Készült: 2011. február 24. csütörtök

A hipermarketek egymással folytatott versenyének hasznát a fogyasztó, kárát a termelő látja. A vérre menő küzdelemben az marad talpon, aki „fel tud nőni” a multihoz.
A legnagyobb áruházláncok – az Auchan, a Tesco, a Metro vagy a magyar CBA – egyaránt hazai termelőktől szerzik be a tőkehúsok, a zöldség- és gyümölcsfélék többségét, valamint a pékárut. A francia tulajdonú Auchan élelmiszer-kínálatában például 80–85 százalékban találunk magyar termékeket.

„Áruházláncunk kizárólag magyar sertés tőkehúsokat kínál, de igaz ez általában a friss élelmiszerekre is” – mondja Várkonyiné Gillemot Katalin szóvivő. Szezonban csak elvétve található itthon is megtermő, mégis külföldről behozott zöldség-gyümölcs a 12 hazai Auchan áruház polcain. A multinacionális kereskedelmi hálózat hazánkban 1200 beszállítóval dolgozik, ennek 70–75 százaléka magyar kis- és középvállalkozás, köztük akad olyan is, amely a legelső, budaörsi egység megnyitása óta együttműködik az Auchannal.


Az angol tulajdonú Tesco hipermarketlánc is a hazai termékek túlsúlyáról számol be. „Azok a friss áruk, amelyek itthon megtermelhetők, országosan 75–80 százalékban Magyarországról származnak – tudjuk meg Iglódi-Csató Judit kommunikációs igazgatótól.

A német tulajdonú Metro áruházláncnál Krubl Yvette kommunikációs vezető szintén arról számol be, hogy a húskészítmények, a tejtermékek és sajtok nagy része, a zöldség-gyümölcs (szezonálisan), a méz, a lekvár, a tojás, a bor és a hazai fűszerek palettáján szinte kizárólag magyar termékeket találunk az áruházaikban.

 

Valódi alternatívát!

 

Fodor Attila az 1992-ben alapított, magyar CBA üzletlánc kommunikációs vezetője ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az áruháznak a hazai vásárlók igényeit is ki kell elégíteni. Ahhoz, hogy minden fogyasztói réteg a pénztárcájához mérten megtalálja a neki való árut, olykor import termékre is szükség van. Példaként az UHT tejet említi, ez importból akár 40–50 forinttal is olcsóbb a honi tégladobozos tejeknél. Ennek az a magyarázata, hogy a dömpingáras termékeket a gyártó országból külföldre, elsősorban Közép- és Kelet-Európába exportálják, hogy saját területükön ne verjék le az árakat.

 

„Térségünkben árérzékenyebbek a fogyasztók. A lokálpatriotizmussal szemben gyakran a pénztárca vastagsága a döntő szempont!” – mutat rá Fodor.

 

Minden megkérdezett áruház szóvivője egyetért abban, hogy lokálpatriotizmus ide vagy oda, vásárláskor nem az áru származási helye a legfontosabb paraméter, hanem az ár-érték arány. Fodor Attila szerint a vevők mindössze 10 százaléka elkötelezett hazafi, ez az a réteg, amely minden más érvet figyelmen kívül hagyva a magyar termékeket részesíti előnyben.

 

Ugyanígy az Auchan és a Tesco szóvivője is azt hangsúlyozza, hogy a vevők a magyar árut nyilvánvalóan helyzetbe szeretnék hozni, ám döntésüket főként az ár és a választék nagysága motiválja.

 

Fejlődésre késztet

 

Igyekeztünk feltérképezni a hipermarketek–beszállítók viszonyát is. Bár több, a multikkal régóta partneri viszonyt ápoló cég szívesen nyilatkozott lapunknak, nyilvánosan kevesen vállalják a véleményüket. Úgy tűnik, nem mindig felhőtlen ez a partneri viszony.

 

A Varga Pincészet azonban néhány kézzel fogható előnyről is beszámol. A cég a ’90-es évek kezdetétől jelen van a legtöbb országos hálózatban. Varga Bálint ügyvezető szerint megkönnyítette a pincészet munkáját, hogy az üzletláncok jellemzően saját logisztikával dolgoznak, így a központi raktárra való szállítás alacsonyabb költséggel valósul meg. Az sem elhanyagolandó, hogy az üzletláncok egységes polcképpel és központi készletgazdálkodással dolgoznak, így nem kell az egyes egységeket üzletkötőknek látogatniuk. Igaz ugyan, hogy cserébe – az addigi hazai boltok árpolitikájával szemben – alacsonyabb árat diktáltak.

 

A pincészet ügyvezetője szerint nincs nagy különbség a hipermarketek és a magyar élelmiszerláncok elvárásai között. A jó beszállítói kapcsolat hozzájárult ahhoz, hogy hat év alatt harmincszorosára, 400 ezerről 12 millióra nőhetett az itt palackozott borok száma. A kapacitásbővülés pedig kedvezően hatott a kereskedelmi láncokkal való együttműködésre is.

 

A 2004-ben alapított Master Good Kft. ügyvezetője, Bárány László is úgy látja, egy jól működő üzleti kapcsolatban mindkét fél tanul és fejlődik. „A kezdetben leszállított mennyiségek messze elmaradtak a mostanitól. A jelenlegi kapacitás eléréséhez az innováció mellett műszaki-technológiai korszerűsítésre volt szükség. De a multikat nem érdekli a vállalkozás nagysága. Hogy ki szállíthat a Tescónak, egyáltalán nem méretfüggő! Mi európai léptékkel mérve kisvállalkozásnak számítunk” – mondja az ügyvezető, aki a beszállítói kritériumokról is szívesen megosztja véleményét.

 

„Vevőink szerint vannak jó és nagyon jó beszállítók. Előbbiek versenyképes áron, folyamatosan és pontosan szállítják termékeiket. A nagyon jó beszállítók pedig – miközben a fentieknek maradéktalanul megfelelnek – innovatívak és ötleteikkel rendíthetetlenül bombázzák az üzletláncokat. Ők az áruházak vezetésére nem ellenségként, hanem mint a piaci elvárások tolmácsolóira tekintenek. A jó vevő minket is fejlődésre és fejlesztésre, vagyis végső soron versenyképességünk javítására inspirál.”

 

Minden lánc egyet akar

 

A 2011-ben alakult, magyar tulajdonú Karamell Snack Kft. is szinte valamennyi hazánkban jelen lévő multinacionális üzletlánccal partneri kapcsolatban áll. „A multik és a magyar élelmiszerláncok elvárásai az évek során elég közel kerültek egymáshoz. A gyártótól elvárják, hogy folyamatosan jó minőséget és áruellátást biztosítson, kedvező árak mellett. Ugyanígy fontos szempont az is, hogy az adott termék a fogyasztók körében kedvelt és népszerű legyen. Ha ezeket teljesítette a beszállító, az állandó és szakszerű kapcsolattartást is nagyra értékelik a megrendelők” – osztja meg tapasztalatait Domokos Attila ügyvezető. Hozzáteszi: a sikerhez elengedhetetlen, hogy vállalkozásunk céltudatos legyen, és naprakészen ismerje a fogyasztók igényeit.

 

A zöldségtermesztésben és forgalmazásban érdekelt Róna Ker-TÉSZ Kft. több hipermarketnek beszállítója. Nagy József a partnerség árnyoldalait is látja. Mint mondja: korábban cége az Auchan beszerzőivel tárgyalt, és az ajánlatokat is közvetlenül az áruházak bírálták el. Most egy logisztikai központ bonyolítja az átvételt, így véleménye szerint a francia multinál a minőséggel szemben egyre inkább az alacsony ár dominál. Ahogy Nagy József fogalmaz: a multik extra minőséget várnak diszkont áron.

 

A nemzetközi áruházláncok elvárásainak megfelelni nem egyszerű dolog, hiszen a megrendelő sokszor lényegtelen apróságokon akad fenn. Volt rá eset, amikor egy répaszállítmánynál 2 mm-rel nagyobb példányokat várt volna a felvásárló áruház.

 

A kereskedelemben tapasztalható új tendenciák érintették a kedvezményes készlet-kiárusításokat is – állítja Nagy József. A múltbeli gyakorlattal szemben – amikor ütemezett akciókkal lehetett a portékát a piacra dobni – most inkább ad hoc jellegű engedményekkel, sokszor egymással versengve igyekeznek megtartani a vevőket a nagyáruházak.

 

A hipermarketek közt zajló „egymásra licitálásban” pedig előfordul, hogy az akció meghirdetésekor a beszállító nem képes a kért mennyiséget kiszállítani, mert uram bocsá’ még nem érett meg a zöldség vagy a gyümölcs. Ám erről csak ritkán egyeztetnek az üzletláncok a termelésben közvetlenül érintett féllel.

 

Zöldségcsomagolás az Auchan számára

Haszon AGRÁR 2011/2 n www.haszon.hu

5 dolog, amit az áruház értékel

1. Folyamatosan jó minőség kedvező áron

2. Innovatív ötletek

3. Technológiai fejlesztésre való hajlandóság

4. A fogyasztói elvárások naprakész ismerete

5. Állandó és szakszerű kapcsolattartás az áruházzal

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!