Készült: 2011. február 24. csütörtök

Tavaly megtapasztalhattuk, milyen, amikor 70 millió ember olcsóbb marhahúsért kiált. Az európai marhaexport több mint felét hazánk bonyolította le a határait szélesre táró Törökországba. Ez a két kontinensen fekvő ország nem csak célpont, hanem remek ugródeszka is Kelet felé.

Törökországot mezőgazdasági teljesítménye és fejlődési potenciálja alapján a világ tíz legfontosabb országa között tartják számon. A művelt terület nagysága 27 millió hektár, ami az EU termőterületének egyötöde! A mezőgazdasági művelés alatt álló földterület nagysága alapján Törökország 12. a világon.


Szántóföldi gazdálkodás 8 millió hektáron zajlik, zöldséget 806 ezer hektáron, gyümölcsöt 1,6 millió hektáron termelnek. Az öntözhető terület nagysága 5,1 millió hektár, akkora, mint az egész magyar művelt terület! Biogazdálkodást 142 ezer hektáron 9 ezer gazdaságban folytatnak, ezen a téren jelentős tartalékaik vannak.

 

Kis birtok, kis termés

Föld tehát van bőven, ám a gazdaságok mérete nem teszi lehetővé a nagyüzemi gazdálkodást és technológiai színvonalat. A 3 millió agrárgazdaság négyötöde kizárólag saját földjén gazdálkodik, az átlagos birtoknagyság csupán 6 hektár (az uniós átlag alig egyharmada). A 20 hektár feletti gazdaságok aránya 6 százalék, az 50 hektár felettieké mindössze 0,7 százalék.

 

Drága, korszerű berendezéseket egyelőre kevés családi gazdaság tud megfizetni. Még mindig látni állati erővel vontatott ekét és vetőgépet, bár országosan 13 ezer kombájn és 1,1 millió traktor segíti a munkát. Az egy traktorra jutó földterület nagysága alapján (24,5 ha) az EU-átlagtól alig (20,63 ha) marad el.

Bár kombájnok már nem csak a legnagyobb gazdaságokban akadnak, kézi aratásra is van példa. Három évtized alatt ugyan megtízszereződött a műtrágya-felhasználás, az évi 4 millió tonna mennyiség egy hektárra vetítve alig 150 kilogramm. (N: 67,8 kg/ha; P2O5: 29,9 kg/ha; K2O: 3,7 kg/ha.)

A növényvédőszer-felhasználás mennyisége az utóbbi két évtizedben alig változott, emiatt több jelentős piacról (Oroszország, Ukrajna) átmenetileg kiszorultak a török termények. A hozamokon is meglátszik a termelés alacsony technológiai színvonala.

2010-ben a törökök bő 32 millió tonna gabonát takarítottak be. Búzából 19,5 millió tonna, árpából 7,2 millió tonna, kukoricából 4,2 millió tonna termett. A gabonatermelést az állam intervenciós árak mellett műtrágya- és üzemanyag-szubvenciókkal is támogatja. A termésátlag így is csak 1,95 tonna/ha volt (2008.), ami az uniós átlag harmada. Ez a kisméretű gazdaságok mellett az erőforrások alacsony hatásfokú hasznosításának és a szeszélyes időjárásnak a következménye. (FAO-adatok szerint 2007-ben Törökországban 2,38 tonna, Bulgáriában 2,08, Görögországban 3,91, Magyarországon 4,78, Franciaországban 6,54 tonna gabona termett hektáronként.)

A búzával (főleg őszi búza) bevetett terület az elmúlt évtizedben 14 százalékkal (8,1 millió hektárra) csökkent. A kukoricatermelés mennyisége viszont 86 százalékkal (4,3 millió tonnára), termőterülete 7 százalékkal (595 ezer hektárra) emelkedett. Napraforgóból is negyedével több termést (992 ezer tonna) takarítottak be. A hazait importtal egészítették ki (az EU-n kívül Kazahsztánból és Oroszországból vásároltak).

Előzetes adatok szerint 2010-ben 26,1 millió tonna zöldség termett Törökországban. A 2009. évi termésből (26,8 millió tonna) 1,6 millió tonnát exportáltak, ennek csaknem fele (755 ezer tonna) jutott az EU-ba. Mindezt 47 ezer tonna import egészítette ki, ennek bő egynegyede (13 ezer tonna) az EU-ból származott.

A 2010. évi gyümölcstermés (16,5 millió tonna) szinte azonos az előző évivel. A török kormány a GAP (Dél-kelet-anatóliai Projekt) keretében megkülönböztetett figyelmet fordít a Tigris és az Eufrátesz által határolt 75 ezer km² területű országrész fejlesztésére. Állami beruházásokkal 22 jelentős víztározót alakítanak ki a térségben, 1,7 millió hektáron teremtik meg az öntözés feltételeit.

Tejforgalmazás: négy cég

Csökkenő az állattenyésztés volumene, de minőségi jellemzői javuló tendenciát mutatnak. Előtérbe került a nemesített fajták tenyésztése, a hagyományos legeltetés mellett megjelentek a korszerű állattartó telepek. 2009-ben 10,8 millió szarvasmarha volt az országban, 12,4 százalékkal kevesebb, mint egy évtizeddel korábban. A fajtatiszta állomány háromszorosára, (3,7 millióra) emelkedett. A tejelő tehénállomány két évtized alatt harmadával, 4,1 millióra csökkent, a tejtermelés viszont harmadával bővült (11,6 millió tonna). Törökország egyébként a világ 15 legnagyobb tejtermelője között van.

 

A szarvasmarha-állomány 85 százalékát a tíznél kevesebb állattal rendelkező 2 millió kisgazdaságban tartják. A napi 50 ezer literes termelést meghaladó tejgazdaságok száma 60 körül van, többségük a Márvány-tenger, a Földközi-tenger és Közép-Anatólia térségében. A piacot négy, teljes vertikummal rendelkező nagyvállalat uralja (Ülker, Danon, Pinar, Sütas), amelyek a költséges és bizonytalan tejbegyűjtés helyett fokozatosan áttértek a saját alapanyag-ellátásra.

A tej 60 százalékának feldolgozása, forgalmazása ellenőrizetlenül, háznál vagy kisüzemekben történik. A török lakosság fejenként átlagosan 132 kg tejterméket fogyaszt évente, jórészt sajt és joghurt formájában. Az igényeket döntő mértékben hazai termelésből fedezik. A termelők a tehéntejért 2009-ben 0,41 eurót (110 forint), a juhte-jért 0,6 eurót (bő 160 forint) kaptak literenként.

Még több marhahúst!

A levágott szarvasmarhák száma 2009-ben (1,5 millió) fele volt a 20 évvel korábbinak, a marhahústermelés 27 százalékkal (325 ezer tonnára) csökkent. A juh- és kecskeállomány fele a két évtizeddel ezelőttinek, a lovak, szamarak száma ennél is drasztikusabban esett. Az élő szarvasmarha piaci ára 2009-ben 1320 euróra (bő 350 ezer forint) emelkedett. A marhahús felvásárlási ára 7 euróra (1890 forint), a birkahúsé 6,8 euróra (1836 forint), a csirkehúsé 2,5 euróra (675 forint), a pulykahúsé 3,5 euróra (945 forint) nőtt.

 

A marhahúsár bolti ára tavaly már elérte a 20 eurót (5400 forint!), amiben nem kevés szerepe volt annak, hogy a BSE-botrányt követően a törökök évekre lezárták határaikat az importhús előtt. Tavaly áprilisban viszont négy EU-tagországból (Magyarország, Észtország, Lettország és Litvánia) engedélyezték az importot, majd a kör fokozatosan bővült. Közben élő marhára 10 százalékos, a marhahúsra 25 százalékos kedvezményes vámkvótát nyitottak. (A normál vámteher 135%, illetve 225%!) Az import felszabadításával 15–20 százalékos fogyasztói húsárcsökkenést sikerült elérni.

A magyar exportőrök a jelentős vámelőnyt és a földrajzi közelséget kihasználva tavaly több mint felét bonyolították le az EU-ból származó szarvasmarha-importnak, 62 millió USD értékben. A kialakult üzleti kapcsolatok alapján Magyarország hosszú távon is rendszeres vágómarha- és tenyészállat-szállítójává válhat Törökországnak.

A legolcsóbb hús Törökországban is a csirke.
A baromfiudvarok szerepét fokozatosan a nagyüzemek veszik át, ami hozzájárul az alacsonyabb piaci árakhoz. 2009-ben 230 millió baromfit tartottak az országban. A megfizethetőségen túl a baromfi sikerét az is segítette, hogy Oroszország tavaly feloldotta a török baromfiimport tilalmát, és az EU egyes török vágóhidakat exportképesnek minősített. A tojótyúkok száma hirtelen egyötödével (66,5 millióra), a brojlercsirkéké 85 százalékkal (163 millióra) emelkedett. Viszont a pulykaállomány 13 százalékkal (2,8 millióra) csökkent.

Kedvezményes vámkvóták

Törökország a világ tíz legnagyobb élelmiszer expor-tőre között szerepel. Az agrár- és feldolgozott mezőgazdasági termékek kivitele 12,1 milliárd dollár, behozatala 10,4 milliárd volt 2010-ben. A mogyoró és a szárított gyümölcs termelésében Törökország első a világon.

 

Az ország legfontosabb gazdasági partnere az Európai Unió, amellyel 1996 óta vámuniót alkot, ám ez a mezőgazdasági termékekre nem vonatkozik. E téren a termékek piacra jutását kedvezményes vámkvóták segítik. Itt az uniós exportőrök jelentős vámelőnyt élveznek – többek közt szarvasmarhára, marhahúsra, búzára és kukoricára. Törökország EU-ba irányuló exportjának kétharmadát a friss gyümölcs, egyharmadát a zöldség- és gyümölcskészítmények adják.

Törökország a magyar agrártermékek számára is jelentős felvevőpiac. Az ide irányuló magyar agrárexport már eléri a 162 millió dollárt, míg importunk csak 23 millió dollár. A jelek szerint hazánk a kedvezményezett piacra jutási helyzet egyik legnagyobb haszonélvezője. (A kivitel-behozatal alakulását lásd a táblázatokban.)

Üzleti lehetőségek

A törökök uniós tagságáról folyó tárgyalások egyik legnehezebb területe éppen a mezőgazdaság. A jelenlegi termelési költségek, állategészségügyi körülmények mellett a török mezőgazdasági termékek – kivéve a zöldséget, gyümölcsöt – nem lennének versenyképesek az egységes piacon. Törökország szinte minden agrár- és feldolgozott mezőgazdasági termékből nettó importőrré válna, és belső piacán sem állná a versenyt az olcsó uniós termékekkel.

 

Mindkét fél elemi érdeke, hogy az agrárium területén is felkészült Törökország lépjen be az unióba. Az agrárágazat felkészüléséhez az EU az IPA előcsatlakozása alap keretében 2007–2010 közt 290 millió euró támogatást nyújtott az országnak. Idén 172 millió, jövőre 197 millió eurós támogatásra pályázhatnak a törökök. Az uniós forrásokból finanszírozott projektek megvalósításába magyar intézmények is bekapcsolódtak (pl. IPARD kifizető rendszer kiépítése) és további lehetőségek is vannak. A magyar–török mezőgazdasági együttműködést az agrártárcák közötti vegyes bizottság is segíti.

A külföldi tőke ez ideig nem játszott jelentős szerepet a török mezőgazdaság fejlődésében. Az elmúlt öt évben beáramlott 86 milliárd dollár külföldi tőkéből mindössze 108 millió dollár jutott a mezőgazdaságba. Az élelmiszer-feldolgozóipar nagyobb figyelmet kapott: 2005 óta 3,2 milliárd dollár áramlott az ágazatba. Magyar tőkével működő mezőgazdasági vállalat egyelőre nincs Törökországban, bár szándék van rá az állattenyésztés és a zöldségtermesztés terén.

A mezőgazdasági beruházásokhoz a török állam jelentős támogatásokat nyújt kedvezményes hitel, adó- és járulékcsökkentés, vissza nem térítendő juttatások formájában. A kedvező befektetői környezet és a kockázatok mérlegelésével szorosabb termelési együttműködésre, közös vállalatok alapítására célszerű törekedni. (Külföldiek nem vásárolhatnak termőföldet Törökországban.) A török partnerek lehetőségeket kínálnak hatékony harmadik piaci együttműködésre, elsősorban a közel-keleti és közép-ázsiai viszonylatok irányában is.

Törökország számokban

Törökország területe 769 ezer km², közel akkora, mint Franciaország és Nagy-Britannia együttvéve. 73,7 milliós lakosával Németország után az EU második legnépesebb országa lehetne. A népesség az európai átlagnál lényegesen fiatalabb, 27 év az átlagéletkor. A török gazdaság 2002–2008. között évi 6 százalék felett növekedett, ezzel Európa hetedik legnagyobb gazdaságává emelkedett. Az egy főre jutó GDP 10 ezer dollár, az EU átlag 46 százaléka. Idén 5,3, jövőre 5 százalék inflációt várnak. A mezőgazdaságban az idénymunkások 2009-ben 18 dollárt kerestek naponta (bő 3600 forint), az alkalmazásban állók átlagos havi keresete 530 dollárral (107 ezer forint) volt egyenértékű.

Törökországban a globális válság 2009-ben 4,7 százalék gazdasági visszaesést okozott, de 2010 első felében már 10 százalék feletti, éves szinten 6,5 százalék körüli GDP-növekedést ért el. Az elkövetkező években 5 százalék körüli növekedésre van kilátás. Mondhatjuk ugyan, hogy „hja, kérem, van honnan növekedni!”, mégis jobb, ha szem előtt tartjuk: Törökország 2023-ra a világ tíz legerősebb gazdasági hatalma közé kíván emelkedni!

Tejnagyhatalom lesz!

A Konya Seker A. S. 100 millió dollár összegű hús- és tejtermelő beruházásról szóló döntést jelentett be a héten. A 350 ezer m2-en megvalósuló hús- és tejfeldolgozó Európa legnagyobb, a világnak pedig harmadik legnagyobb vertikuma lesz. A műszaki berendezések és technológiák beszerzéséről versenytárgyalás alapján döntenek. A vállalat tavaly Ausztráliából és az USA-ból ezer-ezer darab Angus, illetve holstein-fríz tenyészállatot importált. Az üzemszerű termelés már idén megkezdődik. A tervezett 50 ezer darabos állományt fokozatosan, öt év alatt érik el. Az állatokat különböző országokból fogják beszerezni. (Újabb jelentős volumenű exportlehetőség a magyar állattenyésztőknek!) Termékei-ket a kifejlesztésre kerülő „Kirmizi–Beyaz” (azaz vörös-fehér) márkanév alatt kívánják értékesíteni.

Holstein-fríz szarvasmarha

Törökország és az EU közötti agrárkereskedelem (2010, millió USD)*

Árucsoport

Török export

Török import

Élő állatok

2 000

114 250

Hús

2 300

249 400

Halak

215 300

15 700

Tejtermék, tojás, méz

3 800

46 000

Egyéb állati termékek

27 500

6 650

Zöldségfélék

408 100

26 650

Gyümölcsök

1 805 000

20 450

Kávé, tea, fűszerek

32 600

12 000

Gabonafélék

62 200

190 150

Malomipari termékek

37 900

40 500

Olajos magvak

66 600

296 700

Növényi nyersanyagok

7 660

138 300

Állati, növényi zsír, olaj

45 800

37 860

Hús és halkészítmények

25 400

2 650

Cukor és cukoráruk

126 600

26 800

Kakaó és készítmények

41 800

146 700

Gabona és tejkészítmények

117 600

156 260

Zöldség-, gyümölcskészítm.

944 800

31 700

Különböző ehető készítm.

184 900

265 400

Italok, szesz, ecet

73 800

65 900

Élelmiszer-ipari mellékterm.

4 800

133 900

Dohány

225 260

132 600

*kerekített értékek Forrás: TÜRKSTAT

Törökország és Magyarország közötti agrárkereskedelem (2010, ezer USD)*

Árucsoport

Török export

Török import

Élő állatok

0

62 300

Hús

0

2 600

Halak

31

0

Tejtermék, tojás, méz

0

220

Egyéb állati termékek

150

225

Élő fa és egyéb növény

560

1 940

Zöldségfélék

2 100

4 400

Gyümölcsök

9 840

125

Kávé, tea, fűszerek

85

50

Gabonafélék

250

57 000

Malomipari termékek

0

3 000

Olajos magvak

5 200

18 200

Állati, növényi zsír, olaj

10

1 600

Hús- és halkészítmények

0

80

Cukor és cukoráruk

830

200

Kakaó és készítmények

880

0

Gabona és tejkészítm.

930

0

Zöldség-, gyümölcskészítm.

530

1 820

Különböző ehető készítm.

210

330

Italok, szesz, ecet

25

140

*kerekített értékek Forrás: TÜRKSTAT

MEGALAPOZOTT DÖNTÉS

A termelőnek a terményárakra nincs befolyása, azt minden évben a piac határozza meg. Egyedül a termesztési költségekről tud dönteni, melyhez pontosan és naprakészen kell tudnia a tevékenysége gazdasági adatait.

Az AgroVIR rendszer mint vezetői információs rendszer célja a döntéstámogatás. Gazdasági adatinkból el tudjuk dönteni például, hogy mit érhetünk el a precíziós technológiával, vagy mennyit fizethetünk egy hektár föld bérletéért.

A gazdaságok mindennapjaiban csak akkor működik egy rendszer, ha megfelel a mezőgazdasági sajátosságoknak:

• Gyakorlati szemléletű a megközelítés, felhasználóbarát a kezelői felület,

• Földrajzilag távoli használat – a mezőgazdasági vállalkozások több telephelyen, esetenként a központi adminisztrációtól távol működnek. Fontos kritérium egy döntés-előkészítést segítő rendszer esetében, hogy alkalmas legyen az interneten keresztüli, online működésre,

• Információ kinyerésének segítése a rendszerből – az alapvető információkon kívül, amelyeket a felhasználók rögzítenek, az AGROVIR alkalmas arra, hogy azok értelmezhetőek is legyenek. Nem csak a rögzített adatok, hanem azok összefüggései is láthatóak,

• Tervezés - növénytermesztésre optimalizált táblaszintű, tényadatokkal összehasonlítható, számon kérhető tervezés, ahol a jövedelmezőség a fő cél,

• Bevezetés, használatbavétel segítése – gyakorlati szemléletű, időigényes oktatások, hogy egy cég jövőjének ne a kollégák jelenlegi tudása legyen a szűk keresztmetszete,

• Egyszeri adatrögzítés – melyre jó példa a mérlegelés, ahol a mérlegjegy kiállításával automatikusan elkészül a bevételi bizonylat, a terményszárítási elszámolás, táblára a hozamolás vagy akár a CMR,

• Rendelkezésre állás, terméktámogatás – a mezőgazdaság speciális munkacsúcsai, illetve a folyamatosan végzett tevékenységek (pl. mérlegelés) folyamatos és azonnali segítséget igényelnek a problémamentes működésért,

• Adatvédelem, adatbázis biztonsága - a megfelelő jogosultsági szintek feladatorientált beállítása, jelszavas hozzáférések,

• Előírásoknak megfelelő kimutatások – jogszabályoknak megfelelő, folyamatosan frissüllő dokumentumok. A rendszer alapértelmezetten, plusz ár nélkül tartalmazza a Gazdálkodási Naplót és annak elektronikus feltöltését. (x)

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!