Készült: 2011. május 26. csütörtök

Az egységes támogatásigénylés beadási határideje lejárt, ám május 31-ig még szankciómentesen módosítható. Mi a teendő, ha addig sem kerül földbe a tervezett növény?


Nálunk az őszi repce vetése sikerült rosszul, ezért idén tavasszal megpróbálkoztunk egy tavaszi fajtával is. Sajnos most meg a szárazság szólt közbe, így végül kukorica került a repcének szánt táblákba” – meséli Ronga Viktor, a Dunamenti Mezőgazdálkodó Kft. szakembere. A gazdaság nem először van az agrár-környezetgazdálkodási programban, így sok minden már rutinszerűen megy.

 

„Az integrált szántóföldi célprogramra nagy volt a túljelentkezés, az integrált ültetvényre és gyepre jóval könnyebb volt elnyerni a támogatást. A szántóföldi célprogram esetében viszont már nagyon is számított például a vezető iskolai végzettsége, a település hátrányos helyzete, a TÉSZ-tagság. Csak az nyerhetett, aki szinte minden elvárt kritériumot hozni tudott” – és az apostagi gazdaság megfelelt az elvárásoknak. A 700 hektárból 550 hektár szerepel a szántóföldi célprogramban, de persze a gazdálkodási naplót az egész gazdaságra vezetni kell. Vetéstervre, tápanyagtervre van szükség 50 tábláról, és a gazdálkodás pontos vezetésére.

 

Árvakelés mint főnövény?

 

„Ebben a célprogramban 40 ezer forint plusz pénzt lehet nyerni. Ez sokakat nem motivál arra, hogy a terv és a gyakorlat egybeessen” – mondja Ronga, aki szerint egyedül növényvédelem terén könnyebb most a helyzet, mint az előző AKG-körben: korábban sok olyan szer használatát korlátozták, ami most megengedett. A szakember úgy véli, az előírások közül a zöldtrágya kötelező vetési arányával (öt év alatt egyszer minden AKG-s táblában vetendő) még csak-csak megbarátkoztak a gazdák, de a 10 százalékos pillangós aránynak szinte senki sem örül.

 

„A lucernához és egyéb takarmánypillangóshoz nincsen állat, a zöldborsóhoz meg öntözés kell. Sokfelé szójáznak, mert az legalább jól eladható. Nálunk kis lucerna és 50-60 hektáron zöldborsó kerül a földbe.” Ami az idei évet illeti, a repce sikertelen vetése miatt az apostagiaknak is be kell jelenteniük az MVH-nak az állomány megváltozását. Erre május végéig van lehetőség az elektronikus kitöltő felületen.

 

Laki Gábor téti szaktanácsadó szerint a legtöbb kérelmet a falugazdászok nyújtják be, de sokat segítenek a kamarai tanácsadók, és egyre több a komplex tanácsadásra szakosodott cég is. Ő maga is főként könyvelést végez, a kérelembenyújtás már csak ráadás a szolgáltatási palettában. „Úgy látom, a 300 hektár fölötti gazdaságokban már akad egy fiatalabb, »PC-kompatibilis« generáció, amely jól boldogul a kérelembenyújtással. A többieknek mi segítünk.”

 

A téti szakember tapasztalata szerint idén sokan kényszerből igen rövid tenyészidejű növényeket vetnek: kölest, mohart, silókukoricát. De az előző évi árvakeléssel fedett területet is be lehet jelenteni főnövényként az MVH-nak. Bányai Tibor, a mosonmagyaróvári Univer Penta Társaság szaktanácsadója is azt tapasztalja, hogy a nagy kiterjedésű víznyomásos részeken főként rövid tenyészidejű növényeket vagy zöldtrágyanövényt vetnek a gazdálkodók.

 

Nem tudok vetni

 

Májusban csaknem 14 ezer támogatott gazdaság adja be kérelmét 21 célprogram keretében. A 16-áig beadott kérelmeket május végéig lehet szankciómentesen módosítani, ezután június 9-ig munkanaponként 1 százalékkal csökkentik a támogatást. Június 9. után nem fogadják el a kérelmet.

 

Meg kell adni a kifizetési kérelemben, hogy a területazonosítási határozatban megjelölt területeken belül mely táblákon milyen növényeket termeszt a gazdálkodó. A táblákon belüli növénypusztulásos vagy bevethetetlen vizes foltokat vis maiorként kell bejelenteni. Ennek végső határideje az előírások szerint a káresemény bekövetkezése utáni 15. nap.

 

Az MVH tájékoztatása szerint a helyes eljárás ilyenkor az, ha időben benyújtjuk a teljes táblára a támogatási igényünket (az ősszel vetett vagy tavaszra tervezett kultúrával), majd a vis maior felületen feltüntetjük a táblán belüli víznyomásos részeket. Ugyanekkor az érintett terület hasznosítási kódját „Pihentetett terület”-re kell változtatni.

 

A vis maior elfogadásához szükség van a falugazdász igazolására is, aki helyszíni szemlén becsli meg a víznyomásos terület nagyságát. Ha a vis maiort elfogadja az MVH, akkor a pihentetett területre is jár a támogatás. Nem árt azonban résen lenni, mert a később kiszáradó folt a parlagfű martalékává válhat, és ez bizony nem felel meg a helyes mezőgazdasági és környezetei állapotnak. Elkerülhető a büntetés, ha a vis maior-bejelentéssel egy időben pipát teszünk a kölcsönös megfeleltetést jelölő négyzetbe – innentől kezdve a gyomosság miatt nem szankcionálható az ember.

 

A gyakorlatban a gazdák nem foglalkoznak a pár hektáros kieséssel. A támogatás így is, úgy is jár, nem éri meg a papírmunkát. És még egy: nem akarják a hivatal figyelmét extra események jelzésével magukra irányítani, csak ha tényleg nagy a baj, ha muszáj. Kis gond esetén viszont valóban ügyeljünk a gyomosodás mértékére.

 

Hitelképes kérelem

 

Laki Gábor szaktanácsadó megfigyelése szerint az idén a szokásosnál is jobban iparkodtak a gazdák a támogatásigényléssel, mert a pénzintézetek már a beadott kérelmet is elég fedezetnek látják a hitelnyújtásra.

 

„Minden támogatási határozat pénzt ér, hiszen olyan még nem volt, hogy előbb-utóbb ki ne fizették volna. A területalapúakat pedig különösen gyorsan folyósítják. Mióta elektronikusan megy a kérelembenyújtás, gyakorlatilag perceken belül megkapjuk az MVH-tól a visszaigazolást a befogadásról – ezzel pedig máris mehetünk a bankhoz. Aki hétfőn beadja a hiteligényt, annak csütörtökön már a számláján a pénz. Olyan bankról is tudok, amelyiknek az is elég garancia, ha az előző évben ugyanerre a jogcímre már kapott kifizetést a gazda.”

 

Az AKG-ban maradásnak azonban feltétele, hogy a támogatási időszak teljes öt éve alatt (2009. szeptember 1-től) az igénylő jogosan használja a programba bevitt területeket, vagyis rendelkeznie kell hosszú távú bérleti szerződéssel. Az MVH tájékoztatása szerint a legtöbb hiba most éppen a földhasználat jogosságával kapcsolatban merül fel.

 

Gyakran előfordul az is, hogy nincs bejegyezve a földhasználati nyilvántartásba az adott földterület, vagy a gazdálkodási naplót hiányosan vezetik. Még mindig gyakori hiba, hogy a kötelezően előírt talajmintavétel tavaly augusztus végéig nem történt meg. 

Vis maior-események

  • az igénylő halála;
  • az igénylő hosszú távú munkaképtelensége;
  • a mezőgazdasági üzem jelentős részének kisajátítása, vagy jogszabály alapján történő átminősítése;
  • természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.);
  • az állattartást, illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló építmények elháríthatatlan külső ok következtében történő megsemmisülése;
  • az állatállományt sújtó járványos, fertőző megbetegedés;
  • az állomány elhullása vagy kényszervágása;
  • zárlati károsító ellen hozott hatósági intézkedés.

Van, ahol nemcsak a gyékény, de a halak is tanyát vertek

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!