A Brexit miatt nekünk is kevesebb pénz jut

A Brexit drasztikus hatással lesz az Unió költségvetésére, mivel az angolok befizetései adták csaknem 11%-át (az Unió második legnagyobb nettó befizetője volt). Míg Magyarország évente csaknem 5 milliárd euróval kap többet, mint amennyit befizet a közösbe, addig Nagy-Britannia 6 milliárdos mínuszt könyvelt el. London nem lép ki azonnal, a folyamat vége 2018-ban lehet, addigis nettó befizető marad. Félő, hogy 2018 után a kisebb közös tortából a nekünk jutó szelet is apróbb lesz. A brit farmerek 3,1 milliárd euró földalapú támogatástól esnek el. Az EU agrárminiszterei ma tárgyalnak a Brexit hatásairól.

 

Nem-termelésért ne járjon támogatás

Az Európai Bizottság júliusban hozhat döntést a tejtermelés korlátozásáról, amelytől a tejpiaci zavarok enyhítését reméli. Ennek értelmében a tagországok önkéntes alapon – támogatás ellenében – csökkenthetik tejtermelésüket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nem támogatja ezt a javaslatot, mivel szerinte az orosz embargó feloldása, új piacok keresése, illetve a fogyasztás ösztönzése jelentene megoldást a problémákra – áll a honlapjukon. Emellett az Európai Bizottság javaslata azon országokat juttatná támogatáshoz, amelyek a kvóta megszűnése után jelentősen növelték termelésüket, és ezzel szerepük volt a piaci zavar kialakulásában.

 

Olcsó a tojás

Az Európai Bizottság szerint az unió tojástermelése 2%-kal, 7,7 millió tonnára nőhet 2016-ban az előző évihez képest. A teljes tojástermelés 88%-a fogyasztásra szánt étkezési tojás lehet. Ennek csomagolóhelyi ára csaknem 10%-ot csökkent az előző év azonos időszakához képest. Magyarországon az M és L méret átlagos csomagolóhelyi ára 21 forint, 12%-kal kevesebb az elmúlt év ugyanezen időszakához viszonyítva – áll az AKI piaci jelentésében.

 

Idén is lendületben a Hungrana

A múlt év hasonló időszakát és a tulajdonosi elvárásokat is sikerült túlszárnyalni a Hungrana Kft.-nél az első öt hónapban. A társaság jó helyzetben van az európai cukorpiac 2017 októberi megnyitásával járó változások kezelésére, azonban a hátralévő időben igyekeznek még jobban felkészülni.

 

Pénzünkbe kerülhet a zsebszerződések felszámolása

Az Európai Bíróság előtt vonják kérdőre a magyar kormányt a 2013-ban megalkotott földtörvény miatt. Ennek oka, hogy a zsebszerződésekre hivatkozva visszamenőleges hatállyal érvénytelenítette a földhöz kapcsolódó haszonélvezeti jogokat (nem közeli hozzátartozók között). Brüsszel tisztában van vele, hogy az intézkedés az osztrák földtulajdonosokat érinti kellemetlenül, de azzal érvel, hogy ez a módszer nem elfogadható a külföldi befektetők távoltartására. Az Európai Bizottság szerint Magyarországnak kárpótolni kell a gazdákat elveszett jogaikért és befektetéseikért.

 

8 százalékkal emelkedett a nettó átlagfizetés

Áprilisban 6,4 százalékkal voltak magasabbak a havi bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel azelőtt. A nettó bérek – a jövedelemadó kulcsának csökkentése miatt – 8 százalékkal emelkedtek. Így a bruttó átlagkereset 264 500, a nettó 176 000 forint volt. A legjobban a pénzügyi szektor fizet (bruttó 542 ezer forint), a legrosszabbul az egészségügy (150 ezer) – áll a KSH jelentésében. Miközben más szektorokban a hálapénz és a borravaló gyarapítja a jövedelmet, ez a szintén gyengén fizető agráriumra nem mondható el.

 

Biot Amerikába!

Az USA élen jár a géntechnológiában, de éppen erre fázhat rá. Évente kétszámjegyű bővülést mutat a biotermékek forgalma: csaknem 40 milliárd dolláros volumenével az USA a világ legnagyobb biopiacának is számít. Az ottani állattartók ezért éppúgy szenvednek a GM-mentes szója hiányától, mint az európaiak. A hagyományos szója és kukorica a termés alig 10 százalékát adja, kifejezetten öko minősítéssel pedig a fél százaléka sem rendelkezik. Tavaly már 300 ezer tonnányi biokukoricát importáltak, háromszor annyit, mint alig egy évvel azelőtt. A szójabehozatal pedig 45%-kal emelkedett egyetlen év alatt. A biokukorica főként Romániából és Törökországból származott, a bioszója pedig Ukrajnából és Indiából. Ezeken a helyszíneken azonban még a GM-mentesség sem garantált. Úgy tűnik, Európának (és hazánknak) valóban kifizetődhet, ha megőrzi a hagyományos termelést.

 

Drukkoljunk az aratásnak is

Három tonnát közelítő átlagtermés ígérkezik repcéből, árpából bő 5 tonna, búzából pedig a várható átlaghozam közelebb van a 6 tonnához, mint az 5-höz – legalábbis a Haszon Agrár hó eleji körkérdése alapján. Azóta mindenütt kapott esőt a föld, sajnos néhol jégverést is. Az elkövetkező napok további zivatarokat ígérnek, a szelek megdönthetik az állományt és „UFO”-köröket rajzolnak a táblába. Ha a népi jóslat igaz, „medárdos” lesz a nyár, ami a szépnek látszó termés betakarítását nagyon megnehezíti.

 

Az árpa ára

Európa legnagyobb árpaexportőre, Németország ismét jó termés elé néz. Hamburgban a tavalyi termést már hetek óta 138 eurós (43 ezer forintos) tonnánkénti áron veszik át, az új termés értékét egy picivel efölé pozícionálják az elemzők: 150 eurót (46-47 ezer forintot) érhet majd a takarmánygabona. Hazai viszonyok között érdemes a hamburgi árnál 10%-kal kevesebbel kalkulálni, vagyis az új termés ára a nyár végére 40-42 ezer forint lehet. Ügyelni kell rá, hogy Magyarországon ennek a gabonának csak egy-két hónapon át van piaca, aztán erősen megcsappan a kereslet iránta. Németország a tavalyi termésből 9,5 millió tonna árpát hajózott ki harmadik országokba, 17%-kal többet, mint a tavalyi rekordforgalmú évben.

 

Brexit: a Case New Holland lépni fog

Amennyiben az angolok az Európai Unió elhagyása mellett voksolnak holnap, akkor a Case New Holland konszern elhagyja Angliát, és Ausztriába teszi át a gyártást. Évente 22 ezer traktor gördült ki eddig a Londonhoz közeli basildoni gyárból. Brexit esetén a szerelést a Steyr üzemére bíznák. A CNH-hoz hasonlóan a Ford, a Land Rover, a Nissan, a Honda és a GM is Anglia elhagyásával „fenyegette” meg a választókat.

 

Népszerű előfinanszírozási konstrukciók az MKB Banknál (x)

Tovább enyhít a 2005 óta elérhető MVH faktoring konstrukció feltételein az MKB Bank, valamint újraindítja az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (akg) előfinanszírozását.

 

Már piacképes a foszfáthasznosító enzim

A német BASF vegyipari vállalat bemutatott egy új, javított tulajdonságokkal rendelkező fitázt egy kutatói rendezvényen. Az enzim a növényekben rejlő foszfátionokat teszi hozzáférhetővé az állati emésztőrendszer számára, ehhez azonban mind a gyomorsavaknak, mind a takarmánygyártás magas hőmérsékleti viszonyainak ellen kell hogy álljon. A kutatók már több éve vizsgálják a mikrobiális fitázokat, végül az Aspergillus niger enzimje bizonyult a legjobb kiindulási alapnak. A BASF ezt „finomította” tovább, technológiatűrését javította, és máris piacra dobta Ázsiában, Dél-Amerikában, illetve az USA-ban. Európában még zajlik az engedélyezési folyamat.

 

KAPHATÓ AZ AGRÁR MAGAZIN JÚNIUSI SZÁMA
KAPHATÓ AZ AGRÁR MAGAZIN JÚNIUSI SZÁMA