Készült: 2007. szeptember 05. szerda

Csaknem tizenkét év és az uniós támogatási rendszerhez való alkalmazkodás kellett ahhoz, hogy a magyar termelők végre felismerjék, csak összefogással juthatnak egyről a kettőre. Az utóbbi öt év egyik legizgalmasabb és legfrissebb termelői értékesítő szövetsége (TÉSZ) a békési Magyar Termés TÉSZ Kft.


Simonka György ügyvezető igazgató szerint soha nem volt kérdés, hogy előbb-utóbb a békési gazdák is összefognak. A dilemma csak az volt, hogy mikor és milyen formában. Az alapítók azért választották a kft. formát ? szemben a Magyarországon elterjedtebb egyesületi, illetve szövetkezeti formával ?, mert tanultak a negatív példákból. ?A két évvel ezelőtti 130 TÉSZ-ből mára csak 50 maradt életképes. Talán nem véletlen, hogy miért. A megszűnő társulásokat többnyire nem szakemberek, hanem nagyhangú gazdák vezették, így pedig nem lehet korrekten és hatékonyan működni? ? mondja Simonka György, aki két profi ? és nem tulajdonos ? cégvezető mellett vezeti a társulást. Rukk Márton, megbízott fejlesztési igazgató koordinálja a hazai és uniós pályázatokat, Csizmadia Zsuzsanna logisztikai igazgató az árubeszerzést, kereskedelmet irányítja.

A Magyar Termés Kft. ? mintegy másfél éves szervezőmunka után ? idén márciusban alakult meg 12 millió forintos törzstőkével. A 300 tagból álló értékesítési társulás június óta 400 millió forintos árbevételt ért el. A tagok betéti arányban üzletrész tulajdonosok, ami mellett évi 40 ezer forint tagi hozzájárulást fizetnek. Mivel a demokratikus működést is fontosnak tartották, az alapító okiratban maximálták a megszerezhető tulajdon mértékét. A legnagyobb tulajdoni arány jelenleg 8 százalékos. Az új tagok belépése taggyűlési határozathoz kötött, erről évente döntenek. Ha valaki ki akar válni, mindig a legkisebb tulajdoni hányaddal rendelkezőnek van elővásárlási joga a tulajdon felett.

Cigányhomok

A TÉSZ fő feladata a tagok termékei­nek értékesítése. Ez nem csak forgalmazást jelent, hanem az áruminőség biztosítását is, amit Simonka György kiemelten fontos célnak tart. ?Szemléletváltással minőségi terméket szeretnénk csomagolni és értékesíteni, hiszen Békés az ország éléskamrája. A kiváló minőségű löszös talajon ? amit a helyiek cigányhomoknak hívnak ? rendkívül lédús, ízes gyümölcs terem? ? mondja a fiatal gazda. Az őstermelőknek a TÉSZ-en keresztül kell értékesíteniük, de a társulás csak I. osztályú minőséget vesz be. Ha az áru nem minőségi, akkor a termelők engedéllyel 20-25 százalékot máshol is értékesíthetnek. A beérkezett terményeket központi depóba szállítják ? ez jelenleg Medgyesbodzás ?, majd a papírkartonba csomagolást követően továbbszállítják értékesítésre. Természetesen a fuvarköltség a TÉSZ-t terheli. A közvetlen értékesítés 80 százaléka belföldi, ennek 95 százaléka exportra megy. Néhány hét alatt 14 külkereskedelmi céggel alakítottak ki kapcsolatot, és megszerezték az EurepGAP minősítést is. ?Nálunk nincs szermaradványos paprika? ? mondja Simonka.

A kereskedést medgyesbodzási görögdinnyével kezdték. Jelenleg 12 alaptermékük van, ebből nagy mennyi­ségben görögdinnyét, fehérpaprikát és szabolcsi almát értékesítenek. A tagok többsége békési, hét termelő debreceni, 62 fő a Nyíregyháza melletti Balkánszakojból szállít. Többnyire 2-5 hektáros görögdinnyés gazdákról és 1 hektár alatti fedett fóliás paprikatermelőkről van szó.

Uniós rendszer

A békési TÉSZ létrehozásának indoka többszintű. Egyrészt világjelenség a kereskedelem koncentrációja: a nagy kereskedelmi láncok egyöntetű és jó minőségű áruk pontos szállítását követelik meg nagy tételben. Az uniós támogatási rendszer is ehhez alkalmazkodik, amikor kimondja, hogy az őstermelők csak a társulásaikon keresztül kaphatnak támogatást. ?A békési gazdák logisztikai és csomagoló bázist akartak, hogy ne a közvetítő cégek fölözzék le a hasznot. Másrészt a közeli Mórakert Szövetkezetben 600 ezer forint a tagsági díj, amit a békési termelők nem tudnak finanszírozni? ? avat be a helyi sajátosságokba Simonka György.

A gazdasági társaság közös árubeszerzéssel, osztályozással, tárolással, termesztési tanácsadással is foglalkozik. A tagoknak uniós termelői tanfolyamot is szerveznek, és támogatják az új, költségtakarékos termesztési módszerek meghonosítását, mint például a tökre oltott görögdinnye alkalmazása. A társulás egységes arculati megjelenése, logója és promóciós anyaga is hamarosan elkészül.

2 milliárdos fejlesztések

A gyorsabb és hatékonyabb értékesítés jegyében három, minden igényt kielégítő raktárbázist kívánnak felépíteni, amelyeken modern, számítógép vezérelte csomagolási kapacitás és hűtőház állna rendelkezésre. ?Mintegy 2 milliárd forintos beruházást tervezünk, amelynek 60 százalékát uniós támogatásból, 20 százalékát önerőből, 20 százalékát pedig banki hitelből szeretnénk megvalósítani? ? mondja Simonka György. A beruházáshoz támogatói nyilatkozatot adott hat parlamenti képviselő, illetve Medgyesbodzás polgármestere is. Varga Gábor polgármester úgy számol, hogy a beruházás 50-80 embernek adna munkát a térségben.

?Ha minden jól megy, négy év múlva Medgyesbodzáson görögdinnye, Nagybánhegyesen paprika, a Szabolcs megyei Balkányon alma és dinnye telephellyel rendelkezünk, amely meggyorsítja az értékesítést? ? mondja Simonka György.

Ember Zoltán

Megjelent a Haszon Agrár magazin áprilisi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin áprilisi száma!