Készült: 2018. szeptember 24. hétfő

Őstermelők, kézműves termékek előállítói naponta szembesülnek azzal a problémával, hogy kell a marketing, de kevés rá a pénz, a szakembert pedig nem tudják megfizetni. Akadnak azonban kis összegekből megvalósítható fogások, amivel felépíthető és erősíthető a kézműves márka. Ebből adunk ízelítőt egy rábaközi búzafűlégyártó és egy Balaton-felvidéki házi lekvár és szörpkészítő példáján. Egy budapesti reklámszakember pedig a kisvállalkozások számára is használható legújabb fogásokat ajánl.


„Enyhén magas koleszterin- és vércukorszintem miatt kerestem természetes gyógytermékeket. Ekkor akadtam a búzafűlére” – idézi fel a családjával a Győr-Moson-Sopron megyei Csornán élő Kovács Attila. A Rábaközben nőtt fel, nagy lokálpatrióta hírében áll, ő a vitaminokban, aminosavakban, fehérjében, klorofilban is gazdag „Rábaközi Búzafűlé” készítője. Kovács Attila egy termelőtől kezdte vásárolni a különleges italt, ő javasolta, hogy próbálkozzam meg az előállításával. Először csak a lakásban hajtatta a növényt, és saját fogyasztásra készítette. Hét évvel ezelőtt azonban kiváltotta a szükséges engedélyeket. Azóta, mint mondta „őstermelőként dolgozom mellékállásban”.

Búzafűlé a Rábaközből

Az indulás előtt logót terveztetett egy grafikussal, elkészült a weboldal (rabakozibuzafule.hu) és kitalálta a brand szlogenjét: „Éltető energia a Rábaközből”. Segítette a vállalkozás indítását, hogy sokan személyesen ismerik a megyében. Így az elégedett első vásárlók - és a „szájhagyomány” - útján találták meg a vevők, ami máig erős csatorna.

Növelte az eladást a Kisalföld megyei napilap és a győri önkormányzat „Védd a helyit, vedd a kisalföldit” nevű akciója, amely a helyi termelőket és a fogyasztókat hozta közelebb egymáshoz. Attila jelentkezett, és a Dunakapu téri vásáron saját standján mutathatta be termékét. „Kell a személyes kapcsolat a vásárlóval. Ilyen termék eladása bizalmi és hitelességi kérdés is” – mondja.

A hagyományos marketingeszközök közül a szórólapozás és az internetes hirdetés sem jött be. A közösségi médiát viszont hatékonyabbnak tartja. Készített a terméknek saját Facebook-oldalt, hirdetéseket ad fel, videókat posztol. „Nagyon hatásos, ha a fogyasztókat szólaltatom meg, ők mondják el, milyennek tartják, miért isszák a Rábaközi Búzafűlét” – tapasztalja az elégedett őstermelő.

Zsusska titkai
A szükség késztette egy másik kézműves márka létrejöttét is. Lang Zsuzsa a kétezres évek elején egy lapkiadónál dolgozott marketingesként. Aztán jött a gazdasági válság, a leépítés, Zsuzsa pedig a karrierváltás mellett döntött. Pályázati úton nyert állami támogatással indította el kézműves vállalkozását „Zsusska” márkanév alatt. Házi készítésű lekvárokat, szörpöket és befőtteket készít a Balaton-felvidéken található Monoszlón. Ehhez a közel 2500 négyzetméteres telken található gyümölcsfák adják főleg az alapanyagot.

Zsuzsa marketinges múltja miatt könnyebb helyzetben volt a többi kézműveshez képest, mert előrébb járt a „formavilág”, a marketingelemek megtervezésében, mint a termékfejlesztésben. Ügyelt arra, hogy a Zsusska termékek dizájnja más legyen, mint a többi házi készítésű terméké. Az online térben saját weboldallal (zsusska.hu), a közösségi médiában pedig a Facebookon és az Instagramon is jelen van. Rendszeresen posztol a gyártás fázisairól, piaci megjelenéseiről. Például vasárnaponként a Balaton-felvidék leginkább trendi kézműves piacán, Káptalantótiban tudunk vele találkozni. Nem a mennyiségre, hanem a minőségre fókuszál, igyekszik a régi ízeket visszacsempészni a köztudatba, de készít cukormentes termékeket is, amire elmondása szerint egyre nagyobb a vevők igénye. Vásárlóinak közel 70%-a állandó, törzsvevő, csak 30 % az alkalmi.

Zsuzsa szinte minden nap dolgozik, beszélgetésünk napján éppen levendulaszörpöt készített. A termeléstől a marketingen át az értékesítésig minden munkafolyamatot visz szülői segítség mellett. Marketingre körülbelül napi fél órája jut. „A közösségi médiás megjelenéssel mondhatom, hogy elégedett vagyok, bár a fotókra szeretnék nagyobb hangsúlyt helyezni” - jegyzi meg azzal, hogy videókra egyelőre nincs kapacitása. A Google keresésekben jól áll: weboldala a gyakori kulcsszavakkal az első találatok között megjelenik. Segíti ismertségének növelését a sajtómegjelenés is. Legutóbb a Balaton magazinban jelent meg, aminek hatására többen fel is keresték a káptalantóti Liliomkert piacon.

A szakember szemével
„A kézműves terméket részben a készítő személye – és az ebből fakadó érzelmi többlet – adja el, ezért fontos, hogy legyen arca a vállalkozásnak” – mondja Battay Máté, a Golden Brothers Zrt. vevőszerző ügynökség társalapítója. A vidékfejlesztési agrármérnök diplomával is rendelkező szakember azt érti ez alatt, hogy a készítő személye markánsan legyen jelen a kommunikációban.

A kézműves vállalkozás marketingjének „titka”szerinte a következetes, a készítő személyét is bemutató kommunikáció. Az eladásra és nem az imázsépítésre fókuszáló marketing valamint a tevékenységek dokumentálása (fotókkal, videókkal). Meg kell ismertetni a fogyasztókkal, vásárlókkal a szakember szerint, hogy mitől is kézműves az adott termék: mi a „titok”, ami mástól megkülönbözteti.

Növeli a hitelességet, ha a termelő valós, átélhető történetet ír arról, hogyan indult, mit ad neki ez a termék. Fontosak a kézműves arculati elemek – a kézírásra emlékeztető betűtípussal készült logók, címkék, csomagolás - egy honlap és a közösségi médián történő következetes és folyamatos kommunikáció. „Mindenekelőtt az Instagramot javaslom, amivel hirdetés nélkül arányaiban több felhasználó érhető el, mint a Facebookon” – figyelmeztet a szakember. Arra is, hogy erdemes megkeresni az Instagramon, vagy a Youtube-on az „influencereket” (véleményvezéreket, akik több ezres követővel rendelkeznek – a szerk.), akiknek a vállalkozó elküldheti termékét, és kérheti, hogy az influencer foglalkozzon vele” – teszi hozzá Battay Máté.

Mivel a kézműves őstermelők csak meghatározott helyeken értékesíthetnek (általában a lakóhelyétől legfeljebb 30 kilométeres távolságra, a megyében és Budapesten), ezért szóba jöhet a földrajzi lokációhoz kötött reklám is a Google vagy a közösségi médiafelületek: a Facebook, Instagram és YouTube rendszereiben.

Battay Máté utalt az online hírlevél hatásosságára is. Ajánlott a weboldalon elhelyezni egy feliratkozó űrlapot, ugyanis a hírlevelekkel közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki a vásárlóközönséggel: új termékekre, speciális ajánlatokra, a legközelebbi vásárokra hívhatja fel ezen keresztül a figyelmet. Bloggal is szép eredményt érhetnek el: a Google keresőjében előrébb kerül az az oldal, amely rendszeresen frissül új, releváns tartalommal. Érdemes arra sarkallni a fogyasztókat (például egy kedvezményes vásárlással), hogy küldjenek visszajelzést a termékről. Értékeljék írásban pár szóval vagy fotózzák le magukat vele.

Az üzleti élet képviselőihez a LinkedIn szakmai közösségi oldalon lehet közelebb kerülni. A nagy információs zajban ez még olyan hely, ahol könnyebben eljutnak az üzenetek a célközönséghez. Cikkekkel, rövid szöveges posztokkal, szakmai közösséghez való csatlakozással értékes fogyasztói réteget lehet elérni.

Kovács Attila saját bőrén tapasztalja, hogy a kézműves vállalkozásoknak milyen nagy szükségük van a marketingre és a márkaépítésre. De ez külön szakma, amihez a kistermelők többsége nem ért. Ezért „próbáljuk magunk csinálni, sötétben tapogatózunk, néha ebből is sül ki jó” – ismeri el Kovács Attila. Az állandó, jó teljesítményhez viszont szakember kellene, ami szerinte szinte elérhetetlen, hiszen a profik „nem a mi szintünkön árazzák be a szolgáltatást.” – ismeri el a a búzafűlékészítő.

Hogy mit javasol e problémára Battay Máté? „Kampányok tervezése és megvalósítása helyett lehet óra alapú tanácsadást is kérni” – emlékeztet a szakember. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a vállalkozónak csak egy tippre, szempontváltásra, információra van szüksége, amin továbbindul, és amit saját maga megvalósít. Ezért javasolja Battay Máté, próbáljon jutalékos rendszerben megállapodni. Így, mint mondta „az értékesítés sikere, mindkét fél sikere”.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma