Készült: 2014. január 03. péntek

Közvetlen szomszédságunk ezer szállal kötődik az anyaországhoz. Mióta megnyíltak a határok, a gazdasági kapcsolatok is szorosabbra fűződtek. Gép- és gabonakereskedők cirkálnak a határ mindkét oldalán. Lestyánszky Viktor is együtt úszik a globalizációs árral.

A szlovák–magyar határ mentén, az Ipoly folyó jobb partján helyezkedik el Ipolyhídvég, ahol Lestyánszky Viktor, a Szlovák Zöldség Unió egykori alelnöke gazdálkodik. A családi gazdaság 1992 áprilisában alakult, 18 hektár termőterülettel, melyet az évek során a lehetőségek szerint egyre bővítettek. Mára 306 hektáron gazdálkodnak, melynek 25 százaléka saját terület, a fennmaradó pedig bérelt. Ebből 30 hektár rét, 276 hektár pedig szántó, aminek 20 százaléka gyenge minőségű. A terület 30 százalékán kiépített öntözőrendszer van, ami igazi kincs. Viszont a rendszer elöregedett, és drágán üzemeltethető, szükség esetén mégis nagy szolgálatot tud tenni a mai szélsőséges időjárási körülmények között.

A gazdaság megalakulásakor a szántóföldi növénytermesztésben és a zöldségtermesztésben látták a lehetőséget, így állattenyésztéssel nem is foglalkoztak. A szénát így teljes mértékben értékesítik. A szántóföldi növénytermesztésben a búza és a napraforgó a mai napig is dominál, idén 90 és 80 ha részesedéssel. A nagy tárolókapacitású raktáraknak köszönhetően az egész területen megtermelt terményt képesek tárolni. A napraforgót ennek ellenére az aratást követően azonnal értékesítik. A búzát viszont tárolják, és a lehetőleg a magasabb piaci áralakuláskor értékesítik.

A vetőmag-kukorica is  minden évben jelen van, 10-15 ha öntözhető területen. A termesztés körüli teendőket a gazdaság végzi folyamatos ellenőrzés mellet, a betakarítás viszont már a szaporítócég feladata. Ezen kívül árpát, kukoricát, lentmagot és repcét termesztenek, változó nagyságú területen. A lenmagot élelmiszeripari célra az olaszok, az osztrákok és a németek keresik. 420 és 450 eurót (126- 135 ezer forint) is megadnak egy tonnájáért.

Az intenzív növények közül az utóbbi két évben a burgonyát átlagosan 10 hektáron, borsót és csemegekukoricát 20-20 ha területen termesztenek. Utóbbi kettőt szerződés alapján a közelben lévő ipolynyéki Equus társaság felvásárolja, mely mélyfagyasztott zöldségek és zöldségkeverékek feldolgozásával és értékesítésével foglalkozik. Időzített a termesztés, a

szerződés alapján előre meghatározzák az átvételi árat, a betakarítást pedig a társaság végzi.

„Mára minden eszközünk megvan úgy a szántóföldi növénytermesztéshez, mint a zöldségtermesztéshez: hét traktor 50 LE-től egészen 200 LE-ig, gabonakombájn, burgonyakombájn” – mondja büszkén a 20 éves termelési tapasztalattal rendelkező termelő. Speciális gépeket vásároltak a zöldségtermesztés korszerűsítéséhez, a teljes gépparkot pedig saját készítésű gépekkel egészítették ki, amely jól megfelel az adott talaj- és domborzati viszonyoknak. Vetőgép, eke, kombinátor, sávos kukoricaművelő eszköz készült, amelyek úgy néznek ki, mintha most kerültek volna le a gyártósorról.

Rózsásan indult

Régebben, 2001 és 2008 között, még jobban mentek a dolgok. A zöldségtermesztés az öntözhető szántóterületnek majdnem a felén folyt. Hagymát, káposztát, sárgarépát, petrezselymet (35 ha) és burgonyát (45 ha) termeltek. 2002-ben megalakult egy saját cég, a LY-agri Spol. s. r. o.,  melynek fő feladata zöldségek és burgonya feldolgozása, tisztítása, csomagolása és forgalmazása. A választék egyre bővült, friss, tisztított zöldség egészben, vagy kockázva, szeletelve került csomagolásra.

Préseléssel, adalékanyag hozzáadása nélkül répa-, cékla- és almalevet készítettek. Beszerezték a feldolgozáshoz szükséges eszközöket, kialakították a technológiát és a marketinget. A friss zöldséget illetve gyümölcsöt tisztítás után ledarálták, a pépet préselték. Az abból nyert levet ülepítették, majd leszűrték. A pasztörizáció lépése az alma és a körte esetében itt következett, s végül a töltés, csomagolás feladata maradt. Ezt követte a forgalmazás.

Győznek a nagy kultúrák

Mindehhez saját és felvásárolt zöldségeket is feldolgoztak. Sárgarépából 2000 tonnát évente, amelyből 1500 saját területen termett. Felépítettek egy 1000 négyzetméteres, klimatizált hűtőházat. A projekt felét támogatásból, a többit önerőből finanszírozták. Az ország számos üzletláncával kötöttek szerződést, saját hűtőpultot kaptak. Tizenhat hűtőkocsi szállította nap mint nap a friss terméket, biztosítva ezzel a folyamatos kiszolgálást, ami pedig nem fogyott el, azt vissza vették.

Akkoriban 70 állandó alkalmazottat foglalkoztattak a termelés, feldolgozás és logisztikai feladatok megfelelő ellátásának érdekében. A rengeteg munkának meg is volt az eredménye. Öt éven keresztül úgy tűnt, mintha egy álom vált volna valóra. Ám az üzletláncok idővel egyre nagyobb árrést alkalmaztak, ami végül a fogyasztásra is visszahatott.

Mára megszűnt a feldolgozási tevékenység, a klimatizált raktárnak csak 30 százaléka van kihasználva, a vetésszerkezet teljesen átalakult. Burgonyából negyed annyit termelnek, mint régen, hagymát, káposztát, sárgarépát, petrezselymet egyáltalán nem. Ezek helyét elfoglalta a borsó és a csemegekukorica, a napraforgó és a búza.

„Talán minden másképp történt volna, ha időben kiépítünk néhány saját boltot a feldolgozott termékeink számára” – sóhajt Lestyánszky Viktor. „Közvetlen értékesítéssel megteremthető egyfajta bizalmi kapcsolat a termelő és a vásárló között, azonkívül magasabb értékesítési ár érhető el. Mára már saját vevőkörrel rendelkeznénk…”

Eladni nehéz, vásárolni könnyű

Az uniós csatlakozás (2004.) előtt az összes terményt országon belül értékesítették. „Nagyobb biztonságban éreztük magunkat. Kezdetben még a saját biotermékeink is jól fogytak. Sajnos, a termelők ki vannak szolgáltatva a kereskedőknek. Magyarország jól teszi, ha szigorú a multikkal, és a fogyasztókat a hazai termékek felé tereli” – vélekedik Lestyánszky Viktor.

A határok megnyílta után náluk is megjelentek a nemzetközi hálózatok, a külföldi kereskedők, felvásárlók. Nagyobb lett az értékesítési lehetőség, de az árak már kevésbé tervezhetőek. Sok termelő, akinek nincs tárolója, rögtön a betakarítást követően kénytelen nyomott áron értékesíteni.

Viszont a gazdálkodóknak lehetőségük van más országból beszerezni a gépeket, eszközöket, vetőmagot, műtrágyát. „A magyar beszállítóktól mindezt olcsóbban meg tudom szerezni.” Az ipolysági termelő példaként a vetőmagot említi: ötödével alacsonyabb áron szerzi be Magyarországról, mintha otthon venné. A megegyező összetételű kombinált műtrágya szintén olcsóbb. Nem beszélve arról, hogy azonos típusú és márkájú erőgépet a szlovákok 15%-kal drágábban kínálják, mint a magyarországi márkaképviselet. Ez a néhány példa azt tükrözi, hogy Magyarországon alacsonyabb anyagi ráfordítással művelhető meg 1 hektár.

A magyar felvásárlók is megjelennek aratáskor Szlovákiában Főleg a búzát, a repcét, a kukoricát, a napraforgót viszik. 5 százalékkal magasabb árat kínálnak, mint a hazai kereskedők, és rögtön fizetnek is.

„Rengeteg lehetőség van a mezőgazdaságban. Mindenkinek meg kell találnia a maga számára legmegfelelőbb utat” – vallja Lestyánszky Viktor. A tapasztalt gazda egyikszik minden fillért visszaforgatni a vállalkozásába, él a támogatások adta lehetőségekkel, de hitelei is vannak. Jelenleg kilenc alkalmazottat foglalkoztat, közülük egy agronómus. A tavalyi év a kevés csapadék ellenére enyhén pozitív eredménnyel zárult. Arra már nem volt elég a bevétel, hogy a szokásos gépbeszerzés megvalósuljon. A 2008-ban még kiugróan jól működő cég mára egy a sok közül, de ugrásra készen várja a kedvező fordulatot.

Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!