Traktorra nem vonatkozik az EKÁER

Nem régiben kapott lábra az az aggasztó hír, hogy augusztus 1-jétől EKÁER-köteles lesz a nem kockázatos terméket szállító, nem útdíjköteles gépjárművel történő fuvarozás is, ha a jármű megrakott tömege a 3,5 tonnát meghaladja. A pótkocsit vontató traktor éppen ilyen, ám a KRESZ szerint nem minősül gépjárműnek – tájékoztatta a Haszon Agrár magazint a NAV, miután megtanácskozta a kérdést az Agrárkamarával és a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A tárca tehát megnyugtat mindenkit: a mezőgazdasági vontatók (traktorok) nem minősülnek gépjárműnek. Így ezeket továbbra sem kell bejelenteni az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszerbe.

 

Stabil csirkeszektor

Az Európai Unió baromfi-húsimportja 6,3%-kal, 296 ezer tonnára bővült 2016. január–áprilisban az előző év hasonló időszakához képest – írja piaci jelentésében az AKI. A legnagyobb beszállítónak számító Brazíliából 7%-kal több baromfihús érkezett a közösségbe, nőtt továbbá a Chiléből (+48%) és az Ukrajnából (+25%) származó baromfihús mennyisége is. A közösség baromfihús-külkereskedelmi egyenlege mégis pozitív volt. A csirke uniós feldolgozói átlagára 179,5 euró/100 kilogramm (564 Ft/kg), csaknem 5%-kal alacsonyabb, mint tavaly. Magyarországon pedig 453 Ft/kg, miközben a termelőktől 258 Ft/kg áron veszik át a szárnyasokat. Ez szinte azonos árszínvonal a tavalyival, a takarmányárak pedig pár százalékkal még alacsonyabbak is.

 

Folytatódnak a TTIP tárgyalások – a britek nélkül

Más lesz a kicsengése mostantól kezdve az USA-val folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásoknak: a tárgyaló partnerek közül eltűntek a neoliberális személetű brit gazdasági erők, a sokkal konzervatívabb német és francia szemlélet dominálja az európai oldalt. Ez sem egységes, de erősen kihatnak rá a szociáldemokrata elvek, a civil mozgalmak (szakszervezet, környezetvédelem) a GMO-ellenesség és a patriotizmus. A tárgyalások lezárhatósága így a bizonytalan jövőbe vész.

 
 

Öröm a sertéstelepeken

Két hónap alatt 290-310 forintos kilónkénti árról 400-410 forintra emelkedett az élő sertés átvételi ára. Ilyesmire régen nem volt példa. Tavaly a nyári csúcs nagyjából 390 Ft/kg-on állt meg. Sem az évszakos emelkedés, sem a kínálat csökkenése nem indokol ilyen mértékű emelkedést. Igaz ugyan, hogy a forint árfolyama romlott az euróhoz képest, de ez sem ennyire. Közben a takarmányárak is stabilak, kivéve a szójadarát. Míg márciusban 100 ezer forint alatt lehetett egy tonnájához jutni, most már 140 ezret is elkérnek érte a forgalmazók.

 

Hízik a cukorgyár

A gyümölcscukor, keményítő és finomított répacukor gyártásával foglalkozó, osztrák Agrana csoport többségi tulajdonrész vásárlására készül a szerb Sunoko cukorgyárban. Utóbbi a Balkán legnagyobb cukorrépa-felvásárlója, 100 százalékos tulajdonosa jelenleg egy ciprusi cég, az Agri Europe. Az akcióhoz még szükséges a részvényesek és a kartellhatóságok hozzájárulása is. A Sunoko évente 2 millió tonna répát dolgoz fel, amiből 300 ezer tonna cukor lesz. Ebből Szerbia 180 ezer tonnát exportálhat vámmentesen az Unió piacára. Az Agrana eddig 800 ezer tonna cukor gyártására volt képes, amiben benne van a tulajdonát képező Magyar Cukor Zrt. bő 100 ezer tonnás kapacitása is.

 

Orosz tilalom a GMO-kra

A Duma egyik törvénytervezetében az áll, hogy a génmódosított DNS-t tartalmazó növények és állatok termesztése/tenyésztése tilos Oroszországban. A tudósok ellenérve ezzel szemben, hogy géntechnikai úton lehet az élőlények „nemesítését” a lehető leggyorsabban és legcélzottabban elérni. Oroszország ma erősen függ az import vetőmagtól, ezért a géntechnika merev elutasítása veszélyeztetheti a belső élelmiszerellátást – int a Duma egyik képviselője, Andrej Tumanov. Csak kalászosból van elegendő megfelelő minőségű vetőmag az országban. Biztos, ami biztos, Moszkva a kutatásból nem száműzi a géntechnikát, és a GMO-k behozatalát sem tiltja meg. De aki a termesztési tilalommal dacol, mostantól bő kétmillió forintnak megfelelő büntetést kaphat.

 

Öntözés támogatása

Július 6-tól lehet pályázni öntözésfejlesztés támogatására, az utolsó bírálati szakasz 2018-ban zárul. Támogatható: vízvisszatartás létesítményei; szűrőmezők; meliorált utak; öntözés hatékonyságjavítása; új öntözőberendezések beszerzése. A támogatás összege egyéni projekt esetén max. 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén 1 milliárd Ft. Nem közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség felét érheti el a juttatás (egyébként 40%). Fiatal mezőgazdasági termelők és kollektív beruházók 10 százalékponttal magasabb támogatásintenzitásra számíthatnak.

 

Nem-termelő beruházások támogatása

2016. július 11-től nyílik ez a jogcím, és szintén több szakaszban pályázható 2018-ig. Alapvetően az élőhely-fejlesztési és vízvédelmi célú beruházásokhoz járulnak hozzá forrással. Előbbiek lehetnek: tartós zöldugar a szántón (400 euró/ha); gyeptelepítés (400 euró/ha); sövény telepítése a táblaszegélyen (400 euró/100 folyóméter); méhlegelő a szántón (400 euró/ha). A vízvédelmi beruházásokat szintén hektáronként 400 eurónak megfelelő forintösszeggel segítik, a vizes élőhely kialakítása pedig 300 eurót ér.

 

Őrült ötlet: úszó tejgazdaság

Idén decemberre elkészülhet a hollandok első úszó farmja. Az ötletet talán a Brazíliából induló csirkegyár-hajókból merítették, itt azonban a tejtermelésről lenne szó. A helyszín a rotterdami kikötő lesz. A mintafarm méretei: 40 x 32 m, ami 40 tehén számára elegendő teret biztosít, 1500 kg-os napi tejhozammal. A végcél egy 200 tehenes úszó farm kialakítása. A kis hely ellenére állatbarát, műfüves, kötetlen tartásban gondolkodnak. A szálastakarmányt led-lámpás ágyásokban termelnék. Az állatok vizeletét és a trágyáját elkülönítve gyűjtenék. Előbbit eladnák a szárazföldi gazdaságokba, utóbbiból a keletkező biogázt a takarmánytermelésben hasznosítanák. Szűrt esővízzel itatnák a jószágokat. A hajó működését napelemek is segítenék.

 

A Brexit miatt nekünk is kevesebb pénz jut

A Brexit drasztikus hatással lesz az Unió költségvetésére, mivel az angolok befizetései adták csaknem 11%-át (az Unió második legnagyobb nettó befizetője volt). Míg Magyarország évente csaknem 5 milliárd euróval kap többet, mint amennyit befizet a közösbe, addig Nagy-Britannia 6 milliárdos mínuszt könyvelt el. London nem lép ki azonnal, a folyamat vége 2018-ban lehet, addigis nettó befizető marad. Félő, hogy 2018 után a kisebb közös tortából a nekünk jutó szelet is apróbb lesz. A brit farmerek 3,1 milliárd euró földalapú támogatástól esnek el. Az EU agrárminiszterei ma tárgyalnak a Brexit hatásairól.

 

Nem-termelésért ne járjon támogatás

Az Európai Bizottság júliusban hozhat döntést a tejtermelés korlátozásáról, amelytől a tejpiaci zavarok enyhítését reméli. Ennek értelmében a tagországok önkéntes alapon – támogatás ellenében – csökkenthetik tejtermelésüket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nem támogatja ezt a javaslatot, mivel szerinte az orosz embargó feloldása, új piacok keresése, illetve a fogyasztás ösztönzése jelentene megoldást a problémákra – áll a honlapjukon. Emellett az Európai Bizottság javaslata azon országokat juttatná támogatáshoz, amelyek a kvóta megszűnése után jelentősen növelték termelésüket, és ezzel szerepük volt a piaci zavar kialakulásában.

 

Olcsó a tojás

Az Európai Bizottság szerint az unió tojástermelése 2%-kal, 7,7 millió tonnára nőhet 2016-ban az előző évihez képest. A teljes tojástermelés 88%-a fogyasztásra szánt étkezési tojás lehet. Ennek csomagolóhelyi ára csaknem 10%-ot csökkent az előző év azonos időszakához képest. Magyarországon az M és L méret átlagos csomagolóhelyi ára 21 forint, 12%-kal kevesebb az elmúlt év ugyanezen időszakához viszonyítva – áll az AKI piaci jelentésében.

 

KAPHATÓ AZ AGRÁR MAGAZIN JÚNIUSI SZÁMA
KAPHATÓ AZ AGRÁR MAGAZIN JÚNIUSI SZÁMA