Készült: 2012. május 09. szerda

A politika gyakran veszi elő a külföldi földbirtokosok elleni fellépés ütőkártyáját. A „hazai föld hazai kézben” szlogen nem tűr ellenérvet. De tényleg a külföldiek uralják a hazai termőföldeket?


Érzelmi kérdés a földkérdés, ezért halljuk ritkán a tényeket, ha földtulajdonról van szó. Ma egy hektár termőföld átlagára 470 ezer forint. Ám elhelyezkedése, minősége, megközelíthetősége szerint ennek a kétszeresét is érheti. Tíz év alatt 90 százalékkal emelkedett az ár az FHB termőföld-indexe szerint, tehát jó befektetésnek bizonyult. (Észak-Magyarországon már 230 ezerért kínálnak egy hektárt. A legtöbbet Közép-Magyarországon kérnek a földért, a hektáronkénti ár itt elérheti az 1 millió forintot is.)

Mennyit ér a termőföld?

Ennek alapján kiszámolható, mennyi a hazai termőföld értéke. Magyarország 93 ezer négyzetkilométeres (9,3 millió hektár) területének közel 80 százaléka termőterület. Ennek közel fele szántó, 20 százalék erdő, 11 százalék pedig gyep. A többit gyümölcsösként, szőlőskertként, halastóként tartják nyilván. A 4,4 millió hektárnyi hazai szántóföld ára tehát 2100 milliárd forint körül alakul, az erdőé pedig 880 milliárd.

Összehasonlításként: a 150 leggazdagabb magyar vagyonát 2500 milliárd forintra becsülik, tehát a teljes magyar szántóföld-vagyont meg tudnák vásárolni. Csak hát alig van eladó föld. Még az uniós csatlakozás évében (2004-ben) is a teljes termőföld-állomány alig 3 százaléka cserélt gazdát. Ráadásul a tulajdonváltások mintegy felére örökösödés miatt került sor.

Kié a birtok?

Más kérdés, kinek a tulajdona valójában ez a föld, amely szántóval, erdőkkel, gyeppel együtt 7,5 millió hektár. Milyen a külföldi tulajdonosok és a hazaiak aránya? Ezt az átlagárral számolt 3540 milliárd forintos értéket tartják a nemzeti vagyon egynegyedének. Az összvagyon magába foglalja az állami tulajdonában lévő ingatlanokat, múzeumokat, kórházakat és az infrastruktúrát.

A csaknem 6 millió hektár megművelt mezőgazdasági terület 2,6 millió tulajdonos birtokában van – legalábbis papíron. Legnagyobb közöttük az állam, a maga 1,95 millió hektárjával (ebből mintegy 1,2 millió hektár erdő). A többi pedig döntően magánszemély, átlagosan alig 2 hektáros birtokokkal.

A földhivatalok adatai szerint a külföldiek teljes magyarországi földtulajdona mindössze 80 ezer hektár. Ám az úgynevezett zsebszerződések révén a valós birtoklást ennek tízszeresére becsülik. A nyugati határ menti földek legalább 60 (egyesek szerint inkább 80) százaléka osztrák gazdák kezén van, ez csak ott 400 ezer hektárt jelenthet. Országosan 700 ezer hektáron gazdálkodhatnak a sógorok. A külföldiek közül leginkább osztrákok, olaszok, németek, hollandok és dánok vannak jelen hazánkban. A tulajdonosi pozícióért ők 800 ezer, néha 1 millió forintot is fizetnek hektáronként. Országos arányokban a Haszon Agrár magazin által megkérdezett szakértők 1 millió hektárra becsülik a külföldiek által művelt terület nagyságát. Ebbe beleszámít az a több százezer hektár is, amely a kárpótlás révén a nyugatra kényszerült földbirtokosok leszármazottainak tulajdonában van.

A földbirtok esetében érzelmi kérdés is, hogy kinek a tulajdona. A legnagyobb földbirtokosi csoport történetesen Budapesten él, azaz a vidék jövedelme sok esetben pesti ügyvédeket gyarapít.

Ludwig Spiegl, a Sümeg közelében gazdálkodó Mast-Gutorfölde Kft. osztrák tulajdonosa nem a fővárosból, hanem Stájerországból érkezett. A 770 hektárt művelő vállalkozó marhát tenyészt, amelynek 90 százalékát helyben, Zala megyében adja el. Így nyilatkozott a Haszon Agrárnak: „Ha még megtűrik itt a magunkfajtákat, maradunk. Túl sok időt és pénzt áldoztunk már erre a gazdaságra, semhogy elmeneküljünk. Nem gondolnám, hogy éppen mi, robotoló osztrákok veszélyeztetnénk az országot. Sokkal inkább azok az óriáskonszernek és a spekulánsok, akik fel fogják vásárolni a földeket – és itt nem csak a külföldieket értem. ”

Hogy mire célozhatott, abban némi támpontot nyújt, ha áttanulmányozzuk a földalapú támogatásban részesülők listáját. Az első 30 nagybirtok – mind belföldiek kezében van – több mint 5,7 milliárd forintot kapott alanyi jogon. Csányi Sándor OTP-vezér kiváló földön gazdálkodó érdekeltségei viszik a prímet. Agrárcégeinek különböző jogcímeken évente több mint 1,5 milliárd forintot utal a brüsszeli kincstár.

A nagy cégek jellemző módon nem saját, hanem bérelt földön gazdálkodnak. A bérlemény állhat az állam vagy sok kis birtokos tulajdonában. A támogatás és a gazdálkodás eredménye nem a tulajdonosokhoz, hanem a bérlőkhöz folyik be. Így a kérdés valójában az, hogy a földet bérlő cég mögött milyen tulajdonosi háttér húzódik meg.

Nyílt titok, hogy az új hazai nábobok Csányi Sándor családja mellett a következők: Leisztinger Tamás befektető, Nyerges Zsolt üzletember, Raskó György volt államtitkár, Szaxon Attila és Mikó Ferenc agrárvállalkozók. Továbbá Erős János volt bankvezér, Gráf József volt miniszter családja, Kenyeres Sándor befektető, Zsíros Géza és Wekler Ferenc volt képviselők. Az „új” földesurak mellett szinte eltörpülnek a „régiek”, a Batthyány, a Wenckheim, a Zichy, az Erdődy-Mensdorff család.

Tény ellenben, hogy Európa-szerte folyik a birtokkoncentráció. Ahogy azt már lapunk megírta, a sokat emlegetett Dániában is a 150 hektáros gazdaságméret a jellemző. Ennél kisebb földterülettel csak akkor életképes az üzem, ha intenzív ágazatra specializálódik (gyümölcs, fűszer, állattartás, zöldség). A mai mezőgazdaságban már éppúgy a hatékonyság fokozása a cél, mint bármely más gazdasági ágban. Aki romantikára vágyik, az inkább művésznek menjen.

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!