 százalékos magtöréssel lehet számolni. Ha nagyobb a magtörés, romlik az áruminőség, és a mag nehezebben tárolható.

Ha vetőmagmagnak termelünk mustárt, hektáronként 200 ezer forint hasznot tud hozni.
A repcéhez képest fele költségből tonnánként 170–180 ezer forintos bevétel termelhető meg vele. Kulcsfontosságú viszont, hogy legyen rá felvásárlónk vagy nyugati vevőnk.

A szervesanyag pótlása zöldtrágyázással főleg az agrár-környezetgazdálkodási célprogramoknak köszönhetően került előtérbe. Hiszen a fehér mustár kiváló zöldtrágyanövény: nemcsak táplálja a talajt, de fonálféreg-gyérítő hatású is.

A másodvetés ideje július vége–augusztus eleje. A növény ekkor már nem képes a magot megérlelni, virágzáskor zölden szántjuk le. Zöldtömege: 30–40 t/ha.

A vetőmagszükséglet 10–15 kg/ha (kb. 2 millió csíra/ha). Vetése gabona-sortávra, 3 cm mélyen történik. Tápanyagigénye 50–60 kg nitrogén-hatóanyag hektáronként. A kikelő tábla akár legeltetésre is alkalmas.

 

Nedvességtartalom

max. 8%

Fehérjetartalom

min. 32%

Olajtartalom

min. 26%

Szénhidráttartalom

min. 20%

Hamutartalom

max. 5%

Növényvédő szerek a mustárban

Talajba bedolgozással vetés előtt

Olitref 480 EC vagy Treflán 48 EC

Ppi-kezelések: 1,6–1,9 l/ha, 3,5 l/ha,

és 1,6–1,9 l/ha

Talajba dolgozás nélkül vetés előtt

Buvilan EC herbicid

3,5–4 l/ha

Egyszikű gyomok ellen a mustár 4-5 leveles állapotában

Fusilade S

3,5–6 l/ha

Agil 100 EC

0,8 l/ha,

Panthera 40 EC

1,5 l/ha

Fusilade Forte

0,8–1 l/ha

Kétszikű gyomok ellen

Lontrel 300 EC

0,3–0,4 l/ha

Butisan Star

2–2,5 l/ha

Galera

0,3–0,35 l/ha

Sclerotinia sclerotiorum ellen

Pictor

0,5 l/ha

Földibolha elleni csávázószer

Cruiser OSR

10 l/t

Földibolha ellen a vegetációs

időszakban

Nurelle D

0,6 l/ha

Repcedarázs álhernyó ellen

Fendona 10 EC

0,1 l/ha

Repcefénybogár ellen

Nurelle D

0,6 l/ha

Fénybogár ellen virágzó

állományban

Biscaya

Mavrik

0,3 l/ha

0,2 l/ha

_DSC2439.tif

A mustár előnyei

• Ahol a repce jól terem, ott a mustár is, sőt rosszabb termőhellyel is beéri.

• Tavaszi növény, nincs kifagyási veszély.

• Vetésideje megelőzi a többi nagy szántóföldi kultúráét, így jól szervezhető.

• Jól beilleszthető a kalászos vetésforgóba.

• Korán vetve nincs gond a földibolhákkal, növényvédelme a gyakorlatban a gyomszabályozásra korlátozódik.

• Hátránya, hogy betakarítása saját szárító- és tisztítókapacitás esetén is pontos ütemezést igényel, mivel egybeesik a búzáéval.

 

Időjárás

Haszon Agrár 2014. július-augusztus
Haszon Agrár 2014. július-augusztus
eladó

This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Kwizda