Készült: 2016. január 26. kedd

Haszonbérlőként és cégtulajdonosként sem muszáj magunknak művelnünk a földet. Hozzátartozónknak és a vállalkozásunknak is átadhatjuk a gazdálkodás jogát. Ha a bérbeadó beleegyezik, és van egy jó indok, ezen túlmenően is áttestálható a művelés. Megmutatjuk, mire lehet hivatkozni, és hogyan kössön szerződést.




Gyakran felmerülő kérdés a mezőgazdasági termelők körében, hogy a haszonbérlő jogosult-e bérelt földjét más gazdálkodó számára használatra átengedni. Bár az új földforgalmi törvény szerint a haszonbérlőnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azért léteznek törvényi kivételek. A haszonbérlő helyett művelheti a földet közeli hozzátartozója, illetve a legalább 25%-ban a bérlő vagy annak közeli hozzátartozója tulajdonában álló mezőgazdasági vállalkozás is. Emellett a haszonbérbe adó hozzájárulásának megszerzése esetén van még egy mód, az alhaszonbérbe adás lehetősége is. Cikkünkben ez utóbbi szerződés kötésére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.

Mitől „al” egy haszonbérlet?

Ha egy ingatlan használati jogát nem közvetlenül annak tulajdonosától, hanem a bérlőjétől szerezzük meg, egy „al” szócska kerül a szerződés megnevezése elé. Sajnos a hétköznapi szóhasználatban tévesen „albérletnek” hívjuk azokat a bérleti szerződéseket is, amikor a tulajdonostól szereztünk használati jogosultságot. Pedig a bérlet és az albérlet ugyanúgy két különböző szerződéstípus, mint termőföldek esetén a haszonbérlet és az alhaszonbérlet.

Törvényes indok kell!

Bár az új Polgári Törvénykönyv már nem tartalmazza az alhaszonbérlet semmisségére vonatkozó rendelkezést, a haszonbérlő továbbra is csak kivételesen, a 2013. évi CCXII. törvényben meghatározott módon és indokkal jogosult az általa bérelt területet alhaszonbérletbe továbbadni.
Az egyik ilyen eset, ha a haszonbérelt földön megtermelendő termény túlnyomó részben élőmunka-ráfordítás alkalmazását igényli. Ezzel az indokkal például a haszonbérlő mint termelési integrációt végző vállalkozás adhatja át az adott földrészlet használati jogát egy vele termeltetési kapcsolatban álló földműves kistermelőnek vagy családi gazdaságnak valamilyen intenzív kultúra (pl. fóliasátras vagy szabadföldi kertészet) művelésének céljából.
Ugyancsak megengedett az alhaszonbérlet, ha a termesztett kultúra vetésforgó alkalmazását igényli. Ilyenkor az egymás közelében gazdálkodó termelők kölcsönösen megegyezhetnek, hogy lehetőleg egy tömbben művelhető nagyobb földrészletek jöjjenek létre, ha ezt vetőmag-előállítás miatt kialakítandó zárt körzet vagy jogszabály által előírt minimális összefüggő területnagyság, illetve egyéb, agrotechnikailag indokolt körülmény kellően megalapozza. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy önmagában a birtokösszevonási célt szolgáló „tömbösítés”, közkeletű nevén a „művelési csere” még nem elegendő indok alhaszonbérleti szerződés kötésére.
Nem minősül alhaszonbérletnek, ha a haszonbérlő egyes kisebb haszonvételek gyakorlását (így például gomba, vadgyümölcs, virág, gyógynövény, nád, sás gyűjtését, az árokpart és a töltés menti fű kaszálását) kívülálló személy részére átengedi. Erről azonban a haszonbérbe adót értesítenie kell, aki dönthet úgy, hogy ezeket a haszonvételeket inkább maga kívánja gyakorolni. A kisebb haszonvételek gyakorlásáról a felek akár szóban is megállapodhatnak.
Speciális szabályok vonatkoznak azonban az erdőterületek kisebb haszonvételeire. Állami tulajdonú erdőben – az egyéni szükségletet meghaladó, azaz két kilogrammnál több – gomba, vadgyümölcs gyógynövény gyűjtése csak az illetékes erdőgazdasági zrt. engedélyével végezhető. Védett természeti területen és magánerdőben azonban ez a tevékenység mennyiségtől függetlenül engedélyköteles, így csak a természetvédelmi hatóság, illetve az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával végezhető.

A szerződéskötés fázisai

Az alhaszonbérleti szerződés földhasználati szerződésnek minősül, ezért az általános szabályok szerint azt írásba kell foglalni, és a szerződő felek mellett két tanúval is alá kell íratni (azok nevének és lakcímének feltüntetése mellett). Alhaszonbérleti szerződést a haszonbérlő kizárólag regisztrált földművessel vagy mezőgazdasági termelőszervezettel köthet. A szerződés határozott időre, de legfeljebb az eredeti haszonbérleti szerződésben kikötött időtartam végéig szólhat.
Az alhaszonbérleti szerződés érvényességéhez szükséges a földrészletet eredetileg haszonbérbe adó földtulajdonos vagy haszonélvező hozzájárulása is. Ez két formában szerezhető meg. Az egyik mód, ha az eredeti haszonbérleti szerződésbe belefoglaltak egy alhaszonbérletet engedélyező kikötést, amely „generális felhatalmazást” ad a haszonbérbe vevőnek arra, hogy a föld használati jogát másnak átengedje. Mivel a feleket kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli, a föld haszonbérbe adóját ilyen esetben is szükséges értesíteni az alhaszonbérbe adás tényéről. Ha a szerződésben ilyen felhatalmazás nincs, az alhaszonbérleti szerződéshez is kapcsolható egy hozzájárulást megadó záradék, amelyet a föld tulajdonosa /haszonélvezője/ aláír.
Alhaszonbérbe adás esetén a szerződés kifüggesztésére nincs szükség, mivel ilyen esetben előhaszonbérleti jog nem gyakorolható, és nem kell a szerződésre a járási hivatal földhivatali osztályának jóváhagyó záradéka sem. Ugyanakkor az alhaszonbérletet a földhasználati nyilvántartásba be kell jegyeztetni, vagyis a fölhivatali szerv a szerződés jogszabályi előírásoknak való megfelelését ellenőrizni tudja.
Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a járási hivatal az alhaszonbérleti szerződés alapján az eredeti haszonbérlő földhasználati lapjáról hivatalból törli annak a földterületnek a használatát, amelyre az alhaszonbérleti szerződés szerint más földhasználó alhaszonbérlet címén a földhasználatát bejelentette. Ez egyben azt is jelenti, hogy az alhaszonbérleti szerződés időtartama alatt az adott területre nézve az alhaszonbérlő minősül jogszerű földhasználónak, és igényelheti a területalapú támogatást.

Ki felel az alhaszonbérlőért?

A haszonbérlő az alhaszonbérlő magatartásáért úgy felel, mintha a földet maga használta volna. E szabály indoka az, hogy a föld tulajdonosa az alhaszonbérlővel nem kerül szerződéses kapcsolatba (a hozzájárulás nem szerződés!). Emiatt az alhaszonbérleti szerződés nem érinti a haszonbérlőnek a haszonbérbeadóval szemben fennálló kötelezettségeit sem. Így tehát az eredeti szerződés szerinti haszonbérleti díjat továbbra is fizetnie kell a tulajdonos (haszonélvező) részére annak dacára, hogy valójában nem ő műveli a földet. Természetesen az alhaszonbérlő által fizetett díj a haszonbérlőt illeti.

Felmondom!
Az alhaszonbérleti szerződés megszűnik a határozott idő lejártával, ezt megelőzően pedig felbontható közös megegyezéssel is. Egyoldalúan, rendkívüli felmondási okra hivatkozva a haszonbérlő írásban mondhatja fel az alhaszonbérletet, amennyiben az alhaszonbérlő nem tesz eleget művelési kötelezettségének, vagy olyan gazdálkodást folytat, amely veszélyezteti a föld termőképességét, illetve ha az esedékes alhaszonbérleti díjat írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg. Ha a felek között vita támadna a felmondás jogosságáról, a haszonbérlőnek kell 8 napon belül bírósághoz fordulnia a felmondás jogszerűségének megállapítása céljából.
Amint arról már szóltunk, az alhaszonbérlő esetleges szakszerűtlen gazdálkodása miatt a föld tulajdonosa irányába a haszonbérlő tartozik felelősséggel. Mivel a tulajdonos az alhaszonbérleti szerződést közvetlenül nem tudja felmondani (hiszen nem ő kötötte), így a vele szerződéses viszonyban álló haszonbérlővel szemben gyakorolhatja az azonnali felmondás jogát. A haszonbérleti szerződés felmondása az alhaszonbérleti szerződést is megszünteti.
Megjegyezzük továbbá, hogy a tulajdonosnak a haszonbérlő felé azonnali hatályú felmondási jogosultsága van akkor is, ha a haszonbérbe vevő a hozzájárulása nélkül adta alhaszonbérbe a földet. 


Orlovits Zsolt, Kovács László
 
Alhaszonbérleti szerződés
amely létrejött
egyrészről
Földműves esetén    Mezőgazdasági termelőszervezet esetén
Név:    Gazd. szervezet neve:
Születési név:    Statisztikai azonosítója:
Születési hely és idő:    Cégjegyzékszáma:
Anyja neve:    Székhelye:
Lakcíme:    Vezető tisztségviselő/cégvezető neve:
Személyi azonosítója:    Lakcíme:
Adóazonosító jele:    Gazd. szervezet nevében eljáró meghatalmazott neve:
Kamarai nyilvántartási száma:    Lakcíme:
Földműves nyilvántartási száma:    Gazd. szervezet kamarai nyilvántartási száma:
Állampolgársága:    Mezőgazdasági termelőszervezet nyilvántartási szám:
mint Alhaszonbérletbe adó;
másrészről
Földműves esetén    Mezőgazdasági termelőszervezet esetén
Név:    Gazd. szervezet neve:
Születési név:    Statisztikai azonosítója:
Születési hely és idő:    Cégjegyzékszáma:
Anyja neve:    Székhelye:
Lakcíme:    Vezető tisztségviselő/cégvezető neve:
Személyi azonosítója:    Lakcíme:
Adóazonosító jele:    Gazd. szervezet nevében eljáró meghatalmazott neve:
Kamarai nyilvántartási száma:    Lakcíme:
Földműves nyilvántartási száma:    Gazd. szervezet kamarai nyilvántartási száma:
Állampolgársága:    Mezőgazdasági termelőszervezet nyilvántartási szám:
mint Alhaszonbérletbe vevő, a továbbiakban együttesen Felek között,
az alulírott helyen és időben, az alábbi feltétekkel:
1. Alhaszonbérletbe adó kijelenti, hogy haszonbérlője a …………………. település külterületén található ………... helyrajzi számú, ….. ha ………. m2 területű, …... AK kataszteri jövedelmű, ……………... művelési ágú földrészletnek, amelyet  ………………………………………............... (név) tulajdonossal/haszonélvezővel kötött haszonbérleti szerződés alapján …….. év ….. hó ….. napig határozott időtartamra bérel.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy Alhaszonbérletbe adó alhaszonbérbe adja, Alhaszonbérletbe vevő alhaszonbérletbe veszi az 1. pontban körülírt földrészletet a következő célból:....…………………. (indoklás pl. szabadföldi kertészeti művelés / vetőmagtermesztési zárt körzet kialakítása).

3. Felek jelen szerződést … év ……. hó …. napjától kezdődő határozott időre, …… gazdasági évre, azaz …… év ……… hó …… napjáig terjedő időszakra kötik. (Az időtartam nem lehet hosszabb, mint az alhaszonbérbe adó haszonbérleti joga!)
4. Alhaszonbérletbe vevő a 2. pontban megnevezett célból a szerződés hatályba lépésétől kezdve jogosult a földrészlet kizárólagos használatára és hasznai szedésére.
5. Alhaszonbérletbe vevő a földterület használatáért a tárgyév …… (hó) …….. (nap) -ig ............. Ft/ha alhaszonbérleti díjat köteles fizetni. Felek rögzítik, hogy Alhaszonbérletbe vevőt a 2013. évi CCXII. törvény 63. §-ban foglaltak szerint bérfizetési kedvezmény illeti meg.

6. Alhaszonbérletbe vevő köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.

7. Alhaszonbérletbe vevő nem jogosult a jelen szerződés tárgyát képező földrészletet harmadik személy használatába adni.

8. A jelen szerződés tárgyát képező földrészlet utáni  közterheket az Alhaszonbérletbe vevő köteles megfizetni.

9. A földhasználókat megillető és jogszabály szerint járó támogatásokat az Alhaszonbérletbe vevő jogosult igénybe venni.

10. Alhaszonbérletbe vevő kijelenti, hogy eleget tesz a 2013. évi CXXII. törvény 42. §-ban foglalt feltételeknek, mely alapján az alábbi nyilatkozatokat teszi:
a)    Alhaszonbérletbe vevő kijelenti, hogy földműves.
b)    Alhaszonbérletbe vevő kijelenti, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.
c)    Alhaszonbérletbe vevő kijelenti, hogy nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása.
d)    Alhaszonbérletbe vevő kijelenti, hogy a jelen szerződéssel érintett földhasználati jogosultság megszerzése nem ütközik a törvényben megállapított birtokmaximum korlátokba.
11. Felek tudomásul veszik, hogy a szerződés érvényességéhez a haszonbérletbe adó (tulajdonos/haszonélvező) írásbeli hozzájáruló nyilatkozatára van szükség. Ezért jelen szerződés a Felek aláírása után, a hozzájáruló nyilatkozat kézhezvételét követően lép hatályba.
12. Jelen szerződés hatályát veszti, ha az alhaszonbérleti szerződés földhasználati nyilvántartásba való bejegyzését az illetékes járási hivatal földhivatali osztálya jogerős határozatában elutasítja, az elutasításról szóló határozat jogerőre emelkedésének napján, minden további jogcselekmény nélkül.

13. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés hatályba lépése esetén a földhasználat bejelentésével kapcsolatos valamennyi intézkedést Alhaszonbérletbe vevő köteles saját költségén megtenni.

14. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben nem részletezett kérdésekben a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény vonatkozó rendelkezéseit és a kapcsolódó egyéb rendelkezéseket tekintik irányadónak.

Felek a(z) ….. lapból és ……. számozott oldalból álló, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szerződést átolvasást követően mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag 3 példányban írták alá, melyből 1 pld. Alhaszonbérletbe adót, 2 pld. Alhaszonbérletbe vevőt illeti meg.


Kelt: ........................., .............. év ............................. hónap ................... nap.

…………………………………
Alhaszonbérletbe adó   
……………………………………….
Alhaszonbérletbe vevő

Előttünk mint tanúk előtt:
Aláírás: ………………………………..………….    Aláírás: …………………………………..…….…
Név: ……………………………………………    Név: ………………………………………..…..
Lakcím: ………………………………….……..….    Lakcím: ………………………………….…………

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi lapszáma
eladó szántó