Nem kell már engedély a házi kútfúráshoz

Engedély és bejelentés nélkül lehet 80 méterig házi kutat fúratni. Ezért az arra vonatkozó közigazgatási eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezést hatályon kívül kell helyezni. Az engedélyezési kötelezettség fennmarad azonban a hideg és termálkarszt készletekbe történő beavatkozás mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül, valamint a mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül a gazdasági célú vízkivételek esetében. Az illegálisan létesített, továbbra is engedélyköteles vízkivételt biztosító vízilétesítményeknél a bírságmentes engedélyezésre vonatkozó moratórium 2018. végi dátumát 2028. december 31. napjára hosszabbítja meg a törvényjavaslat. A hatóságnak vizsgálnia kell az engedély nélkül létesíthető vízilétesítményeket, hogy megfelelnek-e az előírt feltételeknek. Amennyiben valamilyen mulasztás vagy emberi tevékenység miatt meg kell szüntetni ezeket, akkor az ebből eredő kárért az köteles helytállni, akinek a tevékenysége vagy mulasztása miatt a beavatkozás szükségessé vált.
 

Falúgazdászok mobilon

Az egységes kérelmeket május 15-ig lehet szankciómentesen beadni, ehhez a legtöbb termelő a falugazdászok segítségét kéri. Az ő elérésüket teszi könnyebbé az Agrárkamara mobiltelefonos applikációja. Ez már nemcsak mezőgazdasági híreket szolgáltat, hanem a felhasználóhoz legközelebbi falugazdászt is megjeleníti, az odajutást útvonaltervezéssel segíti, vagy egy gombnyomással felhívhatóvá teszi a szakembert. Az időpont előzetes egyeztetése is lehetővé vált.
 

Újabb gabona-feldolgozó – most búzára alapozva

Magyarország leggyorsabban felemelkedő, „kormányfő-közeli” vállalkozója, Mészáros Lőrinc, a gabona-feldolgozás terén terjeszkedik tovább. Összesen 93 millió eurós (29 milliárd forintos) beruházásához a kormány 20 millió eurós (bő 6 milliárd forintos) támogatást nyújtott. A Visonta Projekt Kft. gyára a mátrai hőerőmű mellett épül, 2018 végére lehet üzemképes. 250 ezer tonna búza feldolgozásával keményítőt, alkoholt és takarmányt állítanak majd elő. A tervek szerint a termékek 70%-a exportra megy.
 
 

Folyamatos növekedés és fejlődés útján

A Hungrana Kft. Fejér megye harmadik legnagyobb árbevételű vállalata, a Top 100-as lista szereplője évek óta és a magyar élelmiszeripari export 5,5 százalékát adja. A vállalat beruházásai, fejlesztései napjainkban is folyamatosak, ennek egy következő állomása az új biomassza üzem alapkőletétele volt tavasszal. A beruházásnak köszönhetően a vállat csökkenteni tudja a jövőben az üvegházhatású gázok kibocsátását és a fosszilis energiafelhasználását.
 

Szóljon hozza? Milyen legyen a KAP?

Felmérés indult a Közös Agrárpolitika (KAP) megreformálása céljából. A kérdőívben arra kíváncsiak, hogy a gazdák szerint mennyire nőtt a közös források révén a jövedelembiztonság, mennyire csökkentek a piaci zavarok, sikerült-e növelni az élelmiszerbiztonságot, tompítani az éghajlatváltozás hatásait, vagy javítani a vidéki foglalkoztatottságon. A kérdőív nagyobbik része pedig azt firtatja, hogy a válaszadó szerint hogyan lehetne ezeken javítani. Kitérnek a bürokráciára, az előírások dzsungelére és arra is, hogy mit várnak a fogyasztók az élelmiszertermeléstől (magyarán: mivel lehetne legjobban megindokolni az agrárkifizetéseket). A kérdőív itt érhető el: https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/FutureCAP?surveylanguage=HU
 

Sok a gyanús pályázó

Úgy tűnik, az élelmiszeripari beruházási (ÉLIP) pályázatok kapcsán megismétlődik az, amit a diverzifikációs pályázatnál is tapasztalatunk: hirtelen sok kis, újonnan bejegyzett vállalkozás érdeklődik az elnyerhető 500 millió forint iránt (a kis méret preferált volt a kiírásban). A szűk 170 milliárd forintos keretet most is túligényelték a jelentkezők: 276 milliárd forintnyi támogatásra érkezett be kérelem a Miniszterelnökséghez. Az irányító hatóság ezért úgy döntött, hogy ha a beruházás értéke a cég bevételének több mint ötszöröse, akkor kockázatosnak minősíti a pályázatot. Az ÉLIP kérelembenyújtási szakasza idestova egy évvel ezelőtt zárult le, de döntések még nem születtek a pályázatok ügyében. Hasonló cipőben járnak a kertészei vagy állattartó telepi beruházásokat tervezők is: ők sem tudják, hogy nyertek-e. A Miniszterelnökség július végére ígéri, hogy befejezi a bírálati munkát.
 

Kvóták nélkül több lesz a cukor

Október elsején véget ér a répacukor-termelés kvótákhoz kötése Európában. A piac liberalizálása termelői szemszögből nézve előnyökkel és hátrányokkal is jár. Pillanatnyilag magas a cukor világpiaci ára, ami a második éve csökkenő készletnek köszönhető, és ezzel az elmúlt hét év legalacsonyabb készletszintjét érte el. Az Európai Bizottság azzal számol, hogy jövőre növekedni fog a cukorrépatermő terület, Franciaországban például ötödével bővülhet. A répacukor-termelés pedig valószínűleg el fogja érni a 19 millió tonnát az unióban (most 16,7 millió tonna).
 

Egyre olcsóbb a szolár

Egy év alatt legalább 12%-kal csökkent a napelemek ára. A csökkenő trend minden gyártmányra igaz, ám a német polikristályos cellák szenvedték meg leginkább. A korábban piacvezető németeket rosszul érintette a kínai modulok dömpingszerű beáramlása Európába. A keleti óriás egészen más piaci környezetben, nagy állami támogatással képes ennyire olcsón termelni. Európa gazdasági motorjának így nem volt más választása, mint a versenytárs alá ígérni. Egyetlen év alatt 20%-kal csökkent a német napelem ára, és ma már egy Watt névleges teljesítményt olcsóbban kínálnak, mint a kínaiak (0,47 euró vs. 0,49 euró). Pillanatnyilag a japán gyártmány a legdrágább, 0,55 euróba kerül egy wattnyi energia termelésére képes polikristály.
 

Megtermeli saját energiáját a Hungrana (x)

A szabadegyházi Hungrana Kft. egy új, 5 millió eurós biomassza kazán beruházásba kezdett. A fejlesztéssel a teljes technológiájukhoz szükséges hő és gőzenergia megújuló alapon lesz előállítva, mely egyedülálló a magyar piacon.
 

Aranytraktor - Ezzel biztos feltűnne a földeken

A finn Valtra gyártó N-4-es szériájának egyik modellje megjelent egy igazán különleges színben is. A speciális kiadás nem csak úgy kipattant a tervezők fejéből, oka volt a bearanyozásnak: az N174 Versu nyerte 2016-ban az "Év dijájn aranytraktora"  díjat németországi Agritechnica Show kiállításon.
 

Szárnyal az ágazat

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet számai alapján tavaly ismét bővült a baromfihús-kivitelünk. Csirkéből 10%-kal pulykából 8,5%-kal hagyta el több az országot, mint 2015-ben. Eközben ugyan a csirkehús importja is bővült szűk 8%-kal, de mennyiségét tekintve a negyedét sem éri el a kivitelnek. A pulyka szektor arányaiban még jobban teljesít: a behozatal 25%-kal csökkent, és volumenében az export 9%-át sem éri el. A Bács-Kiskun megyei Mélykúton a Hunent Zrt. mintegy 12,5 milliárd forintos beruházással új pecsenyekacsa-vágóhídat és feldolgozóüzemet épít. Ehhez a kormány 4,4 milliárd forintos támogatást biztosít. A cég ezzel piacvezetővé válhat a kacsafeldolgozásban. A tulajdonos, Kiss István, más, hasonló profilú cégekben is érdekelt, mint a Pannon Lúd Kft., vagy a Hungerit Zrt. A baromfiinfluenza a jövőben még hatással lehet a víziszárnyas biznisz szárnyalására.
 

Szőlőtelepítési roham

Korábban csak a kivágott szőlőültetvény helyére lehetett újat telepíteni, de tavaly megváltozott az uniós szabályozás. Eszerint a tagállamok az előző évben megállapított szőlőterületük egy százalékával növelhetik az ültetvények nagyságát. Ez hazánk esetében 642 hektárt jelent. A telepítési igényt április végéig lehet benyújtani. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa nagy rohamra számít. Nyersére annak van esélye, aki kkv, és a borvidéki átlagnál magasabb termőhelyi adottságú területre telepít a borvidékre jellemző (listázott) fajtát.
 

Megtermeli saját energiáját a Hungrana

A szabadegyházi Hungrana Kft. egy új, 5 millió eurós biomassza kazán beruházásba kezdett. A fejlesztéssel a teljes technológiájukhoz szükséges hő és gőzenergia megújuló alapon lesz előállítva, mely egyedülálló a magyar piacon.
 

Megjelent az Agrár magazin áprilisi száma
Megjelent az Agrár magazin áprilisi száma